Figyeljünk az idősekre!

(Budaörs, 2015. augusztus 22. – Budaörsi Infó) „Fergeteges bemutató”, „ingyenes tanácsadás”, „meggyógyítjuk, megfiatalítjuk, megszépítjük”, „a csodamatrac rendbe hozza”, „INGYEN! INGYEN! INGYEN! GARANTÁLT NYEREMÉNY!”

Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják – elsősorban az idősebb korosztályt – a vállalkozások bemutatóikra, ahol aztán – ha nem később – kiderül, hogy semmi sincs ingyen, semmi sem garantált, és végképp nem gyógyítja, szépíti, fiatalítja meg az adott termék az erre vágyókat.

Az elmúlt évtizedben gombamód szaporodtak meg azon vállalkozások, melyek úgynevezett üzleten kívüli értékesítésre, azon belül is termékbemutatókra szakosodnak. Ezen cégek célközönsége elsősorban az idősebb, nyugdíjas generáció, nem véletlenül.

Ők azok, akik koruknál fogva több egészségügyi problémával küszködnek, akik adott esetben több szabadidővel bírnak, és akik hiszékenyebbek, kevésbé gyanakvóak, mint a mai fiatalok.

A békéltető testületek hivatalos állásfoglalása szerint a tavalyi, törvényerejű szigorítás ellenére ismét megszaporodott a termékbemutatókra érkező panaszok száma. A beérkező levelek átlag 10-15 %-a biztosan erről szól. Mostanában leginkább pulzáló, melegítő matracokat, lábmasszírozó készüléket vagy edénykészletet árulnak méregdrágán.

Óriási a csapda, mert ha az ügyfél nem áll el 14 napon belül a szerződéstől, a határidő jogvesztővé válik, és onnantól fogva már egy banknak tartozik.

Sok a panasz arra is, hogy erőszakosan beszélik rá a nyugdíjasokat a szerződés megkötésére, de azt, hogy milyen a légkör egy árubemutatón, a fogyasztóvédők nem vizsgálhatják, viszont a fogyasztóknak tisztában kell lenniük a jogaikkal, hogy bármikor ellentmondhatnak és visszautasíthatják a durva hangnemet. Ha nincs több tanú, nehéz bizonyítani a durvaságot, mert a cégek letagadják.

A fogyasztóvédelmi hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bemutatókat és az önkormányzat jegyzőjéhez is bejelentést kell tenni a termékbemutatót szervező cégeknek, onnan is várható lenne ellenőrzés. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke, Baranovszky György szerint a vásárlók sokszor utol sem tudják érni a céget, mert az köddé válik. Nem ritka, hogy a bejegyzett székhelyen egy épülőfélben lévő családi ház fogadja a fogyasztót, vagy a cég addigra már kétszer is átalakult és más vállalkozásként működik. A trükkök gyűjteménye kifogyhatatlan.

Valóban minden árubemutatót előzetesen be kell jelenteni a település jegyzőjének, erősítette meg Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Ha konkrét panaszról érkezik hozzájuk bejelentés, azt továbbítják a kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének. Élő példa erre egy fóti termékbemutató: a Budapest melletti városban ajándékutalvánnyal, személyes hazugságokkal, aranyos plüssmacikkal és szürreális főzőműsorral verték át a hiszékeny embereket. Többen is vásároltak a trükkös csalóktól, elkelt egyebek között egy takarítógép, egy többszörös áron eladott turmixgép is. A szervező cégről később kiderült, hogy felszámolás és büntetőeljárás hatálya alatt áll, valamint a rendezvényt az illetékes jegyzőnél nem jelentette be.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy itt több százezer forintos termékekről van szó, amelyet többnyire banki kölcsön segítségével vesz meg a vásárló – megint csak kérdéses, az adott hitelintézet mi alapján vállalja a hitelszerződés aláírását.

Nem véletlenül védi mind az Európai Unió, mind a Magyar Köztársaság ezen kereskedelmi tevékenység fogyasztóit kiemelt módon jogszabályai által (ennek részletezése lentebb olvasható.)

A termékbemutatókkal kapcsolatos polémiák

Ha a vállalkozás kezdeményezésére, annak üzletén, telephelyén kívül kerül sor a szerződés megkötésére, az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül.

Gyakori vállalkozói magatartás, hogy a semleges helyen lezajlott céges bemutató után elszállítják a fogyasztókat üzlethelyiségükbe a vállalkozás képviselői, mivel „csak ott tudják aláírni a szerződést.” Ezzel ki is kerülik, kerülhetik a rendeletet, és – véleményük szerint – máris nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség.

Nem ritka az az eset, amikor egy adott termék bemutatójára hívják meg a fogyasztókat, aztán más terméket értékesítenek számukra, és állításuk szerint mivel a bemutató kezdeményezése nem erre az árura vonatkozott, nem kell alkalmazni a kormányrendeletet. Mint a fentiekben láttuk, ez nincs így.

A formai kötöttségek azok, melyekkel kapcsolatos a panaszok többsége. Tájékoztatják ugyan az elállási lehetőségről a fogyasztót – hiszen ennek hiányában semmis a szerződés – de azt vagy nagyon kicsi betűmérettel, azaz olvashatatlanul teszik, vagy a szerződés valamely alpontjában, eldugva az ügyfél elől, vagy éppen sürgetik a fogyasztót a szerződés aláírására, aki így végig sem tudja olvasni ezen blankettaszerződéseket. Ez természetesen nem mentesíti az egyes fogyasztókat sem, hiszen a szerződést annak értelmezése és elolvasása nélkül nem tanácsos aláírni, de ugyanakkor a fogyasztóbarát kereskedelmi magatartás tényét sem alapozza meg.

Az elállási jog gyakorlása: gyakori vállalkozói próbálkozás, hogy a fogyasztó már elkésett, mert nem érkezett meg elállási nyilatkozata időben, holott – mint fent láttuk – érvényesnek kell tekinteni azt, ha időben elküldte a fogyasztó. Szintén a jogi normának – és egyben a jogalkotó céljának – semmibevételét jelenti, hogy mivel a termék átvételétől élhet a jogszabály szövege szerint elállási jogával a fogyasztó, ezért a cégek úgy vélik, hogy az átvételig nem teheti meg ezt a vásárló, azaz feltétlenül át kell vennie az általa nem kívánt dolgot, és majd azt követően visszaküldenie azt.

Egyébiránt a jogszabály hiányossága, és egyben az EU által a jövőben módosítandó szempont az irányelvben, így a hazai normában is, hogy hiányzik a vételár visszaszolgáltatási határideje, ami például a távollévők között kötött szerződéseknél 30 napban van maximalizálva.

Előfordul nem egyszer, hogy a szerződésben a fogyasztó azt írta alá, hogy lemond elállási jogáról – a fentiek alapján ez nem lehetséges. A talán leggyakrabban előforduló probléma pedig az, hogy a vállalkozás a szerződése alapján elállás esetére bánatpénz, foglaló, vagy előleg megfizetését köti ki, ami csak akkor lenne jogos, ha nem a jogszabály által nyújtott elállás lehetőségével élne a fogyasztó. Ebben a körben ugyanis semmi nem követelhető tőle a rendeltetésellenes használatot leszámítva.

Ezen felül is meglehetősen gyakori az az eset, amikor megnehezítik a termék visszajuttatását a vállalkozásnak a fogyasztó által, mindenfajta alapvető együttműködési kötelezettséget nélkülözve. Mint fent említettük, nem egyszer fordul elő az, hogy a fogyasztó kölcsönszerződést köt a termék megvásárlására. Ha eláll a szerződéstől, ennek a kölcsönszerződésre is kiterjedő hatálya van, csakhogy arról a rendszerint a termékbemutatós céggel együttműködő bank nem szerez tudomást, a vállalkozás ugyanis arról nem értesíti őt, pedig az ő kötelezettsége lenne. Így a fogyasztó kénytelen utánajárni ennek is, hosszadalmas jogi procedúrát a nyakába véve.

(Forrás: police.hu)

facebook:

0 Komment