Mit kell tudni az uniós választásokról?
- Budaörsi INFÓ
- 2014 május 18.
2014. május 22 és 25 között az Európai Unió 400 millió választópolgára adhatja le voksát és szavazhat az új Európai Parlament összetételéről. Magyarországon 2014. május 25-én nyolcmillió magyar szavazó dönthet arról, ki képviselje hazánkat a 2014-2019 közötti európai parlamenti jogalkotási ciklusban.
Az Európai Parlament összetétele most első ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot. Az új szabályok értelmében az uniós kormányok vezetőinek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a Bizottság következő elnökének személyére. Az európai politikai pártok már az európai választások előtt megnevezték jelöltjüket erre a vezető pozícióra. Így tehát a választópolgároktól is függ, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke.
A választás legfontosabb szabályai
Képviselet:
A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
Európai Parlamenti képviselőhelyek száma: 21 (2014-2019)
A mandátumok kiosztása:
A mandátumok kiosztása a D’Hondt-módszer alapján történik. A választópolgárok pártlistára adják le szavazataikat, egy választópolgár egy listára szavazhat. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Választókerületek:
A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot.
A jelöltállítás határideje:
A listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni. A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
Letét: Nincs
A jelöltállítás feltételei:
Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát állíthat. Ugyanaz a párt csak egy – önálló vagy közös – listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
Összeférhetetlenség:
Az európai parlamenti képviselő nem lehet (a) az Európai Közösségek Bizottságának tagja, (b) az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsőfokú Bíróság bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője, (c) az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, (d) az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja, (e) az Európai Közösségek ombudsmanja, (f) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja, (g) a Régiók Bizottságának tagja, (h) az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja, (i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja, (j) az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja. Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá (a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja, (b) köztársasági elnök, (c) országgyűlési képviselő, (d) a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, (e) az Alkotmánybíróság tagja, (f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos, (g) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, (h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, (i) bíró, (j) ügyész, (k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, munkavállalója, (l) a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
A választás időpontja:
A választást az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni. Ha az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, az Európai Parlament tagjainak választását az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli másik napra kell kitűzni. A választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
Ugyanazon a napon tartott egyéb választások:
Az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon is sor kerülhet.
Szavazatszámlálás:
A szavazatok számlálása 19.00 óra után, a szavazókörök bezárását követően kezdődik.
Előzetes eredmények:
A szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja. A Nemzeti Választási Bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a választás eredményét. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött
Végleges eredmények:
Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hivatalos választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.
Választójog:
Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.
Jelöltség:
Minden választójogosultsággal bíró állampolgár indulhat a választáson, pártlistán szereplő jelöltként. A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a) a jelölést elfogadja, b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt a jelölt nyilatkozatát, amely tartalmazza.
- állampolgárságát, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint legutóbbi lakóhelyének címét az állampolgársága szerinti tagállamban,
- hogy csak Magyarországon indul jelöltként,
- azon település vagy választókerület megnevezését, amelynek névjegyzékében legutóbb szerepelt az állampolgársága szerinti tagállamban,
- hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.
A bejelentésről a Nemzeti Választási Iroda értesíti a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes szervét, és kéri annak igazolását, hogy nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható. Ha a kapott tájékoztatás szerint a jelölt nem választható, törölni kell a jelöltek nyilvántartásából.
Kötelező / Nem kötelező szavazás:
Nem kötelező.
Előzetes szavazás:
Nem lehetséges.
Postai úton történő szavazás:
Nem lehetséges.
A választói névjegyzék összeállítása:
Azt a választópolgárt, aki a választás kitűzését követő napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző ötvennyolcadik napig kell megküldeni. A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet. A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait a helyi választási irodában bárki megtekintheti.
Választhatóság:
Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.
Finanszírozás:
Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásáról szóló törvény nem rendelkezik a kampányfinanszírozásra vonatkozóan.
A kampány hivatalos időtartama:
A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
Médiakampány:
A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.
Közvélemény-kutatás:
A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.
Tájékoztatás
A tájékoztatást a 2014-es európai parlamenti választások honlapja is segíti: az unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető weboldal az európai politikai pártokról, tagállami választási törvényekről és az EP főbb jogalkotási tevékenységéről (multimédia, infógrafikák, statisztikák) nyújt tájékoztatást. Az oldal közérthető sajtódossziét sajtódossziét is tartalmaz, ahol részletes információk találhatóak az elmúlt ciklus uniós szinten meghozott fontosabb döntéseiről. Ugyanezen a honlapon a közelgő 2014-es európai választásokkal kapcsolatos valamennyi kommunikációs anyag (kiadvány, vizuális anyag, plakát, logó) is letölthető.
Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Facebook és Twitter oldalán keresztül igyekszik folyamatos és naprakész információkkal és érdekességekkel szolgálni a fiatalabb korosztály számára is.
facebook:
0 Komment