Freedom House: tavaly szenvedték a legnagyobb csorbát a politikai és a polgári jogok a világban

A Freedom House washingtoni központú jogvédő civilszervezet szerint az utóbbi több mint tíz évben tavaly szenvedték a legnagyobb csorbát a politikai és a polgári jogok a világban.

Folytatódott az a korszak, amelyet a bátor autokraták, a küszködő demokráciák és az jellemez, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a szabadságért folytatott globális küzdelem vezetésében – állapította meg Michael J. Abramowitz, aki a minden évben kiadott, A szabadság foka a világban című jelentés Válságban a demokrácia című részét írta. A jelentést kedden hozták nyilvánosságra.

Világszerte ostrom alatt állnak és visszaszorulóban vannak azok az értékek, amelyeket a demokrácia megtestesít, különösen a szabad és igazságos választások, a sajtószabadság és a joguralom. A tavalyi már a 12. egymást követő év volt, amelyben a demokratikus hanyatlást elszenvedő országok száma meghaladta a demokratikus fejlődést elérőkét. Az egy évtizeddel ezelőtt még ígéretes sikereket elérni látszó országokat – mint például Törökországot vagy Magyarországot – egyre inkább a tekintélyuralom jellemezte – áll a jelentésben. Közben a világ legerősebb demokráciáinak figyelmét megoldhatatlannak tűnő belföldi problémák kötötték le: társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, pártok felbomlása, terrortámadások és egy olyan súlyos menekültáradat, amely próbára tett szövetségeket, és megerősítette a “másiktól” való félelmet.

A demokratikus államok belső problémái a populista vezetők felemelkedésének kedveztek, akik építenek a bevándorlásellenes érzelmekre, és rövid úton zárójelbe teszik az alapvető polgári és politikai jogokat. A jobboldali populisták 2017-ben előretörtek Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Ausztriában.

A Nyugat-Balkánon történt események bizonyították, hogy a térségben továbbra is szükség van a nagy demokráciák elkötelezettségére. Macedóniában Washington és Brüsszel közvetítésével sikerült megoldani egy évekig tartó válságot, és előkészíteni egy új kormány megválasztását demokratikus úton. Szerbiában azonban azáltal, hogy az Európai Unió vezetői toleránsak voltak Aleksandar Vucic miniszterelnök sodródásával szemben a tekintélyuralom felé, neki az elnökválasztás áprilisi megnyerése után lehetősége lett még jobban a partvonalon kívülre szorítani az ellenzéket, és aláaknázni a független média maradékát is – írta Abramowitz.

A Freedom House-nak a polgári és politikai jogok érvényesülését mérő 100-as skáláján Magyarország 76-ról 72 pontra “rontott” tavaly a korábbi évhez képest; ezzel az európai uniós tagállamok közül a legkevesebb pontja van, de továbbra is a szabad országok közé számít.

A legnagyobb romlást a “nem szabadnak” minősített Gabon produkálta mínusz 9 ponttal, a legnagyobb javulást pedig az immár “részben szabadnak” tartott Gambia 21 ponttal. Törökország 6 pontot rontott, és a “részben szabad” kategóriából átkerült a “nem szabadba”. Törökország produkálta a legnagyobb romlást az utóbbi 10 évben: 34 pontot esett. Magyarország 20 pontot esett vissza az utóbbi évtizedben.

Ezekben a folyamatokban talán az a legaggasztóbb a jövőre nézve, hogy a fiatalok, akik már alig emlékezhetnek a fasizmus és a kommunizmus elleni hosszú küzdelmekre, elveszíthetik hitüket a demokráciában és érdeklődésüket iránta – vélte a Freedom House. Általában is sokakban homályosult el a demokrácia eszménye, ami azért veszélyes, mert közönyössé teszi az embereket. A demokrácia hanyatlása önmagában is baj, de ráadásul a világ vezető autokráciái – Kína és Oroszország – megragadták az alkalmat nem csak arra, hogy növeljék a belső elnyomást, hanem arra is, hogy növeljék káros befolyásukat külföldi országokban, amelyek azután egyre inkább másolják őket, egyre hajlamosabbak megvetni a demokráciát. Hszi Csin-ping kínai elnök nemrég kijelentette, hogy Kína “új utat vág” a fejlődő országok számára. Ezt az utat azonban átpolitizált bíróságok, az eltérő vélemény meg nem tűrése és előre eldöntött választások jellemzik. Az antidemokratikus praktikák terjedése azonban nemcsak az alapvető jogok érvényesülését veti vissza, hanem gazdasági és biztonsági kockázatokat is rejt magában.

Sok fejlemény hozzájárult tavaly a demokrácia globális hanyatlásához, de talán a legszembeszökőbb az volt, hogy az Egyesült Államok egyre gyorsabban kihátrált abból a történelmi elkötelezettségéből, hogy elősegíti és támogatja a demokráciát a világban. A tekintélyelvű rendszerek kihívása pedig csak felnagyította annak jelentőségét, hogy az Egyesült Államok lemondott erről a szerepéről – áll a Freedom House jelentésében.

facebook:

0 Komment