Tankó Anna, budaörsi népművész – Tojásra írt hagyományok
- Budaörsi INFÓ
- 2014 április 18.
(Budaörs, 2014, április 17.-Budaörsi Infó) A hagyományőrzés egy nép számára gyökereinek a tisztelete. A húsvéti időszak a tojásfestéssel és locsolással egy olyan szokást tart életben, ami sok érdekességet és rejtett üzenetet hordoz. Tudták, hogy mit jelent, ha egy lány kakastaréjt, vagy kupát fest a tojásra, amit a fiúnak ad a locsolásért cserébe? Tankó Anna népművészt sokan ismerik a városból, hiszen rendszeresen tanít tojásfestést és népi játék készítést. Ő kalauzol el minket egy cikk erejéig a húsvéti hagyományőrzés rejtelemeibe.
Először arról kérdeztük, hogy szerinte mit jelent a ma emberének a Húsvét, és hogy ő miként élte meg ezt az ünnepet gyerek korában.
A Húsvét napjainkban
„Én úgy gondolom, hogy lelkileg az embereknek régen is ugyanazt jelentette a Húsvét, mint ma. Jézus halálának és kínszenvedésének az évfordulója, aki azért halt meg, hogy elvegye az emberek bűneit és betegségeit. A ma embere viszont már nem annyira figyel oda erre az ünnepre, sem pedig az azt megelőző negyven napos böjti időszakra. Én nagyon szerencsés vagyok, mert hagyományőrző családban születtem és a régi dolgok nagyon belém rögződtek, és a mai napig meghatározzák az életemet. Ezen keresztül én is próbálok utat mutatni a gyermekeimnek.”
A Húsvét régen
„A mi családunkban nagyon készültünk az ünnepre. Húsvét előtt, hamvazó szerdával elindult a negyven napos böjt, amikor a családok kiforrázták az edényeket, és ez a negyven nap alatt nem ettek semmi húsféleséget. A böjt azonban nem csak abból állt, hogy nem eszünk hús ételt, hanem megtartóztattuk magunkat, és a kedvteléseinkről is lemondtunk. Mivel isten az életét adta az ember társaiért ezért nekünk is kötelességünk tenni valamit. Kedden és pénteken, még csak tejtermékeket sem ettünk, és ez nem csak a felnőttek feladata volt, hanem a gyermekeké is. A felnőttek tartózkodtak a mulatságtól, csúnya beszédektől, a pletykától.
Sok minden olyan dologtól, ami nem volt emberhez méltó dolog. Egyes hagyományőrző vidékeken volt olyan, hogy idős asszonyok nagypénteken, amikor Jézusnak volt a kereszt halála, akkor tartózkodtak a mosdástól és a fésülködéstől is. Nagypénteken, a Húsvét előtti pénteken, pedig olyan böjtöt tartottak, hogy reggeltől estig se nem ettek se nem ittak.
Húsvét vasárnapra, reggelre a korai misére viszont elkészítették a legfinomabb ételeket. A Magyar területeken általában a disznó sonka, Erdélyben pedig a húsvéti bárány és a töltött káposzta volt a fő eledel. Ezeket az ételeket megszenteltették, és a megszentelt ételt ették meg. Fenséges ünnep volt akkoriban a húsvét, mert már nagyon várták a kicsik és a nagyok is egyaránt. Ha valaki nagyon szegény volt, akkor a szomszédai, vagy ismerősei hoztak neki ételt, hisz Húsvétkor vagy Karácsonykor senki sem éhezhetett.”
A Húsvét előtti negyven napos böjt egy úgynevezett tavaszi tisztító böjt volt az emberek számára. Ez azért volt jó a szervezet számára, mert télen többnyire disznóhús került az asztalra, és füstölt húsokat ettek egész télen, így a szervezet elsalakosodott. Tavasszal mielőtt jött a jó idő, azelőtt megkezdték a böjtöt, ami méregtelenítette a szervezetüket. Ma is vannak olyanok, akik ezt a böjtöt választják, mert egészség szempontjából is jót tesz, ha nem a lelki oldalát nézzük. A negyven napos böjt után következett a húsvéti locsolkodás, ami a termékenység varázslása volt a hiedelmek szerint. Azért locsolták meg a nőket, hogy termékenyek maradjanak. Ez a szokás a mai napig fennmaradt.
Volt jelentőségük a húsvéti tojáson lévő mintáknak?
„A locsolásért cserébe természetesen tojás járt a legényeknek, de nem csak ők kaptak tojást, hanem a keresztszülők is írtak keresztgyermekeiknek. A keresztszülőségnek régen nagy jelentősége volt. Az volt a célja, hogyha a gyermek édesanyja meghal, akkor a keresztanya volt köteles azt a gyermeket felnevelni. A keresztszülő, hogy megvédje keresztgyermekét a betegségtől, a rontástól, ezért tojást írt neki, hogy az azon lévő rajzolatok megvédjék a gyermeket.
A tojáson lévő minden olyan rajz, ami növényi, állati, emberi eredetű formára utal, annak mind védő hatása volt arra az emberre, akinek írták. Üzenetet tartalmazott az is, amit a lányok írtak a fiúk részére. Ha a fiú olyan volt hogy szerette az italt, akkor olyan mintát írtak neki a tojásra, ami a mértéktartást jelképzete, mint például a kupa.
Ha viszont kakastaréjt írt rá a lány, az szerelmet jelentett, és így tudta a fiú hogy mehet udvarolni. Ha a keresztanya egy tenyeret rajzolt a tojásra, az azt jelentette, hogy szeretné a gyermeket megvédi, megsimogatni.” Egy nép csak úgy tudja megtartani a hagyományait, ha tovább adja. Ez egy olyan szép szokás, amit érdemes továbbadni.
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden olvasónknak!
facebook:
[…] Budaörsi Infónak már többször adott interjút Tankó Anna a tojásra írt hagyományokról, a karácsonyról, vagy a […]