Az éhezők segítését szorgalmazta Ferenc pápa húsvéti beszédében

A világot sújtó éhezés és a konfliktusok leküzdését, a védtelenek és kizsákmányolt emberek védelmét szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilika lodzsájáról mondott beszédében.

Ferenc pápa olasz nyelvű húsvéti beszédében az Úr segítségét kérte, hogy leküzdjék “az éhezés csapását”, amelyet a konfliktusok csak súlyosbítanak, de súlyosbít “a cinkosságunkkal folyó hatalmas pazarlás” is.

Az egyházfő a védtelenek, a gyermekek, a nők és az idősek védelmét sürgette, ők gyakran kizsákmányolás áldozatai, és magukra vannak hagyva.

Szólt a Guineát, Sierra Leonét és Libériát sújtó Ebola-járvány áldozatairól, és mindazokról, akik a “gondatlanság és végletes szegénység” miatt terjedő betegségek áldozatai.

Ferenc pápa vigaszt kért azoknak, akik akaratuk ellenére szeretteiktől elválasztva töltik a húsvétot, a világ különböző térségeiben túszul ejtett laikusoknak és egyháziaknak, a hazájukat jobb jövő reményében elhagyó bevándorlóknak, akik nem mindig gyakorolhatják szabadon vallásukat.

A hagyományos húsvéti békeüzenetben az egyházfő az összes “nagy és kicsi, régi vagy új” háború befejezését sürgette, Szíriában humanitárius segítséget a konfliktus miatt szenvedőknek, és bátorságot a szemben álló felek között a “túl régóta várt” béketárgyalásokhoz.

Vigaszt kért az iraki testvérháborúk áldozatainak. Úgy fogalmazott, erősödjenek az izraeli-palesztin béketárgyalások újraindulásával támasztott remények. Békét szorgalmazott a Közép-afrikai Köztársaságban, és a terrorista akciók és erőszak sújtotta Nigériában és Dél-Szudánban. Testvéri megbékélést sürgetett Venezuelában. A megbékélést célzó kezdeményezéseket ösztönzött Ukrajnában, hogy “az összes érdekelt fél, a nemzetközi közösség támogatásával, minden erőfeszítést megtegyen az erőszak megakadályozására, és az egység és párbeszéd szellemében építse az ország jövőjét”.

Ferenc pápa beszéde után Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és az egész világra. Vasárnap délelőtt ünnepi misét mutatott be a Szent Péter téren.

A napsütötte és virágokkal díszített Szent Péter tér és a Vatikán környéke a zsúfolásig megtelt hívőkkel és turistákkal. Olaszok és külföldiek tömött sorokban álltak a Szent Péter tértől az Angyalvárig.

A Vatikán több mint 200 ezresre becsülte a tömeget. Az embereket megerősített biztonsági szolgálat terelte, de néhol a zsúfoltság miatt a betegeknek vagy rosszul levőknek fenntartott biztonsági folyosók is eltorlaszolódtak. A mobiltelefonos és internetes szolgáltatás akadozott. Az olasz hatóságok szerint ez volt a főpróbája XXIII. János és II. János Pál pápa április 27-i szentté avatásának, amelyre hasonló zarándoktömeget várnak csak a Szent Péter térre és a Vatikánnal szembeni sugárútra. Ugyanekkora esemény volt II. János Pál 2011-es boldoggá avatása is, amely problémamentesen zajlott le.

Erdő Péter: a feltámadás azt is üzeni, hogy nincs feloldhatatlan ellentét

A feltámadásnak az is az üzenete, hogy nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges ember vagy közösség – mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.

“A feltámadt Krisztus így köszönti tanítványait: békesség veletek! Ez a béke Isten szeretetének mindent átfogó rendje. A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család. A halálon túl is bízhatunk Istenben” – jelentette ki a bíboros.

Arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy húsvét alkalmával legyenek társai a feltámadásnak örülő tanítványoknak, kezdjenek új életet, amelyet ők akkor elkezdtek, és amely az egyház élete, a találkozás Jézussal.

Erdő Péter szólt arról: minden evangélium egybehangzóan állítja, előbb volt a feltámadás ténye, és azután a megértése annak, hogy így teljesülnek be az Ószövetség jövendölései.

A fiatal Szent János, aki Péterrel együtt elsőként belépett az üres sírba – mondta bíboros -, megértette, hogy mit jelentett a gondosan összehajtott lepel, anélkül is, hogy a Megváltóval újra találkozott volna. Péter már ekkor hinni kezdett a feltámadásban.

A hit Isten kegyelmi ajándéka, ezt tanítja, vallja az egyház – hangsúlyozta Erdő Péter.

Azt mondta: “úgy látszik, a hit nemcsak a személyes találkozás meggyőző ereje által alakulhat ki az emberben, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Ezt tanítja, ezt vallja azóta is az egyház.”

Az üres sír mindenki számára lényeges jel volt – mutatott rá Erdő Péter. Hozzátette: “bennünket is arra hív Krisztus, hogy ezt a tanítványt kövessük, mert mi is látjuk az üres sírt, de élő testi valóságában, itt a Földön, nem találkozunk felismerhető alakban Krisztussal.”

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; a keresztény világ húsvétvasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.

Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

Bölcskei Gusztáv: Isten eltünteti az akadályokat

Húsvét csodálatos üzenete, hogy Isten eltünteti az akadályokat az útból – jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésében arra utalva, hogy Isten eltüntette Jézus sírja elől a hatalmas zárókövet, s ezzel hozzáférést adott a feltámadott, élő Krisztushoz, kifejtette: húsvét csodálatos üzenete, hogy “a legyőzhetetlennek tűnő akadályt Isten eltünteti az útból”.

“Isten hozzáférést ad nekünk is”, és ezzel jelzi, hogy “az ő kegyelmes, irgalmas szeretetéből vagyunk” – hirdette a püspök.

Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy mindenkinek az életében előbb vagy utóbb eljön az a bizonyos kő, amelyet nem tud elmozdítani, ott tornyosul előtte a probléma, amelyet nem tud megoldani.

Isten legyőzi a legyőzhetetlennek tűnő akadályt, teremtő lelkének egyszerűségével a hihetetlennek tűnő dolgokat is elrendezi – összegezte a húsvét üzenetét Bölcskei Gusztáv.

A református püspök szerint Isten irgalmas szeretete azt is üzeni, hogy “Isten nem kőszívű”.

“A kőszívű ember fiaiból egynek fel kellett áldoznia magát, hogy a többiek élhessenek” – mondta, majd hozzátette: “nekünk nem kőszívű Istenünk van”.

Húsvét örömüzenete, hogy “hozzáférésünk van a feltámadott Krisztushoz” – jelezte a magyarországi református egyházfő, majd kijelentette: Isten nem azt akarja, hogy “áldozatai, kifosztottjai legyünk a világnak”, húsvét azt üzeni, senki ne legyen áldozat.

Bölcskei Gusztáv igehirdetésében fontosnak nevezte az élet nagy kérdéseinek megoldásához Jézus megtalálását, és ő “segít a teher hordozásában”.

A húsvétvasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be a debreceni Református Nagytemplomban.

Gáncs Péter: a meglepetések ünnepén a feltámadásra emlékeznek a hívek

Húsvét a meglepetések ünnepe, amikor a keresztények Jézus váratlan feltámadását ünneplik – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a budapesti Deák téri evangélikus templomban.

Az elnök-püspök felhívta a figyelmet arra: Jézus születésének – amelyet karácsonykor ünneplünk – helyszínét és időpontját az ószövetségi próféciákból lehetett tudni, de Jézus feltámadására még az apostolok sem számítottak. A feltámadás váratlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még a sírrablást megakadályozandó odaállított őrök és a tanítványok is átaludták a feltámadás hajnalát.

Az ószövetségi Jónás történetét felelevenítve elmondta: a próféta kilátástalan helyzetből szabadult a cethal gyomrából, ahogy Jézusnak is kilátástalan volt a helyzete a sírjának helyet adó sziklaszirt gyomrában, de mindketten feltámadtak.

Az evangélikus elnök-püspök szólt arról, húsvét ajándéka az, hogy újra meg lehet szólítani Istent, és húsvét a felszabadulás ünnepe is, amikor “elindulunk, hogy magával Jézussal kerüljünk kapcsolatba”, akinek az imádság jelentette azt a szabadságot, hogy a kereszten is tudott bűnbocsánatért imádkozni.

Gáncs Péter kiemelte: Jézust feltámadása után sebeiről ismerték fel tanítványai, akik “végképp nem számítottak erre a meglepetésre”. Rámutatott: “a mi személyes újjászületésünk jele, ha meg tudjuk szólítani az Istent”, Jónás pedig valójában akkor szabadult ki a cethal gyomrából, amikor “a hal börtönében belátta, hogy Istenhez kiálthat”.

Prédikációjában megjegyezte: az imádság a halálnak és a feltámadásnak a misztériuma, “aki imádkozik, szinte olyan, mintha meghalt volna”, az imádságból való felemelkedés pedig megfeleltethető a feltámadás csodájával, ami jelzi: “az Úrtól jön a szabadulás”.

Emlékeztetett arra: az emmausi tanítványok, miután felismerték Jézusban tanítójukat, azt kérték tőle, maradjon velük, és Tamás apostol is “akkor szabadult fel”, amikor leborult Jézus előtt, és azt mondta: “én Uram, én Istenem”. Péter apostol pedig akkor lett méltó arra, hogy Isten küldöttje legyen, amikor azt mondta Jézusnak: “Uram, te tudod, hogy én szeretlek” – fogalmazott.

Gáncs Péter azt mondta: Jézus nem azért jött vissza, hogy bosszút álljon vagy ünnepeltesse magát, hanem hogy “a győzelemmel, élettel megkínáljon minket is. Jézus megkínál minket önmagával az úrvacsorában, és várja, hogy a böjt utáni éhséggel befogadjuk őt.”

facebook:

0 Komment