Pápa-pátriárka találkozó – Létrejött az egyházfők történelmi találkozója

Az 1054-es nagy egyházszakadás óta először találkozott egymással a katolikus és az orosz ortodox egyház feje pénteken Havannában.

    Az egyháztörténeti jelentőségű találkozó, amelyet Kuba fővárosának repülőterén tartanak, csaknem ezer éves fagyos viszony végére tehet pontot.

    Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójának első néhány perce nyilvános volt a sajtó számára. A vatikáni központi televízió által közvetített képeken látni lehetett, hogy egymás üdvözlése után leültek és elkezdtek tolmács segítségével egymással beszélni.

    Az újságírókat rövid idő után kiküldték a teremből.

    Ferenc pápa és Kirill pátriárka várhatóan két-három órás megbeszélést folytat egymással, majd közös nyilatkozatot ad ki.

Ferenc pápa: két év titkos egyeztetés előzte meg a találkozót

Nagy örömnek nevezte az orosz ortodox pátriárkával tervezett találkozót Ferenc pápa, aki szerint a történelmi találkozó “ügyes püspökök” érdeme – idézte a katolikus egyházfőt a Corriere della Sera című olasz napilapban hétfőn közölt beszámoló.

    A Kirill pátriárkával a havannai repülőtéren február 12-én esedékes találkozóról Ferenc pápa azt mondta: “Hagytam, hogy megszervezzék. Csak annyit mondtam, hogy találkozni szeretnék, és átölelni ortodox testvéreimet. Ennyi. Két év titkos egyeztetés zajlott le, ügyes püspökök jól vezették őket. Az ortodoxok részéről Ilarion foglalkozott vele…”

     A pápa és a falak, amelyek egymás után omlanak le című cikk az egyházfővel a vatikáni Szent Márta-házban, valamint más vatikáni forrásokkal folytatott beszélgetések alapján született.

    Ilarion metropolita, a moszkvai patriarchátus “külügyminisztere” már júniusban úgy nyilatkozott a Corrierének: a pápa és a pátriárka közötti találkozó “már az agendában van”, és reménye szerint “ennek a pápának kell ezzel a pátriárkával találkoznia” – emlékeztetett a Corriere. A lap úgy tudja, hogy az egyeztetés év végétől felgyorsult, és mindkét fél a minél előbbi találkozót szorgalmazta. Így merült fel, hogy a Mexikóba tartó Ferenc pápa álljon meg Kubában, és itt találkozzon Kirillel.

    Ferenc pápa szerint nem szabad semmilyen lehetőséget elhalasztani a “hidak építése” és a háborúk elkerülése érdekében. Annál is inkább, mivel “nem állíthatjuk, hogy békés világ vesz bennünket körbe, akármerre nézünk, konfliktusokat látunk”. Kijelentette: “a hidak segítenek, és a békét építik, a falak nem: leomlás a sorsuk”.

    Az egyházfő szerint a szentszéki diplomácia és Oroszország számos válságövezet történéseit hasonlóképpen értékelte: “az arab tavasz és Irak esetében elképzelhető volt, mi fog történni. (…) Líbiában Kadhafival egy vezető volt, most ötven van. A Nyugatnak önkritikát kell gyakorolnia.”

    A pápa ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország a saját érdekeit követi.

    Az Európát elárasztó migrációval kapcsolatban Ferenc pápa úgy látja, “Európa olyan problémával találja magát szemben, amelyet a távlatok és stratégia hiánya még terhesebbé tesz “. Kijelentette: “Európának változnia kell, és meg is tud változni. Ha nem képes gazdaságilag segíteni azokat az országokat, ahonnan a menekültek érkeznek, meg kell oldania, miként tud szembeszállni ezzel a nagy kihívással, amely elsősorban humanitárius, de nem kizárólag. (Európában) elszakadt a nevelési rendszer: az, amely az értékeket a nagyszülőkről az unokákra örökítette, a szülőkről a gyermekekre. Fel kell tenni a kérdést, hogyan építsük ezt újjá.”

    Az egyházfő felidézte, hogy az Európai Parlamentben 2014 novemberében mondott beszédében meddő nagymamának nevezte Európát. Angela Merkel német kancellár akkor “kicsit mérgesen” telefonon vonta kérdőre a pápát, hogy valóban ezt gondolja-e. A Corriere cikke szerint Ferenc pápa Európát most is a bibliai Sárához, Ábrahám feleségéhez hasonlította, aki idős, meddő korában szül gyermeket, és “először megijed, de azután titokban mosolyog”. A pápa azon reményét fejezte ki, hogy Európa is “titokban rámosolyog a bevándorlókra”.

    Vatikáni források szerint Ferenc pápa “nagy hatású” beszéddel készül az idén neki ítélt aacheni Károly-díj tavaszi átvételére.

    A Corriere della Sera úgy foglal állást, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai nyitásban játszott közvetítés, az Egyesült Államokban tett látogatás, az ortodox világgal való “megbékélés” lépései után a következő hidat Ferenc pápa Kínával fektethetné le. A napilap úgy tudja, hogy a katolikus egyházfő üzenetet készül küldeni Hszi Csin-ping kínai elnöknek.

Szakértő: a II. vatikáni zsinat óta várt és szervezett egyházfői találkozó lesz pénteken

A II. vatikáni zsinat végén, 1965-ben vonta vissza kölcsönösen a római katolikus és az ortodox egyház egymás kiközösítését, azóta tervezik a pápa és a legnagyobb ortodox közösség vezetője, az orosz pátriárka pénteken megvalósuló találkozóját – mondta el Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának (PPKE HTK) tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek.

Ferenc pápa február 12. és 18. közötti mexikói látogatása előtt, a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren találkozik majd az orosz ortodox egyházfővel, Kirill pátriárkával.

Kránitz Mihály ismertette: VI. Pál pápa és I. Athénagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka első, 1964-es találkozója óta viszonylag rendszeres a kapcsolat a mindenkori pápa és a mindenkori konstantinápolyi pátriárka között, ugyanakkor az orosz ortodox pátriárkával eddig minden találkozási kísérlet meghiúsult.

Szent II. János Pál pápasága alatt például még Magyarország, egészen pontosan a Pannonhalmi Bencés Főapátság is szóba került mint lehetséges találkozási hely, hiszen az apátságot még az 1054-es egyházszakadás előtt alapították.

Ezt követően, 1997-ben majdnem sikerült találkoznia II. János Pálnak és II. Alekszij pátriárkának Bécs mellett, a heiligenkreutzi ciszterci apátságban. Ekkor annyira biztosra lehetett venni az eseményt, hogy az annak emléket állító képeslapokat is kinyomtatták, rajta a két egyházfő arcképével és a találkozó dátumával. Végül ez a találkozó sem jött létre az orosz ortodox legfelsőbb egyházi szervezet, a szent szinódus ellenállása miatt. A kudarc hátterében valószínűleg II. János Pál lengyel származása és a terhelt lengyel-orosz múlt is jelen lehetett – tette hozzá a PPKE HTK tanszékvezető tanára.

Kránitz Mihály beszélt arról is, hogy a pénteki találkozó helyszíne remek választás, hiszen senkit sem sért, azt pedig “akár a Jóisten humorának is betudhatjuk, hogy az oly régóta várt találkozó egy híresen egyházellenes országban valósul meg” – fogalmazott.

A találkozó komolyságát jelzi, hogy egy dokumentumot is aláírnak majd. Emellett szimbolikus jelentőségű is a pápa és a legnépesebb ortodox egyház vezetőjének találkozása: jelzi, hogy a keresztények képesek az összefogásra. A pénteki megbeszélés után pedig már nem lehet majd “elengedni a párbeszéd fonalát”, így a találkozót jó eséllyel követik majd újabb megbeszélések – fűzte hozzá.

A nyugati és a keleti kereszténység közötti ellentétről szólva Kránitz Mihály kifejtette: a különbség nem annyira teológiai, mint külső, jogi, adminisztrációs. A legnagyobb probléma az ortodox egyházak számára a pápai primátus (elsőség) elfogadása. A keleti egyházban nehezen tudják elképzelni, hogy Rómából neveznek ki egy püspököt mondjuk Ausztráliába. Az ortodox egyházak ugyanis egymástól független és egyenrangú, úgynevezett autokefál egyházak.

Ugyanakkor II. János Pál pápa 1995-ös Ut unum sint kezdetű körlevelében azt kérte, hogy “legyen tanulmányok tárgya az a mód, amellyel péteri feladatát ökumenikus módon tudja majd gyakorolni”. Ezt követően XVI. Benedek pápa lemondott a Nyugat pátriárkája címről, Ferenc pápa pedig egyszerűen Róma püspökének nevezi önmagát – sorolta.

Mindezen közeledések fontossága ellenére látni kell azt is – mutatott rá -, hogy vannak ortodox közösségek, amelyek gyanakvással nézik a nyugati kereszténység “liberalizálódását”, a liturgiában, az öltözködésben vagy éppen az egyházi nyelvben végbement változásokat, míg Keleten változatlan formában maradtak fenn a hagyományok.

A teológiai különbségekről szólva Kránitz Mihály megemlítette a Filioque-vitát, vagyis, hogy míg a nyugati kereszténység szerint a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, addig a keletiek nem fogadják el az “és a Fiútól” betoldást a hitvallásba. Ellentét van továbbá abban is, hogy a nyugati egyház a világ pokol-purgatórium-mennyország felosztását vallja, míg az ortodoxoknál nem dogma a tisztítóhely.

A nyugat-európaiaknak ugyanakkor nagyon vonzó tud lenni az ortodoxok imakultúrája – mondta a szakértő. Az Oroszországból 1917 után Nyugatra kivándorolt ortodox hívők sokszor erős lelkiségi kört tudtak teremteni maguk körül, Párizsban például az általuk alapított Szent Szergej Ortodox Teológiai Intézet meghatározó keresztény szellemi műhely lett az egész Nyugatra ható kisugárzással. Ugyanígy az ortodox vallás és kultúra ősforrás jellegét és erős hatását jelzi, hogy az Athosz-hegyi (Görögország északi részén fekvő autonóm kolostorköztársaság) kolostorok népszerű zarándokhelyekké váltak a nyugati keresztényeknek is – tette hozzá Kránitz Mihály.

facebook:

0 Komment