A magyar tudomány ünnepe – Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.

Vörösmarty Mihály 1835-ben elkezdett és egy évvel később befejezett Szózata 1837-ben jelent meg. Rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg – idézi fel az Akadémia ajánlója.

Az irodalomtörténészek által összeállított kiállításon az érdeklődők az eddig az MTA KIK Kézirattárában őrzött eredeti dokumentum mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is számos érdekes információt tudhatnak meg, valamint ízelítőt kaphatnak Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.

A költő ugyanis tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt döntően alakította is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, így a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.

Mindezeken túl a kiállítás bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is.

A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központjának Arany János utcai, Vasarely-termében tekinthető meg.

Lovász László: a tudományágak együttműködése kiemelten fontos

Az emberiséget érintő fontos kérdések megoldásában a tudományágak együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat csütörtöki budapesti megnyitóján.

A tudomány felelőssége generációról generációra egyre súlyosabb, hiszen ahogy a tudomány ereje növekszik, úgy nőnek az emberiségre leselkedő veszélyek is, mint például a klímaváltozás, a hulladékok felhalmozódása, a környezetszennyezés, a nyersanyagok kifogyása vagy a vízhiány – emelte ki az elnök.

Hozzátette: olyan alapvetően örvendetes dolgok, mint az informatika gyors fejlődése, az orvostudomány eszköztárának gyors bővülése vagy az európai integráció, szintén sok lehetőséget, de sok veszélyt is hordoznak magukban, ezért a megoldások keresésében a multidiszciplináris kutatásoknak, a természet- és társadalomtudományok szoros együttműködésének kiemelt szerepe van. “Az akadémia fontos feladatának tekinti, hogy keretet tudjon adni ezeknek a kutatásoknak” – emelte ki.

Lovász László arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudomány felelőssége nem csupán a tudomány művelésére terjed ki. Mint mondta, egy kutató nem elégedhet meg azzal, hogy képes volt hozzájárulni egy probléma megoldásához, előadásokban, cikkekben, nyilatkozatokban kell elmagyaráznia minél közérthetőbben, hogy hol tart és mire képes ma a tudomány és mi az, amire még nem.

Az elnök felidézte, hogy az elmúlt napokban 28 tudós kérte nyílt levélben, hogy az akadémia vegyen részt össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában.

Az október közepén nyilvánosságra hozott dokumentumban a tudósok aggodalmunkat fejezték ki “a Magyarországon az utóbbi néhány évben végbemenő antidemokratikus folyamatok, különösen a sajtószabadság veszélyeztetése miatt” és arra kérték az elnököt, hogy a társadalom “égető kérdéseiről tudományos feltárómunkát és vitasorozatot kezdeményezzen”.

Lovász László kiemelte, hogy az akadémián számos olyan kutatás folyik, amelyek a jelenleg zajló társadalmi folyamatokkal kapcsolatosak. Az MTA politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt – hangsúlyozta az elnök, aki ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy néhány külső akadémikus lemondott a tagságáról. Mint ismeretes, októberben lemondott tiszteleti tagságáról Torsten N. Wiesel Nobel-díjas svéd orvos, neurológus, Thomas Jovin argentin biológus, míg a Kanadában élő Hernád István Róbert (Stevan Harnad) pszichológus a külső tagságáról mondott le, akárcsak Isreal Pecht biológus.

“Ha az akadémia politikai viták színterévé válna, akkor szétesne és többé nem tudna igazi tudományosan megalapozott, kiegyensúlyozott állásponton lenni” – fűzte hozzá.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására, így ehhez a naphoz kötődik az MTA elődjének megalapítása. Erre emlékezve az MTA 1997 óta szervez különböző rendezvényeket.

Az egy hónapos rendezvénysorozat kiemelt részét alkotják az MTA Széchenyi téri székházában tartott ismeretterjesztő előadások, amelynek november 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze közérthető formában. Az előadásokon szó lesz egyebek mellett a klímaváltozásról, az oktatás hatékonyságát javító módszerekről, az autizmus kialakulásáról, az agykutatás legfrissebb eredményeiről vagy az internetfüggőségről is. Mindezek mellett a székház otthont ad a Tudomány és Parlament című rendezvénynek és a Nők a tudományban című kerekasztal-beszélgetésnek is.

A megnyitó ünnepségen sor került az akadémia tudományos díjainak átadására is. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntették ki Berzsenyi Zoltánt, az MTA professor emeritusát, Czigler Istvánt, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadóját, Finszter Gézát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanárát, Galácz Andrást, az ELTE professor emeritusát, Schipp Ferencet, az ELTE professor emeritusát, Schneider Imrét, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusát és Verő Balázs Györgyöt, a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézet professor emeritusát.

Szily Kálmán-díjat vehetett át Zilahy Péter, az MTA Titkárságának nyugalmazott főosztályvezetője, Wigner Jenő-díjat kapott Jánosy János Sebestyén, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont nyugalmazott főtanácsosa, illetve Wojnárovits László, a kémiai tudomány doktora.

Bruckner Győző-díjjal tüntették ki Vékey Károlyt, az MTA doktorát, a 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat pedig Bokor Évának, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársának ítélte a kuratórium.

A magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére alapított Mikó Imre-díjat vehetett át aktív szakember kategóriában megosztva Rónai Péter a MÁV Zrt. főosztályvezetője, valamint Sághi Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, életmű kategóriában pedig Szórádi Ervin, a MÁV Gépészeti Központ nyugalmazott igazgatója.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat kapott Erdős Ferenc Gábor, a BME egyetemi docense, Hegedűs László, az MTA-BME tudományos főmunkatársa, és Veisz Ottó Bálint, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet igazgatója. A Pungor Ernő-díjat Mihucz Viktor Gábor, az ELTE docense vehette át, a MOL Tudományos Díjat Sajgó Csanád, a földtudomány kandidátusa, a Rézler Gyula-díjat pedig Gábor R. Istvánt, a közgazdaság-tudomány doktora kapta. Az elismerés bizottsága Posztumusz Rézler Gyula-díjban részesítette Farkas Jánost, a szociológiai tudomány doktorát.

facebook:

0 Komment