Kamatmentes lesz a Diákhitel 2

(Budaörs, 2017. szeptember 24. – Budaörsi Infó/Kiszámoló) Kamatmentes lesz a Diákhitel 2 (a már felvett hitelek is) és 70 ezer forintra emelik a Diákhitel 1 havi keretét, sőt külföldi tanulás esetén ennek a duplája is lehet az összeg, illetve a igénylési korhatár is 45 évre nő és jelentette be ma az EMMI. További újdonság, hogy adómentes cafeteriában is lehet majd törleszteni az összeget, illetve nyelvtanulásra is fel lehet majd venni a Diákhitel 2-t.

Nagy öröm ez a diákoknak, kevésbé az adófizetőknek. A kormány már így is kiszórt eszméletlen sok pénzt nulla százalék kamatra céges hitelként. Nem is lesz ebből komoly probléma, csak majd akkor, ha megint 7-8% lesz az állampapír kamata, mint négy éve.

Ha érint a dolog, a fenti linken további információt találsz. Ha nincs szükséged a pénzre, akkor is megéri felvenni a hitelt, majd az így felszabadult saját tőkédet TBSZ számlán befektetni prémium magyar állampapírba és a fizetésedből adómentesen visszafizetni.

Melyik az olcsóbb az államnak: diákhitel, vagy a tandíj?

A kormány egy huszáros vágással a felsőoktatási jelentkezés előtt pár héttel radikálisan visszavágta az államilag támogatott felsőoktatási helyeket, ezzel hatalmas zűrzavart okozva.

Bár a cél értékelhető lenne, hiszen az állami költségvetés nagyon rossz bőrben van és ingyenes oktatás nem létezik, ahogy ingyenes utazás és étkezés sem, maximum valaki másnak kell állnia a számlát, a kormány szokás szerint a mérlegelés és a körültekintés hiánya mellett megint baltával akart műteni szike helyett.

Hogy kompenzálja a felsőoktatásból anyagi okok miatt kiszoruló tömegeket, kitalálta a Diákhitel 2 intézményét, amely a megszokott diákhitel mellett is igénybe vehető, de csak tandíjra fordítható. A kamata a normál diákhitel kamatánál 6-7%-kal kevesebb, mindössze 2%, a hiányzó részt a kormány (értsd: az adófizetők) pótolják ki.

(A Diákhitel-központ a piacról finanszírozza magát állami kezességvállalás mellett. Ennek megfelelően az általa fizetett kamatok kicsivel az állampapírok hozamai felett vannak, mostanában jellemzően 8-9% körül.)

Úgy tűnik, matematikából sem túl erősek a döntés meghozói. Nézzük, mennyibe kerül a kormánynak (az adófizetőknek), hogy a megspórolt ingyenes felsőoktatás helyett a diákok felveszik az államilag támogatott hitelt.

A felvett hitelt a munkába állás után, de legkésőbb 35 évesen kell elkezdeni törleszteni és nyugdíjig kell kifizetni a hivatalos leírás szerint. A kamattámogatás mértékének vegyük a normál és az új diákhitel közötti különbséget, azaz a 9% és a 2% közötti értéket.

Hősünk 18 évesen igénybe veszi a hitelt, félévente 250 ezer forintot, ebből fizeti a tandíjat 5 éven át.

Az egyetem évei alatt a félévente felvett 250 ezer forintra az állam már kifizet 481 ezer forint kamattámogatást, vagyis majdnem egy teljes év tandíját. Az első évben 26.250 Ft-ot, a másodikban már 61.250 Ft-ot és így tovább. (Félévente történő kifizetéssel számoltam, a tanév kezdésekor, ezért nem 35 ezer például az első év kamattámogatása, hiszen az összeg felére csak fél évig kell kamattámogatást fizetni.)

Majd lassan munkába áll hősünk, de mivel minimálbérrel kezdi és később sem lesz túl nagy a fizetése, 65 éves koráig egyenletesen törleszti a hitelét. (A diákhitel törlesztőrészlete 4%-12%-a lehet a fizetésnek, a felvett összeg függvényében, ez minimálbér mellett 3-10 ezer forint csak. Update: a törvény maga csak a fizetés 4%-át kitevő, de legalább a minimálbér 4%-át elérő törlesztés ír elő. Az előzetes hírekben volt szó 4-12%-ról, a törvényben ennek nyomát már nem találtam. Így lehet, hogy csak 4% a kötelező.)

Hősünk bár kifizet élete során 1,3 milliót kamatra, de a jelenlegi kamatkörnyezetet feltételezve, ennek négyszeresét is megkapja bankbetétben, vagy állampapírban, így kicsit sem siet előtörleszteni a hitelét.

Az állam, aki meg akarta spórolni a 2,5 milliós tandíjat, kamattámogatásra kifizet ugyanezen idő alatt 5,7 millió forintot plusz az egyetem évei alatt már további 481 ezer forintot.

Ezt a pénzt természetesen korrigálni kell az inflációval, de a végén azt kapjuk, hogy a felvázolt esetben többe került neki a diákhitel bevezetése, főleg a bürokrácia költségeit is figyelembe véve, mintha hagyta volna az ingyenes felsőoktatást úgy, ahogy van. Természetesen nagyon alacsony fizetéssel számoltunk (például tanár), egy mérnöki fizetésnél a hitel hamarabb visszafizetésre kerül, mivel a fizetés százalékában vonják. Ezzel együtt is látszik, hogy az okozott problémához viszonyítva gyakorlatilag semmit nem nyert az állam ezzel a konstrukcióval, csak 20-30 évre szétterítve fizet ugyanannyit, mint eddig.

(Mivel a kamatkörnyezet ennyi év alatt sokfelé elmozdulhat, az államnak kedvező és kedvezőtlen irányba egyaránt, most ezt hagyjuk figyelmen kívül. Csak emlékeztetőnek: 30-31 éve még az amerikai dollár kamata is jóval 10% felett járt, a forint alapkamat pedig sokkal többet volt 10% felett, mint alatt az elmúlt 25 évben.)

Felteszem a kérdést: a nagy törvénykezési hajrában nem kellett volna leülni számolni legalább egy tíz percre? Mert ezen így nem sokat spórolt az állam, csak agyonbonyolította a rendszert.

(Budaörsi Infó/Kiszámoló)

facebook:

0 Komment