Külföldi lapvisszhangok a magyar választásról

A legtöbb külföldi lap kiemelten foglalkozik a magyar választásokkal. 

Orosz lapok

Negyedszázad alatt Orbán liberálisból konzervatívvá, nacionalistává vált – írta Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakértő a Kommerszant című orosz gazdasági napilapban a magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban.

A független Védelmi és külpolitikai tanács elnevezésű társadalmi egyesülés elnöke az újság online kiadásában hétfőn megjelent cikkében azt írta, hogy a Fidesz élén Orbán Viktorral biztos győzelmet aratott a választásokon.

A szerző szerint Orbán megtestesülése annak a folyamatnak, amelyet sokan az európai modell alkonyának tekintenek, míg mások éppen ellenkezőleg egy új modell hajnalának.

Huszonöt évvel ezelőtt a kompromisszumot nem ismerő, liberális Orbán Viktor élharcosa volt azoknak, akik Magyarország európai jövőjét akarták, és küzdöttek a szovjet örökség ellen. Negyedszázad alatt ő és pártja konzervatívvá, rendkívül nacionalista erővé vált. Bírálja az Európai Uniót, alternatív lehetőségeket keres a Keleten – Kínától az arab világon át Azerbajdzsánig és Oroszországig – írta.

Orbán kétségbe vonja az integráció majd minden tételét. A nemzeti államok megerősítésének szükségességéről, valamint a belső folyamatok feletti ellenőrzésről beszél. Fellép az ellen, amit ő a külföldi bankok és a befektetők túlerejének tekint. Korlátozza a szólásszabadságot, átalakítja a jogrendszert, hogy az jobban szolgálja az állam érdekeit. Felemlegeti azt a történelmi igazságtalanságot, ami a magyarokat a XX. században érte, a szomszédos országokban élő magyarokkal kacérkodik, állampolgárságot ígérve nekik – tette hozzá Lukjanov.

Mindez sokkolja a magyar értelmiséget, míg a választók tömegesen a karizmatikus populistára szavaznak, akárcsak a jobboldali “Jobbik” pártra, amelynek megnyilatkozásai “közelítenek a rasszizmushoz” – írja a szakértő.

A bizonytalan helyzetektől megfáradt európai választóknak ugyanakkor elegük van azokból a színtelen csinovnyikokból, akik uralják a politikát. Példa erre az, ahogy a legutóbbi franciaországi választásokon a szélsőjobboldali Nemzeti Front és vezetője, Marine Le Pen korábban marginális erőből a fősodorba került, miközben hanyatlik a hagyományos pártok jelentősége.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a Fidesz győzelmével kapcsolatban szakértőket kérdezett meg, akik úgy vélekedtek, hogy az előnyös Oroszországnak, mert érvényben maradnak a Magyarországgal kötött szerződések, így a paksi atomerőmű közös (bővítésének) projektjéről szóló is.

Egy másik szakértő, Pavel Kanyevszkij, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) politológia tanszékének docense szerint a fő szerződések érvényben maradnak, így a paksi atomerőművel kapcsolatos közös projekt is.
http://www.kommersant.ru/Search/Results?places=&categories=&datestart=07.04.2013&dateend=07.04.2014&sort_type=0®ions=&results_count=&page=1&search_query=%C2%E5%ED%E3%F0%E8%E8
http://ria.ru/world/20140407/1002822758.html#ixzz2yCItRtwy

Le Monde: A szélsőjobb újabb előretörése a magyar választásokon

A szélsőjobb újabb előretörése a magyar választásokon címmel közölt budapesti tudósítást hétfő délután megjelent számában a Le Monde.

A francia balliberális lap szerint “a jobboldal győzelmével – amely bebetonozza Orbán Viktor hatalmát – és a szélsőjobboldal előretörésével a magyar parlamenti választások az európai populista tendenciákat erősítik kevesebb mint két hónappal az európai parlamenti választások előtt”. Annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP 700 ezer szavazattal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt, az új választási törvénynek köszönhetően – amely a győztes pártnak kedvez – valószínűleg kétharmados parlamenti többséget adhat a miniszterelnöknek. Ahhoz, hogy ez biztos legyen, a végleges eredményre azonban még várni kell – emlékeztetett a Le Monde.

A cikk szerzője, Joelle Stolz kiemelte, hogy a Fidesz támadásait az egész kampányban a legveszélyesebb ellenfelére, a baloldalra koncentrálta, amely a személyes viták és a korrupciós ügyek súlya alatt csak késve tudta életre hívni a közös platformját. A lap szerint a számos akadály ellenére a magát kormányváltó szövetségnek nevező baloldali összefogás több mint 25 százalékos eredménye “nem katasztrofális” annak tükrében, hogy 2010-ben az MSZP 19,3 százalékot ért el. Az igazi győztes azonban a Jobbik, amely négy százalékot javult négy év alatt és vidéken sok helyen a második helyen végzett – írta a Le Monde.
http://www.lemonde.fr/europe/article/2014/04/07/l-extreme-droite-enregistre-une-nouvelle-poussee-lors-des-elections-hongroises_4396833_3214.html?xtmc=hongrie&xtcr=2

Lengyel és izraeli lapvisszhang

Egész Magyarország újra Orbán Viktoré – írta a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel lap hétfői cikkében.

Ha az előzetes eredmények megerősítést nyernek, az egyéni választókerületekkel együtt a Fidesz 133 mandátumot szerezhet, éppen annyit, amennyi a kétharmados többséghez kell – jelentette helyszíni tudósításában Jaroslaw Gizinski, a lap külpolitikai szerkesztője.

A szerző politológusi véleményekre hivatkozva megállapítja: a Fidesz “győzelemre volt ítélve”, mert csak egyedül kormányozhat. Ha 100 mandátumnál kevesebbet nyert volna, meg kellett volna ismételni a választásokat, hiszen nem tudott volna egyetlen párttal sem koalícióra lépni.

A lap egy másik cikkében Lukasz Kozlowski az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseit veszi górcső alá abból a szempontból, hogy ezek közül melyeket lenne érdemes megvalósítani Lengyelországban.

Bírálja a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányokat, amelyek szerinte felelőtlenül költötték a közpénzeket, és hitelekből próbálták ösztönözni a gazdaságot. Amikor 2008-ban beütött a gazdasági válság, Magyarország már súlyosan el volt adósodva – írta.

Az Orbán-kormány által az elmúlt négy évben alkalmazott megoldások közül a legrosszabbnak a válságadókat tartja. Úgy értékeli, hogy ezen a területen a kormány gyakran kapkodva és meggondolatlanul intézkedett. Először azt ígérte, hogy ezek az adók átmenetiek lesznek, aztán meghosszabbította határidejüket, majd pedig állandósította őket. A kormánynak nem lenne olyan rossz a reputációja, ha azonnal bevezette volna, amit akart, és nem változtatta volna folyton a döntéseit, káoszt idézve elő.

A szerző bírálja a kormányt amiatt is, hogy hajlamos a gazdaság “kézi vezérlésére”. A kamatok csökkentése érdekében nem riadt vissza a jegybank függetlenségének megsértésétől. A piacot egyre nagyobb mértékben az állam szabályozza, ennek egyik megnyilvánulási formája a rezsiköltségek csökkentése, ami a szerző szerint nyilvánvalóan választási célokat szolgált.

A költségvetési hiány és az államadósság csökkentésében a kormánynak vannak sikerei, de nem szabad elfelejteni, hogy a fiskális konszolidációt Magyarország részben a magán-nyugdíjpénztárak államosításának köszönheti – írja.

Lengyelország által is követhető példának tekinti viszont a cikk szerzője a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését és a társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentését.

Megjegyzi viszont, hogy az így keletkezett költségvetési hiányt a kormány az áfakulcs 27 százalékra növelésével és a jövedéki adó felemelésével pótolta, és ezzel a munka és a tőke helyett a fogyasztási adókra helyezte a hangsúlyt. Ezt a szerző nagyon jó megoldásnak tartja. Ugyancsak dicséri a munkára rakódó béren kívül adóterhek korlátozását, ami szerinte hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez.

Lukasz Kozlowski az Orbán-kormány legnagyobb sikerének éppen a foglalkoztatás folyamatos növelését tekinti. Az elmúlt évek gyenge gazdasági növekedése ellenére csaknem 300 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány 2020-ig 75 százalékra akarja emelni a produktív korban lévő munkavállalók számát. Ezt Lengyelország számára is követendő példának látja.
http://www.rp.pl/artykul/219263,1099831-Cale-Wegry-znow-dla-Viktora-Orbana.html
http://www.ekonomia.rp.pl/artykul/1099333-Czy-brac-przyklad-z-Orbana.html

Izraelben nem elsősorban a Fidesz győzelmével, hanem legalább akkora mértékben a Jobbik előretörésével foglalkoznak a hétfői lapok. A Háárec című újság nyomtatott változatának cikke „a szélsőjobb mérsékelt erősödése” címmel még csak a vasárnapi előrejelzéseket, de a hétfői internetes változata már az „antiszemita párt erősödését” ismerteti. Az újság a párt sikerének értékelésekor Móse Kantornak, az Európai Zsidó Kongresszus vezetőjének a véleményét idézi, amely szerint „egész Európa számára figyelmeztető jellé kell válnia a nyíltan antiszemita Jobbik eredményének”. (http://www.haaretz.co.il/news/world/europe/1.2290190)

A ynet, a Jediót Ahronót című lap internetes kiadása szerint hatalmas eredményt értek el a szélsőjobb antiszemitái, a Jobbik 21 százalékos sikerével Európa legerősebb szélsőjobboldali pártjává lett. A szerkesztőség jegyezte cikk emlékeztet Orbán Viktornak a zsidók védelmét ígérő kijelentéseire, Szegedi Csanád esetére és Jaír Lapid tavaly Budapesten elhangzott beszédére, amely szerint a második világháború idejének antiszemita törvénykezése miatt folt esett a magyar parlamenten. (http://www.ynet.co.il/articles/0,7340,L-4507581,00.html)

A kormányhoz közeli Jiszráél Hajóm (Izrael ma) című lap a Jobbik és vezetője sikeres arculatváltását hangsúlyozza, ami szerinte a legnépszerűbb ellenzéki politikussá tette Vona Gábort.

Német lapok

Németországban valamennyi sajtóorgánum közölt jelentést a magyarországi választásokról, kiemelve, hogy a Fidesz várhatóan ismét kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán megnyeri a választást Magyarországon címmel közölte nyomtatott kiadásában Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a Fidesz a szavazatoknak “csak” nagyjából a 46 százalékát szerezte meg, de így is majdnem kétszer erősebb, mint a baloldali összefogás és a Jobbik, és elérhető közelségbe került számára a kétharmados parlamenti többség.

A baloldal egy “maroknyi” egyéni mandátumot visszahódított, és erősödött a “szélsőjobboldali” Jobbik is, amelynek keleten és délen vannak fellegvárai, de a “külsőleg mérsékelt” kampánya révén a fővárosban és a nyugati választókerületekben is előretört – tette hozzá.

A konzervatív Die Welt az online kiadásában Boris Kálnoky cikkét közölte Orbán a kétségbeesett ellenzéknek köszönhetően nyert címmel. A szerző kiemelte, hogy a baloldali ellenzék Összefogás néven kívánt indulni, de még ezt sem sikerült elérnie, mert a név már foglalt volt, és amikor az urnák lezárása után “kirajzolódott a totális vereség”, az ellenzéki szövetség tagjai “mindenféle összefogás nélkül bánkódtak”.

Az eredmények azt mutatják, hogy “a balliberális szellemiség” már csak Budapesten létezik, “és ott is csak a pesti belső kerületekben” – tette hozzá Kálnoky. Kifejtette, hogy a Jobbik “megfékezte a rasszista kirohanások iránti hajlamát” és “valamivel civilizáltabban lépett fel” a kampányban, ami hozzájárult “jelentősen javuló” eredményéhez. Ugyanakkor az is segített, hogy a Jobbikon kívül nem volt más választható párt azok számára, akik “nemrégiben csalódtak a Fideszben, de még mindig csalódottak a baloldalban”, amely 2002 és 2010 között a “szánalmas” gazdaságpolitikájával és korrupciós botrányaival “alaposan lejáratta magát”.

Kiemelte: “a Fidesznek is meg kellett emésztenie néhány botrányt, de a gazdaság stabilizálódott, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság emelkedik”, és “úgy tűnik, a választók mindezt honorálják”.
http://www.welt.de/politik/article126637963/Orban-siegt-dank-einer-desolaten-Opposition.html

A baloldali Frankfurter Rundschau Nem korrekt választás címmel közölte Ulrich Krökel kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelmének “rossz mellékíze” van, mert a választás “ugyan szabad és titkos volt, de nem volt korrekt”.

Orbán az utóbbi négy évben “az egyeduralmát olyan +irányított demokráciává+ alakította át, mint amilyet Vlagyimir Putyin hozott létre Oroszországban”. A Kreml vezetője végül “autokráciát” épített rendszeréből, “amelytől Magyarország távol van”. A legfontosabb “fékező erő az EU”, amely ugyan “tétován reagált Orbán antidemokratikus dühöngésére”, de megakadályozta, hogy elfajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindez nem elég Orbán “tartós hatalmának megakadályozásához” – tette hozzá Krökel, hangsúlyozva: “az lesz a döntő, hogy a megosztott baloldali ellenzék képes lesz-e végre  újjászervezni magát”.
http://www.fr-online.de/meinung/kommentar-ungarn-keine-faire-wahl,1472602,26773238.html

A liberális Süddeutsche Zeitung hírösszefoglaló mellett kommentárt is közölt Cathrin Kalhweittől, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor szerint “15-20 évig” kell egyetlen politikai “erőtérnek” vezetnie az országot, és ezzel “a Fideszre és saját magára gondol”, de “meglehet, hogy téved”. Nem azért, mert “a kevéssé meggyőző baloldali ellenzék keresztülhúzza számításait”, hanem azért, mert “soviniszta” politikájával “kinyitotta Panora szelencéjét, ami a jobboldali radikális Jobbik megerősödésében mutatkozik meg” – írta a liberális lap szerzője, kiemelve, hogy Orbán “soha nem tett kifejezetten antiszemita vagy rasszista megjegyzéseket”, de “megdöntött egyes tabukat”, és “hosszútávon a Jobbik lehet az (a párt), amelyik megtorpedózza a jövőre vonatkozó terveit”.

 Romániai, szlovákiai lapvisszhang

Az erdélyi magyar lapok szerint a Romániából leadott szavazatok is hozzájárultak a magyarországi országgyűlési választások eredményéhez, de “a tősgyökeres magyarországi szavazók” döntötték el, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP szövetség kormányozzon Magyarországon.

A székelyföldi Háromszék napilap vezércikkében igazi hungarikumnak minősítette, hogy a kormányzó pártok “úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték”. Ezt a lap azért tartotta rendkívüli eredménynek, mert – mint fogalmaz – Európa legtöbb országában a kormányok megfizették az árát a sokszor elkerülhetetlennek tűnő kiigazító intézkedéseknek.

A vezércikkíró a hungarikumot kiegészítő sajátosságnak, egyfajta „transzilvanikumnak” minősítette, hogy “a külhoni magyarság körében 95 százalék körüli a Fidesz támogatottsága”.

A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója szerint nem lehet a határon túliak szavazati jogával magyarázni a Fidesz nagy arányú győzelmét. A magyarországi “baloldal megnyugodhat: ezt a kormányt a tősgyökeres magyarországi szavazó választotta újra ekkora arányban” – olvasható a lapban.

A Szabadság cikkírója szerint az erdélyi szavazók nem elsősorban az egyik vagy a másik politikai érdekcsoport győzelméhez akartak hozzájárulni. Szerinte a szavazást “afféle késve érkezett történelmi igazságtételként”, “a magyar nemzethez tartozás szimbolikus gesztusaként” élték meg az erdélyi magyar választók.

A székelyföldi Hargita népe vezércikkírója szerint most még nem volt döntő a külhoni magyarok szavazata, de a későbbiekben lehet ez másképpen is. Azért tartotta fontosnak a külhoniak szavazati jogát, mert – mint írja – “így minden magyar politikusnak kötelező lesz eljönnie Erdélybe, szóba állni az itteni szavazókkal: ha színből, ha szívből”.

A román lapok többsége az AFP francia hírügynökségnek a – román Agerpres hírügynökség által is átvett – megfogalmazását használva az “antidemokratikus kisiklásokkal vádolt populista Orbán Viktor konzervatív pártjának” győzelméről számolt be.

Az Adevarul című liberális lap címsorban emelte ki a választásokról szóló tudósításában, hogy mintegy százezer Romániában élő magyar is részt vett a voksoláson, akiknek levélszavazatait főleg a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátus gyűjtötte össze. A Gandul című független lap azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik “szélsőségesei” nagyon magas százalékot értek el.

A jobboldali román államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei azt írta: Budapest “erős embere” harmadik mandátumára készül. A lap úgy értékelte: Orbán Viktornak, aki a pénzügyi katasztrófa küszöbén vette át az országot 2010-ben, sikerült rendbe tennie a gazdaságot, még ha a külföldi vállalatok kárára is, és újraválasztása elsősorban a rezsi húsz százalékos csökkentésének köszönhető.

A jobboldali Romania Libera arról közölt elemzést, hogy a Fidesz győzelmével és a Jobbik megerősödésével egy olyan “oroszbarát” politika nyert teret Magyarországon, amely a krími válság közepette a kétoldalú magyar-román kapcsolatokban is feszültségekhez vezethet.

A hétfői szlovákiai lapok a viszonylag korai lapzárták miatt többnyire csak eredmény ismertető, illetve a magyar kormány elmúlt négy évére visszatekintő írásokban számoltak be a Fidesz-KDNP győzelméről.

“Orbán egyértelműen nyert, ráfizethet a gazdaság” – címmel kétoldalas hétfői összeállításában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap a választások előzetes eredményeit ismerteti. A magyar kormány elmúlt négy évének legjelentősebb gazdasági lépéseit felidézve megjegyzi: a választás eredményei azt jelzik, hogy a magyaroknak megtetszett Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája, amely egyebek mellett csökkentette a magánszemélyek jövedelemadóját, és új adókat vezetett be a nagy külföldi cégek és bankok, azaz “az állam első számú ellenségei” számára. A HN szerint a magyar gazdaság “hosszú távon rossz pályára van állítva”, és ha nem változik az irány – írja -, akkor “déli szomszédainkra még nehéz pillanatok várnak.”

A HN hétfői, “Orbán mint Fico” című kommentárjában a magyar és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányaik politikája közötti “hasonlóságokra” mutat rá. Megjegyezi: “álszent módon” a Fidesz jobboldali, Fico kormánypártja pedig baloldali pártnak nevezi magát, holott a deficitcsökkentést Magyarország esetében részben az államosítás, Szlovákiában pedig részben a privatizáció segítségével valósították meg.

Orbán Viktornak vasárnapi győzelmével azt sikerült elérnie, amit még egy magyar kormányfőnek sem a történelmi Magyarország szétesése óta: harmadszor vezette győzelemre pártját a parlamenti választásokon – írta a pozsonyi Pravda. A lap megjegyzi: Orbán Viktor 1989 óta “borostás lázítóból és fékezhetetlen liberálisból, keresztény irányzatú populista konzervatívvá vált”, ám egyben nem változott, vagyis “továbbra is csak a győzelmet tartja szem előtt.”

Nem volt tétje a vasárnapi választásnak, nem azért, mert a győztes biztos eleve befutónak számított, hanem mert “senki nem ígért semmit” a leváltáson vagy a folytatáson kívül – írta hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap “Tét nélkül” című kommentárjának írója a jövőbeli lehetőségeket elemezve úgy véli: “nyolc év kormányzás után a legjobban kommunikáló pártot is megutálják az emberek”, a baloldal pedig várhatóan külön-külön kezd majd új életet, a következő választáson e “logika alapján nekik kellene nyerniük.” Hozzáteszi: ehhez viszont (a baloldalnak) többet és jobbat kellene produkálnia mint az utóbbi időszakban, mert ha nem, könnyen előfordulhat, hogy 2018-ban a Fidesz fő ellenfele a Jobbik lesz.

http://komentare.hnonline.sk/komentare-hn-152/orban-ako-fico-611811
http://spravy.pravda.sk/svet/clanok/313924-madarsko-zostava-orbanskom/

Cseh, olasz, belga és amerikai lapok

Elsősorban Orbán Viktor érdeme a Fidesz választási sikere – állítja egybehangzóan a hétfői cseh sajtó, amely nagy terjedelemben foglalkozik az országgyűlési választással.

“Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon és harmadszor lesz miniszterelnök” – írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai napilap. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a választás az új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak.

A konzervatív újság Orbán – egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot cím alatt portrét közöl a magyar miniszterelnökről. “Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor” – írja Lubos Palata, a lap kiküldött tudósítója Budapestről.

Orbán megerősíti hatalmát és az államot is, de nagyobb változásokat továbbra sem lehet kizárni – véli a Hospodárské Noviny. A következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz – írja magyarországi politikusokra és elemzőkre hivatkozva Martin Ehl, a gazdasági és politikai napilap külpolitikai rovatának vezetője. “Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú vetélytársa” – jegyezte meg.
A magyarok az urnáknál megjutalmazták Orbánt – e címmel számol be a voksolásról a Právo. A baloldali napilap összeállításában kiemeli, hogy most első ízben a határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak.

A Corriere della Sera című olasz konzervatív napilap Orbán Magyarország ura, de a szélsőjobb nem tört át címmel közölt beszámolót.
A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus “furcsa receptjével” magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást “kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta”.

A balközép La Repubblica online kiadása Kumin Ferenc és Konrád György interjújával kommentálta az eredményeket. http://www.repubblica.it/esteri/2014/04/06/news/ungheria_spin_doctor_orban-82876400/?ref=HREC1-6

Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik – írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. “Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki” – fogalmazott a torinói napilap. http://lastampa.it/2014/04/07/esteri/ungheria-le-destre-fanno-il-pieno-di-voti-t9IkeRWkwJNeDhQcLFLDTI/pagina.html

A Berlusconi család  birtokolta Il Giornale szerint “Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek”. http://www.ilgiornale.it/news/esteri/spaventa-bruxelles-piace-budapest-orb-n-vince-ancora-1008311.html

A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő európai parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni.

Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van.

Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt – olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék – szemben a 2010-es 17 százalékkal – jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.
http://euobserver.com/eu-elections/123762

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes beszámolója szerint a Fidesz győzelme megfelel az előzetes várakozásoknak, így csak mérsékelt reakciót vált ki hétfőn a piacok részéről. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza úgy véli, egyelőre nem látható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz az újjáválasztás nyomán békét akar-e kötni a nagy külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásokat a gazdasági növekedés érdekében.

Az elemzők és a kormányzat idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, de közgazdászok szerint gyengék a növekedési kilátások, részben annak betudhatóan, hogy a kormány 2010 óta új adókkal terhelte a bank- és az energiaszektort, ahol a nagy külföldi cégek dominálnak – írta a The Wall Street Journal online kiadása.
http://online.wsj.com/news/articles/SB10001424052702304819004579485641349337018?KEYWORDS=Hungary&mg=reno64-wsj&url=http%3A%2F%2Fonline.wsj.com%2Farticle%2FSB10001424052702304819004579485641349337018html%3FKEYWORDS%3DHungary

facebook:

0 Komment