Vasárnap esedékes a 2018-as tavaszi óraátállítás, mellyel kezdetét veszi a nyári időszámítás

Egyre többször szóba kerül, hogy el kellene törölni az óraátállítást, mert egyáltalán nem biztos, hogy energiatakarékossági szempontból valóban megéri, ráadásul az emberi szervezet is nehezen alkalmazkodik az évenkénti két áthangolódáshoz. Egyelőre nem született döntés a kérdésben, így minden marad a régiben, és továbbra is át kell állnunk ősszel a téli, tavasszal pedig a nyári időszámításra.

Minden év október és március utolsó vasárnapján állítjuk át az órákat, most az utóbbi esedékes: március 25-én kell eltekerni a kismutatót, de melyik irányba?

A nyári időszámítás kezdetén szombatról vasárnapra virradó éjjel előre kell tolni az órát, hajnali 2 órakor 3 órára, vagyis ilyenkor mondjuk, hogy egy órával kevesebbet alszunk. A téli időszámításkor ennek a fordítottja igaz.

Az óraátállítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de ténylegesen csak 1916 tavaszán került rá sor. Először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be, célja ekkor még az volt, hogy a mesterséges világítás használatának csökkentésével több energiát takarítsanak meg, és ezt háborús célokra fordíthassák.

Az első világháború alatt a módszert hamarosan az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is bevezette, ám a béke idején nem alkalmazták – csak a második világháború ideje alatt terjedt el újra.Magyarországon egy kis ideig az ’50-es években állítgatták át az órákat, majd 1980-ban tartósan bevezették a két időszámítást, hogy több világos órát nyerjenek, amikor a természetes fény jelenléte miatt kevésbé van szükség a mesterséges világításra.

Ekkoriban terjedt el a gyakorlat Európa-szerte is, és a legtöbb helyen máig is alkalmazzák, bár van, ahol már beszüntették: Oroszországban 2011-ben eltörölték az óraátállítást, és állandósították a nyári időt, de három évvel később inkább átálltak a téli időszámításra.

facebook:

0 Komment