Háromnapos gondolkodási idő járhat a jelzáloghitelt felvevőknek

A jelzáloghitelt felvevőknek vagy ingatlant lízingelőknek háromnapos gondolkodási idő járhat a szerződés aláírása előtt az Országgyűlés gazdasági bizottságának módosító javaslata szerint.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit módosító törvényjavaslathoz kedden benyújtott javaslat szerint az érintett ügyfeleknek meg kell kapniuk a szerződéstervezetet 3 nappal az aláírás előtt, addig nem fogadhatják el a szerződésben szereplő ajánlatot.

A bizottság azzal indokolta a haladékot, hogy így “kellően átgondolhatja” a hitel felvevője, illetve a lízingbe vevő a szerződés tartalmát.

A bizottság többsége nem támogatta azt a szocialista képviselők által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, hogy a kormány kárpótolja a Honvéd Egészségpénztár tagjait, a Buda-Cash brókerház tulajdonosai által birtokolt BRB Bankban beragadt 1,8 milliárd forintért. Bánki Erik (Fidesz) bizottsági elnök azonban megígérte, hogy egyeztet a kormány tagjaival a megoldásról.

A vagyontörvényt-, az energetikai törvényeket-, a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvényeket-, a nemzeti akkreditálásról szóló törvényt módosító, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvényeket, továbbá a szerencsejáték és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvényt módosító törvényjavaslatok részletes vitája formális volt.

Azokhoz csak ellenzéki képviselők fűztek módosító javaslatokat, amelyet a tárcák képviselői nem támogattak, a bizottság pedig – kormánypárti többséggel – leszavazott.

A bizottság négy törvényjavaslathoz terjesztett be módosításokat, ezeket viszont – szintén kormánypárti többséggel – megszavazták, így mind a hét törvényjavaslat részletes vitája lezárult.

A bizottsági módosítások közül kiemelhető még az energetikai törvényeket módosító törvényjavaslatokhoz beadott bizottsági indítvány, amely a nagy cégek épületeinek az energetikai auditját módosította. A nagyvállalatok – amennyiben bérlik például a központjukat – annak az energetikai auditját a tulajdonossal közösen kötelesek elvégeztetni, amiért egyetemlegesen felelnek. Vagyis az audit elmaradásáért kiróható egymillió forintig terjedő bírság akár a tulajdonoson, akár a bérlőn behajtható. Ráadásul a bírság többször is ismételhető. A bírság összegénél figyelembe kell venni a nagyvállalat nettó árbevételét, vagy pedig a mérlegfőösszegét.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit módosító törvényjavaslathoz pedig olyan módosítást fűzött a bizottság, amely az önkéntes pénztárak befektetéseit módosítja. Ezek a pénztárak nem szerezhetnek egy évnél hosszabb időre, 10 százaléknál több tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem. Egy éven belüli befektetésnél viszont megszűnik a 10 százalékos korlát, viszont a pénztárnak a tulajdonszerzésről 15 napon belül tájékoztatnia kell a felügyeletet.

A bizottság – szintén kormánypárti többséggel – elutasította Szabó Tímea (független) képviselő országgyűlési határozati javaslatát, amelyben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát kezdeményezte három ügyben. Ezek: a Milánói Világkiállítás költségei, a déli műszaki határzár telepítéséhez kapcsolódó pénzügyi elszámolás, továbbá az MTVA 47 milliárd forintos tartozásának az állam általi átvállalása.

Az előterjesztő azzal indokolta a határozati javaslatot, hogy az ÁSZ nem vizsgálódik politikai pártok felkérésére, az Országgyűlésére viszont köteles ezt megtenni. Ehhez kapcsolódva Volner János (Jobbik) azt javasolta, hogy a gazdasági bizottság is kapjon jogkört arra, hogy az ÁSZ-tól vizsgálatot kérhessen.

facebook:

0 Komment