A közjegyző segít – Amit az élettársi kapcsolatról tudni érdemes

(Budaörs, 2015. május 26. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat tovább folytatjuk Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző tanácsaival. Házastárs vagy élettárs nem mindegy, főleg nem akkor, ha öröklésre kerül a sor. Megéri megnézni, hogy hogyan tudják megvédeni az érdekeiket.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy Magyarországon azt a társas kapcsolatot nevezik élettársi viszonynak, amikor két személy, nemtől függetlenül szoros érzelmi és gazdasági közösségben él, és nem házasodtak össze.

„Szemben a házassággal, az élettársi kapcsolat nem minősül családjogi jogviszonynak. Az élettársak egy sima kötelmi jogi jogviszonyban élnek, amiből elszámolási kötelezettségek fakadhatnak, amennyiben elválik az útjuk, vagy valamelyikük elhalálozik. Ez az elszámolási viszony merőben más, mint házastársaknál. A házastársaknál a törvény azt mondja, hogy mindent közösen szereztek és minden közös, mégpedig felefele arányban. Az élettársak viszont a szerzés arányában szereznek közös tulajdont. Abban az esetben, ha az egyik személy 100 ezer Ft-ot keres, a másik 200 ezer Ftot, akkor egyharmad-kétharmad arányban fognak közös tulajdont szerezni, és ilyen arányban tarthatnak igényt a keletkezett közös vagyonra.”

Miért jó, ha az élettársak közjegyző előtt nyilatkoznak kapcsolatuk fennállásáról?

„Egy házassági vagy élettársi vagyonjogi perben bizonyítani kell, hogy mikor kezdődött a kapcsolat. A házasság esetén ezt az anyakönyvi kivonat igazolja. Az élettár sak – nál viszont nincs egy biztos kezdő időpont. Nehéz megfogni azt a pillanatot amikortól együtt van egy pár. A házasságnál van okirat, élettársi kapcsolatnál ennek nincsnyoma, csak tanúvallomások alapján tudják megállapítani a kapcsolat kezdetét és végét, ha pereskedésre kerülne sor.

Ha a felek erről a közjegyző előtt nyilatkoznak, esetleg élettársi vagyonjogi szerződést kötnek közokiratban, akkor hivatalos dokumentummal tudják bizonyítani a kapcsolatuk kezdetét, fennálltát. Amennyiben a felek nem kívánnak házasságot kötni, de szeretnének mesterséges megtermékenyítési programban részt venni, vagy szolgálati lakást igényelni, annak elengedhetetlen feltétele a közokiratba foglalt élettársi nyilatkozat megléte.

A közjegyzők vezetik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. Ebbe a nyilvántartásba bármelyik pár kérheti a felvételét, és ettől kezdve nem kell minden esetben közjegyző előtt nyilatkozni a kapcsolat fennállásáról. A nyilvántartás bizonyítja a kapcsolat fennállását. A nyilvántartásból való törlést bármelyik fél egyoldalúan kérheti.”

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf

Élettársi vagyonjogi szerződés esetén, ha a felek felbontják a kapcsolatukat, akkor milyen arányban osztozkodnak a kapcsolat alatt szerzett vagyonukon?

„Az élettársi közösség esetén a törvény szerint másként működik az elszámolás, mint házasság esetén. A szerzés arányának a megállapításában szerepet játszanak a bejelentett és nem bejelentett jövedelmek és a háztartási munkák. Házasság esetén, ha a férj dolgozik, a feleség otthon van, akkor fele-fele arányban osztható a vagyon. Ha viszont élettársi kapcsolatról beszélünk, akkor meg kell nézni, hogy az egyik fél a háztartási munkával mennyi kiadást spórol a háztartásuk számá ra, és a szerzett bevételeik arányában osztják el a vagyont, nem pedig fele-fele arányban. Élettársi vagyonjogi szerződés esetén ettől a szerzési aránytól térhetnek el a felek szabadon, kiköthetik az egyenlő arányú szerzést, de más arányt is meghatározhatnak.”

Ha az élettársi kapcsolatban élők közül az egyik fél elhalálozik, akkor az élettárs örökölhet az elhunyt után?
„Az élettárs nem örököl semmit, teljesen mindegy, hogy hány évig élt együtt a társával, illetve hogy származott-e gyermek a kapcsolatból. Az élettársnak semmiféle öröklési jogállása nincsen, teljesen ki van szolgáltatva. Amennyiben a kapcsolatból gyermek születik, akkor egy apai elismerői nyilatkozatra van szükség ahhoz, hogy a gyermek apja
anyakönyvezve legyen, és hogy a gyermek örökölhessen az apja után. Végrendelkezni viszont lehet. Az új Polgári Törvénykönyvben a kötelesrész intézményét visszaszorították, hisz eddig úgy volt, hogy a törvényes örökrész fele volt a kötelesrész, amit mindenképpen meg kell örökölnie a gyereknek. Most ez már csak 1/3. Ha van két gyermek és egy élettárs, akkor már lehet úgy végrendelkezni, hogy a vagyon 2/3-a az élettársé legyen és 1/3 a gyerekeké.”

Ha nem szeretnénk, hogy a gyermekünk örököljön, akkor mit tehetünk?

„Ha a gyerek a szülője irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette, akkor a végrendeletben ki lehet tagadni. Természetesen ezt a gyermek vitathatja, a kötelesrész iránti igényét viszont perben kell érvényesíteni. Szólhat úgy a végrendelet, hogy mindenem legyen az élettársé,  viszont ebben az esetben per útján megtámadhatják. Ha bizonyítható, hogy a gyermek nem látta el a tartási kötelezettségét, akkor az élettárs javára dönt bíróság.”

Mire fontos odafigyelni végrendelet készítéskor?

„Végrendeletet bárki készíthet magának, de nem árt, ha konzultálunk előtte egy szakértővel. A végrendelettel az a probléma, hogy amikor a végrendelet élni kezd, akkor aki írta,az már nem él. Ezért van az, hogy a végrendelet formai és tartalmi követelményeit speciálisan szabályozzák, mert az örökhagyó már meghalt és egy papír alapján kell megállapítani, hogy mi volt a végakarata. Mivel ezek sok esetben bonyolult szabályok, a legbiztosabb megoldás, ha a végrendeletet közjegyző közokiratba foglalja. Az élettársaknál a végrendelet az egyetlen intézmény, amely segíthet az élettársnak, hogy örököljön valamit. Végrendelet nélkül nem örököl semmit. Minden hónapban van olyan ügy, hogy a túlélő élettárs a hagyatéki tárgyaláson tudja meg, hogy nem örököl semmit, hiába volt együtt a párjával akár több évtizeden keresztül.”

Egyneműek esetén is köthető élettársi szerződés?
„Egyneműekre mindaz igaz, amit fentebb mondtam. Az ő esetükben azonban van még egy külön jogintézmény, amely a házasságot helyettesíti: a bejegyzett élettársi kapcsolat,
melyet az anyakönyvvezető előtt lehet kötni. Ebben az esetben majdnem ugyanolyan jogokkal bírnak, mint a házas felek. Az azonosnemű bejegyzett élettársaknál annyi még a közjegyző szerepe, hogyha megromlik a kapcsolatuk, azt közös kérelemre a közjegyző is felbonthatja, nem kell bíróságra menni. Egy feltétel van: meg kell egyezniük a vagyonjogi kérdésekben.” Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása a köznapi értelemben vett élettársakra van kitalálva. A pároknak egyszer kell elmenniük a közjegyzőhöz és tenni egy nyilatkozatot, hogy együtt vannak. Ameddig nem tesznek azzal egy ellentétes nyilatkozatot, addig ez a bejegyzés bizonyítja, hogy együtt vannak. Ha felbomlik a kapcsolat és a vagyonjogi ügyekben per indul, akkor írásos bizonyítékuk van a feleknek arról, hogy mikorkezdődött kapcsolat. Ezért is fontos, hogy végiggondoljuk, hogy miként védhetjük saját érdekeinket.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment