Románia meg akarja előzni, hogy a kisebbségvédelem uniós hatáskörbe kerüljön

Románia meg akarja előzni, hogy az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek a tagállamok szuverenitását érintő olyan kérdések, mint a kisebbségekhez tartozók jogainak védelme – közölte szombaton Titus Corlatean tárcavezető nyilatkozatát idézve a román külügyminisztérium.

Corlatean ezzel magyarázta azt, hogy Románia az Európai Bizottság oldalán lépett be az etnikai, és nyelvi közösségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezések elutasítása miatt a luxemburgi bíróságon indított perekbe.

Ezek egyikét, a Minority SafePack nevű kezdeményezést a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki. A szövetség kilátásba helyezte a bukaresti a kormánykoalícióból való kilépését, ha Románia nem száll ki a luxemburgi perből. A Minority SafePack nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.

Korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ennek az európai polgári kezdeményezésnek a bejegyzését is elutasította az Európai Bizottság, a döntés ellen indított luxemburgi perbe pedig Románia szintén az EB oldalán lépett be.

Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán lépett be a perbe.

A román külügyminiszter szombati nyilatkozata két polgári kezdeményezésre utal, de konkrétan csak az RMDSZ-féle javaslatot említi. Corlatean hangoztatta: mindkét, etnikai és nyelvi kisebbségekre vonatkozó polgári kezdeményezést a tagállamok nemzeti hatáskörére való tekintettel utasította el az EB. Románia támogatja azt a “korrekt elvi álláspontot”, hogy az EU nem illetékes ebben a témában – tette hozzá.

“Ebben a jogi procedúrában az EU – Románia által is helyeselt – álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az Európai Unió révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék” – fogalmazott Corlatean.

Megjegyezte: Románia következetes álláspontja állami ügy, nem pedig személyes presztízskérdés, így nem lehet alku vagy politikai kompromisszum tárgya. A román külügyminiszter ezzel az RMDSZ-nek üzent, amely azt követelte Victor Ponta miniszterelnöktől, hogy Románia lépjen ki a Minority SafePack ügyében indult luxemburgi perből.

 
Az RMDSZ a kormánykoalícióból való kilépését lebegteti

A bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elvárja, hogy Románia lépjen ki abból a perből, amely a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indult az Európai Unió bíróságán, ellenkező esetben fontolóra veszi a koalícióból való kilépését – erősítette meg az MTI-nek szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese.

Az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. A kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) elutasította: ez ellen fellebbezett az RMDSZ a luxemburgi bíróságnál, a perbe pedig – a Gandul.info portál közlése szerint – Románia is belépett, de nem az RMDSZ, hanem az EB oldalán.

Az RMDSZ elnöke elmondta: erről a bukaresti külügyminisztérium döntött anélkül, hogy a koalícióban ezt megvitatták volna, vagy a perben már részt vevő RMDSZ tudott volna róla. Rámutatott: számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben.

Úgy vélekedett, semmilyen formában nem sérül a román érdek, és “közép-kelet-európai butaság” volt Románia részéről beugrani a perbe, amit az is bizonyít, hogy sem Németország, sem Dánia, sem Olaszország, sem Ausztria nem lépett be a perbe, pedig a területükön élő kisebbségek képviselőivel közösen kezdeményezett az RMDSZ uniós jogalkotást a kisebbségek védelmében.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből.

Arra a kérdésre, hogy kilép-e az RMDSZ a kormányból, ha a kormány nem vonja vissza a perbelépésről szóló döntését, Kelemen Hunor azt mondta: erre a kérdésre nem most kell válaszolnia. A külföldön tartózkodó politikus jelezte: az országba való visszatérése után, jövő héten megbeszélést folytat Victor Ponta miniszterelnökkel és bízik abban, hogy sikerül megoldaniuk az ügyet.

A kérdésre, hogy a külügyminiszter lemondása lehet-e a megoldás – miután Titus Corlatean egy lapinterjúban egyértelművé tette, hogy Románia bármilyen visszalépése ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi -, Kelemen Hunor azt mondta: ez nem az ő problémája, hanem Corlatean problémája, hogy ő maga marad-e a kormányban. Erről a Victor Pontával való találkozó utánra ígért döntést a román kormány miniszterelnök-helyettese.

“Én abban bízom, hogy az a közös vállalásunk, hogy 2016-ig próbálunk egy jó kormányzást biztosítani, nem pedig 4 hónapra, az a miniszterelnök számára is fontos vállalás.” Ha így van, Romániának a perből visszalépése nem okozhat semmiféle problémát – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.

Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.

 
Romániai konzulátusok – Bukarest szerint a romániai magyarok érdekeit Románia képviseli

A romániai magyarok érdekeit Románia képviseli – szögezte le Radu Podgorean román külügyi államtitkár szombaton a romániai magyar konzuli irodák elutasításával kapcsolatban.

A román külügyi közlemény arra az – MTI által pénteken közölt – nyilatkozatra reagált, amelyben Kovács Péter, a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára nevetségesnek nevezte, hogy Bukarest az arányosságra hivatkozva tagadta meg a Marosvásárhelyre és Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda megszervezését. Az RMDSZ politikusa úgy vélekedett: nem lehet összehasonlítani az 1,3 milliós romániai magyar közösséget a néhány ezres magyarországi román közösséggel.

A román külügyi államtitkár szerint viszont nem korrekt, sőt megtévesztő a Romániában élő magyarokra és a Magyarországi románokra hivatkozni ebben az ügyben.

“A romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia” – jelentette ki Radu Podgorean.

Hozzátette: a külpolitika és azon belül a konzuli kapcsolatok ügye a külügyminisztérium hatásköre, amelynek nincs olyan kötelezettsége, hogy erről a politikai pártokkal egyeztessen. A bukaresti külügyminisztérium az új konzuli hivatalok megnyitását kétoldalú tárgyalásokon rendezi az érintett országgal. A tárca megalapozatlannak tekinti az RMDSZ-főtitkár nyilatkozatát – zárult a román külügyi államtitkár nyilatkozata.

Kovács Péter pénteken az MTI-nek elmondta: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét, a tárca vezetése nem konzultált az RMDSZ-szel, és minden indok megvan arra, hogy újragondolja döntését.

Nagy Anna külügyi szóvivő csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t: Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország igényét arra, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson. A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda nyitását a román kormánynál. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári, a marosvásárhelyi pedig a csíkszeredai főkonzulátus alárendeltségében működött volna.

Romániában a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Romániának Budapesten van nagykövetsége és konzuli hivatala, Gyulán és Szegeden főkonzulátusa.

facebook:

0 Komment