Szülőtartás – A fizetésed felét is elperelhetik

Július elsejétől lép érvénybe az az “apró” törvénymódosítás, amely alapján a felnőtt gyermeket már egy harmadik fél is kötelezheti arra, hogy eltartsa a szüleit. Mutatjuk, ez pontosan milyen kötelezettségeket ró az érintettekre, és azt is milyen mértékben érintheti a pénztárcájukat ez a változtatás.

A népesség átlagéletkora egész Európában és hazánkban is folyamatosan emelkedik. Magyarországon 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13 százalékát tették ki, addigra ez a szám 2014 elejére 17,5 százalékra emelkedett. Mivel a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el, ez komoly kihívás elé állít minket.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése már régóta központi téma. Az eltartási törvényekkel pedig az állam a megélhetési gondokkal küzdő nyugdíjasok iránti felellőséget helyezte át a gyermekek vállára, amit július 1-től már intézményi szinten is érvényesíteni lehet.

A törvénymódosítás azért is érdekes, mert megváltoztat egy a generációk között régóta élő megállapodást. Ugyanis a társadalombiztosítás éppen azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye a családok válláról. A változtatással pedig a fiataloknak és középkorúaknak az eddig megszokott járulékok fizetésén felül, az eltartási kötelezettségüknek is eleget kell majd tenniük, arról nem is beszélve, hogy ha gyermeket is nevelnek a családban, akkor még róluk is gondoskodniuk kell.

Mit jelent a módosítás a gyakorlatban?

Minden nagykorú (18 év feletti) gyermek köteles a rászoruló szüleiről gondoskodni, bármi is legyen a rászorultság oka: időskor, fogyatékosság, betegség, rokkantság vagy egyéb tényező – válaszolta kérdésünkre Farkas András nyugdíjszakértő.

A támogatást a szülők kérhetik a gyermekeiktől, abban az esetben azonban, ha a gyermek önszántából nem hajlandó segíteni, akkor a szülő beperelheti szülőtartásért a gyermekét. Ha pedig erre egyedül nem képes, vagy nem hajlandó a szülő, akkor a járási hivatalt is felkérheti, hogy helyette  perelje a gyermeket.
2016. július 1-jétől pedig a szülő helyett bármely harmadik személy (azaz idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon) a szülő hozzájárulása nélkül is beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.

Mekkora lehet a tartásdíj összege?

A szülőtartásnak nincsen meghatározott összege. Ha a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy az intézmény perel), akkor a bíróság három tényezőt vizsgál meg:

– a szülő rászorultságát (jövedelmi és vagyoni helyzete),

– a gyermek tartási képességét (a jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartás, és a tartás során sorrend érvényesül, ahol a kiskorú gyermek mindenkit megelőz),

– illetve a szülő érdemtelenségét (ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).

Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése – és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye – határozza meg a tartás összegét.
Ha a bíróság megítéli a tartást, akkor annak összege – a gyermek összes tartási kötelezettségét figyelembe véve – a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet

– hívja fel a figyelmünket válaszában Farkas András.

Nincs kivétel!

Amennyiben a fentiek teljesülnek: tehát korábban a szülők is eleget tetettek a feladataiknak, akkor a gyermektől a tartást a róla huzamosabb ideig gondoskodó mostohaszülő, illetve a térítés nélkül a gyermekről gondoskodó nevelőszülő is kérheti.

Abban az estben pedig, ha a tartásra jogosult szülőnek nincsen gyermeke, akkor a távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani. A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében a legközelebb álló rokon tartási kötelezettsége pedig megelőzi a távolabbi rokonét.

Milyen következményei lehetnek a törvénymódosításnak?

A szülőtartás kérdésnek szabályozása mélyen érinti a társadalom értékrendjét. A törvények jó esetben a helyes irányban alakítják a közvélekedést, ami ez esetben azt jelentheti, hogy erősödik a társadalomban az a norma, hogy a szülők felé a gyermekeknek kötelességeik vannak, erejükhöz mérten gondoskodniuk kell a szülők testi-lelki és anyagi jólétéről.
Nem elég törvényileg kötelezni a gyermekeket szüleik anyagi támogatására. Ahhoz, hogy nemzedékek biztonságban és harmonikusan élhessenek együtt egy egymásra épülő értékrend szükséges, ahol minden nemzedéknek megvannak a kötelességei, de emellett szükség esetén támogatásra is számíthat.

– válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Németh Erzsébet szociálpszichológus.

Miért nem értenek ezzel sokan egyet?

A magyar társadalomban nem elfogadott érték, hogy a szülőről anyagilag is gondoskodni kell. Igyekszünk ezt a felelősséget az államra, a nyugdíjrendszerre vagy magukra szülőkre hárítani. Annál is inkább, mert anyagi érdekünk fűződik a kötelesség elhárításához. Egy ilyen cselekedetet azonban igazolni kell, hiszen az énvédelem, az önigazolás pszichológiailag az egyik legerősebb hajtóerő. Nem kell tehát csodálkozni az esetenként erős reakciókon, különösen abban az esetben, valaki joggal fél a számára megterhelő anyagi kötelezettség teljesítéséről- egészítette ki válaszát Németh Erzsébet.

A szülőtartás kérdése azonban azért is érdekes, mert míg jobb esetben két felnőtt közösen dönti el, hogy gyereket szeretnének, és vállalják az ezzel járó kötelezettségeket is, addig egy gyermek nem tudja megválasztani a szüleit. Persze a szülők is csak akkor nyerhetnek egy esetleges pert, ha a fent említett követelményeknek “megfelelnek”.

(forrás: penzcentrum.hu)

facebook:

0 Komment