Integráció vagy további megkülönböztetés? – Szimpózium a budaörsi Városházán

(Budaörs, 2016. január 20. – Budaörsi Infó) Integráció vagy további megkülönböztetés? A Kárpát-medencei németek helyzete az 1950-es években címmel szimpóziumot tartottak a Városházán a magyarországi németek elűzésének 70. évfordulója alkalmából.

A rendezvényt megnyitotta Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviselet-vezetője.

Köszöntőt mondott Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.

“Ezzel az erőszakos elűzetéssel két párhuzamos sors, élettörténet indult el, az egyik a kitelepítetteké, ez sem volt egyszerű, hiszen a budaörsiek esetében a keleti vagy nyugati országrészre kerültek az elűzöttek, ahol a porig rombolt Németország igyekezett mindent megtenni, de mindent újra kellett kezdeni, a nulláról.

A Magyarországon maradtaknak sem volt könnyű a helyzetük, hisz hosszú időn keresztül titkolták a származásukat is, sokan a nevüket is megváltoztatták, az erőszakos iparosítás a tsz-esítés olyan új munkakultúrát hozott létre, ami idegen volt a korábbi gyakorlattal szemben.

Az itt maradottak és a gyerekeik és egyre kevésbé használták az anyanyelvüket. Gyakorlatilag a rendszerváltással kezdődött el az az időszak amikor a szétszakított családok szorosabb kapcsolatot tudtak kialakítani.”

A következő előadásokat hallgathatták meg az érdeklődők:

A hazájukból elűzött magyarországi németek megérkezése Délnyugat-Németországba, ottani integrációjuk 1946 és 1960 között.

Előadók:

Apl-Prof. Dr. Michael Prosser-Schell, Kelet-európai Németek néprajzi intézete

Dr. habil. Tóth Ágnes, Pécsi Tudományegyetem, Német Történelmi és Kultúra Délkelet-Közép Európában Alapítványi Tanszék, Magyar Tudományos Akadémia

Moderáció:

Gajdos-Frank Katalin, A Jakob Bleyer Heimatmuseum igazgatója

Majd a kávészünet után a következő témák következtek.

A németek Romániában 1944 és 1956 között.

Előadó: Hannelore Baier, romániai német újságíró, történész

Moderátor: Scen-Joachin Irmer, a Konrad-Adenauer-Stiftung romániai képviselet-vezetője

A Németek Jugoszláviában 1948-1960 között

dr. Zoran Janjetovic, a Szerbiai Újkor Történelem Német Intézetének történeti kutatásáért felelős vezető tudományos munkatársa

Záróbeszédet mondott:

Balog Zoltán MdNV, az emberi erőforrások minisztere

Balog Zoltán kiemelte, közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul.

    Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük.  

Bűnt újabb bűnnel nem lehet kioltani, különösen a feltételezett bűnt – hangsúlyozta.

Hartmut Koschyk MdB, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kitelepüléséért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja

Hartmut Koschyk a közös emlékezés és a közös tanulás fontosságáról beszélt, kiemelve annak lényegességét, hogy nincsenek tabuk a múlt feltárása során.

Közölte, az ország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.

A kormánybiztos annak a véleményének adott hangot: Európának közösségként kell helytállnia a migráció és az integráció kérdésében, és ha ezen a feladaton elbukik, akkor elveszti a lehetőséget, hogy érzékelhető szerepet játsszon.

Zárszó:

Ritter Imre, a német nemzetiségi szószóló a Magyar Országgyűlésben

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment