Anarchia. Utópia. Forradalom – Megnyílt a Ludwig Múzeum kiállítása

Az Anarchia. Utópia. Forradalom címben megfogalmazott jelenségeket igyekszik megragadni a közép-európai művészet nyolcvanas évektől máig tartó időszakában a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) csütörtök este megnyílt kiállítása.

“A következő nagy forradalom nem az utcán zajlik majd, hanem a művészetből jön” – idézte a Lumú tárlatán is kiállító Jonathan Meesét a megnyitót megelőző sajtóvezetésen Fabényi Júlia kurátor, a múzeum igazgatója.

Mint hozzátette, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, a vasfüggöny lebontásának 25. évfordulójára megrendezett tárlat éppen azt vizsgálja, hogy képes-e a művészet nagy társadalmi változások elindítására, vagy csupán reagál azokra.

A kiállításban olyan jelentős művészek alkotásai is helyet kaptak, akik munkáival eddig nem találkozhatott a magyarországi közönség – hangsúlyozta Fabényi Júlia, Jörg Schlick és Martin Kippenberger mellett kiemelve a kortárs művészet “fenegyerekét”, a német Jonathan Meesét.

Meese munkái töltik meg a tárlat egyik legnagyobb termét; Én, a rotunda rabszolgája című képe például egy egész falat elfoglal. A német alkotó munkái gyakran művészeti akciójának termékei, nem kivétel ez alól ez a kép sem – emlékeztetett a kurátor, hozzáfűzve: a kiállításon tőle látható festmények, fotó-kollázsok, bronzszobrok Meese jellegzetes anarchista attitűdjének lenyomatai.

A tárlat alkotóinak jelentős része tagadja a műalkotás egyediségének koncepcióját: Martin Kippenberger például a művészeten keresztül új funkciót igyekszik adni a tárgyaknak, Jörg Schlick pedig gyakran hétköznapi embereket kért fel, hogy fessenek az ő nevében. Egy nevének eltitkolását kérő szíriai művész az elmúlt két évben helyi gyermekek rajzait gyűjtötte, melyeken megrázó őszinteséggel tárulnak fel a polgárháború borzalmai.

SI-LA-GI művészeti utópiája az egymást valaha megbántó nemzetek bocsánatkérését vizionálja, míg Szombathy Bálint híres munkáján Jugoszlávia “dekonstrukcióját” végzi el, a szétesett államszövetség zászlaján keresztül.

A szintén Jugoszláviából elmenekült drMáriás korai képei a tragikumot banális tárgyakban megfogalmazva teszik túlélhetővé, friss sorozatán politikusok, egykori és mai államférfiak bukkannak fel festői parafrázisokon, művészbarátja, a szlovén Marko Brecelj egész szobát elfoglaló installációja pedig egy kis tengerparti város, Koper/Capodistria önkormányzati kampányát idézi fel.

A 2015. január 4-ig nyitva tartó kiállítás kísérőprogramjairól a www.lumu.hu honlapon találhatnak részletes információkat az érdeklődők.

facebook:

0 Komment