Budaörsi jégvarázs

(Budaörs, 2016. december 23. – Budaörsi Infó) Közeledik a keresztény-kultúrkörnek még a legkevésbé hívők között is megtartott ünnepe, a karácsony. Ugyan már a globalizáció és a fogyasztói társadalom legalább egy évtizede kiüresítette Európa keleti felében is, mivel a fogyasztás bűvöletének girlandja megfojtotta a jelképes karácsonyfáját. A kötelező, egymásra licitálásra kiélezett és a fanyalgásokat elkerülendő óvatos ajándékvásárlás felfoghatatlanul felgyorsult világunk lakóit csak tovább frusztrálja, míg minden létező irányból zúdul rájuk a reklámok harsány, giccses ünnepi ricsaja és a kereskedelmi médiafelületekről áradó, ronggyá vetített szezonális filmek cunamija.

Egy generációval ezelőtt még nem erről szólt a dolog, hanem a meghitt családi együttlétről, még előtte pedig a Megváltó megszületésének emlékezéséről. De miről fog szólni a következő embernyomnak és az ő leszármazottaiknak? Csak sejteni lehet a felvázolt tendenciából.

Gyönyörű zúzmara lepte be városunk hegyeit advent utolsó hetében, a különösen csodálatos látványért nemrég egy teljes napot töltött e sorok írója a város feletti erdőkben és ormokon, a természetet járva. Több túrázóval kereszteződött az útja, némelyek az alsó tagozatos gyermeküket is az ’üvegerdő’ megtekintése okán magával vitte. Három kislánynak a poggyásztartóján is ugyanaz a franchise-illusztráció feszült (egyiküknek a sapkáján is), a Walt Disney gyermeklélek-formázó filmstúdió és szórakoztatóipari konglomerátum 2013-as kasszasikere, a Jégvarázs (Frozen) két főszereplő hölgye. A fagyos levegő és a jegeces zúzmara hófehér páncéljába zárt természet ölelésében ösztönösen visszaemlékezés kezdődött eme filmalkotásról, majd este egy helyi nagyáruházban figyelmes körbetekintés indult a franchise megjelenési formáit vizslatva. Az eredmény különös gondolatkísérletre juttatott.

Láthatóan a karácsonyi szezon immár a harmadik éve kizsákmányolja a Jégvarázs céges terméket, szinte nem található gyermekáru, amelyen ne találhatnánk rá valamelyik karakterére. Ruházat, ágynemű, papíralapú nyomtatott termék, iskolai eszközök, játékok, de még háztartási eszközök is! És ennek éppen karácsonykor van tömeges kifutása. Érthető, hiszen tél van, Elza és Anna története pedig téli tájakon játszódik, aminek fontos természeti eleme a hideg, jég és fagy.

Több gyerek ismeri ezt az úttörő Disney alkotást, mint ahányat elvisznek a szülei templomba ilyenkor. De nem ez az első, se nem az utolsó eset, amikor a populáris kultúra lenyomja a vallást a köztudatban.

Ott van például a zseniális John Lennon, aki a Beatles zenekarának zenitjén, 1966-ban nem kertelt a London Evening Standard újságírójának adott interjúban, és kimondta a botrányt kiváltó sorokat: „Sokkal népszerűbbek vagyunk, mint Jézus!”. És igaza volt – ha egy bizonyos társadalom egy bizonyos rétegére értjük –, mármint a beatlemániás fiatalokra.

Talán a két animált úri leány a Jégvarázsból is sokkal ismertebb a millenium után születettetek körében, mint az Isten, talán csak egy ideig. A legfontosabb gyermekkori élményt már nem a család, hanem a televízió és a benne látható mozifilmek adják manapság. A Disney láthatóan kihasított magának egy darabot a karácsonyi figyelemből, amit mindenki szeretne elérni az amerikai szórakoztatóiparban. A vallásosság kárára, az áhítat helyére a szórakoztatást téve.

Ez a generáció vajon hogy fogja ünnepelni a karácsonyt, mikor saját családja lesz? Teljesen szekularizált, mégse materialista utánpótlás nevelődik a szórakoztatóipar keblein, mert a természetfelettit, a csodajelleget, a transzcendenst nem hagyják ki sosem a fiataloknak szánt filmekből. Például Harry Potter varázsol, ráolvasások és varázsigék nagyon is vannak, de nincsenek dogmák vagy imák. A Jégvarázsban Elza akaratával természeti erőket zaboláz és irányít, ahogy az aktuális mozidivat tucat alkotásaiban a szuperhősök is emberfelettiek egytől-egyig (kivéve talán a Batmant). Mindenhol ott a megmagyarázhatatlan, a természeten túli, vagyis a transzcendens, csupán csak vallástalanítva. Ezt nevezik mágiának, babonának és mitológiának. Éppen olyan dolgok, amelyeknek semmi keresnivalója a karácsony ünnepén és az azt megelőző adventi napokban, mert torzítják annak lényegét.

Mire számíthatunk, amikor már a huszadik karácsonyon Elza lesz a favorit a gyermekek és a rajta felnőtt szüleik körében, ez a jeges nimfa, ifjú télanyó, jégtündér? Bizonyára a Regnum Marianum népében megcombosodik a Szűzanya kultusza. Addigra már teljesen átveszik a dominanciát a társadalmon a nők, amit már manapság is uralnak, de a kettős helytállás kényszerében ebbe még bele se gondoltak. Hiszen mindig a nő választ párt magának (hölgyválasz), ő a család motorja és érzelmi központja, a gyermekek nevelője – így a nyelv fennmaradásának első letéteményese. Több kultúrában a vallási leszármazás bástyája, a jogban pedig a gyermek legbiztosabb felmenője (Mater semper certa est). Már csak az önállóság igénye, a talpraesettség, a rátartiság és a hatalom akarása kell a nőnek, hogy a sarokba kuporitsa az egysíkú és agresszív férfiakból álló elitet. És a Disney a XXI. században már csak ilyen női karakterekkel dolgozik, ezen nőnek fel a mai fiatalok! A női szenteknek részvényeiből még most érdemes bevásárolni, aki később nagyot szeretne kaszálni.

(Budaörsi Infó – Adams)

facebook:

0 Komment