V4-csúcs – Az ukrajnai erőszak beszüntetésére szólítottak fel a kormányfők

Közös nyilatkozatban szólították fel a visegrádi országok (V4) kormányfői az ukrajnai feleket, hogy azonnal állítsák meg az erőszak spirálját. A válság további eszkalációja veszélyezteti az ország jövőjét, és Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet – mutattak rá a szerdai budapesti csúcstalálkozójukon elfogadott dokumentumban Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei.

Bohuslav Sobotka cseh, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a közös nyilatkozatban mély aggodalmának adott hangot az ukrán események “drámai alakulása” miatt. Elítélték a semmiképpen nem igazolható, visszatérő erőszakot, amelynek már halálos áldozatai voltak

Azt írták, Ukrajna szomszédaiként a visegrádi országok meg vannak győződve arról, hogy az erő alkalmazása nem járul hozzá a politikai konfliktusok megoldásához. Megítélésük szerint a válság további eszkalációja veszélyezteti az ország jövőjét, és Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet. Ezzel összefüggésben aggodalmukat fejezték ki a szélsőséges csoportok szerepvállalása miatt is.

A V4 kormányfői szerint az ukrajnai hatóságoknak, az ellenzéknek és a civil társadalom képviselőinek egyaránt történelmi felelősségüktől vezérelve kell cselekedniük, hogy megőrizzék a stabil, demokratikus és egységes Ukrajnát. Valamennyi felet arra szólítanak fel, hogy azonnal állítsák meg az erőszak spirálját. A hatóságoknak pedig arra szólítják fel, hogy tartsák tiszteletben az ukránoknak a békés gyülekezéshez való jogát és szólásszabadságát. Úgy látják, hogy a január 16-án elfogadott törvények eltörlése ígéretes első lépés a lehetséges kompromisszum megtalálásához.

Az ukrán államfő és az ellenzék képviselői január 27-én megállapodtak, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket. Megállapodtak továbbá egy új amnesztiatörvény elfogadásában.

“Hiszünk a civil társadalom építésének kiemelkedő fontosságában, a diákok mobilitásában, a független médiában, a kis- és közepes vállalkozásokban” – olvasható a V4-ek nyilatkozatában. Ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon fontos lenne a uniós vízummentesség bevezetése Ukrajna számára.

A dokumentum megfogalmazói készek arra, hogy a Visegrádi Alapból további forrásokkal támogassák az ukrán civil társadalom fejlődését, és ösztöndíjakat ajánljanak fel ukrán diákoknak, hogy a visegrádi országokban tanulhassanak. Szorgalmazzák azt is, hogy az Európai Unió növelje meg az Erasmus plusz program költségvetését, és így tegye lehetővé, hogy ukrán diákok nagyobb számban tanulhassanak az EU tagállamaiban.

Csak az őszinte párbeszéd jelenthet kivezető utat a válságból, és járulhat hozzá a bizalom újjáépítéséhez, valamint vezethet el a stabil, demokratikus és virágzó Ukrajnához – hangsúlyozták végezetül a V4 országok közös nyilatkozatukban.

Kormánypárti amnesztiatörvényt fogadott el az ukrán parlament

Kormánypárti képviselő által jegyzett amnesztiatörvényt fogadott el szerda éjjel az ukrán parlament.

Jurij Mirosnyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője nevével fémjelzett javaslatot vita nélkül és egészében fogadták el a képviselők, akik a többi benyújtott előterjesztésről – így az ellenzék indítványáról – nem szavaztak. A javaslat 232 szavazatot kapott a 450 fős törvényhozásban.

Előterjesztőjének elmondása szerint a jogszabály előírja a tüntetők által elfoglalt hivatalok – a helyi önkormányzatoknak, illetve a végrehajtó hatalom épületeinek – szabaddá tételét, és csak e feltétel teljesülése esetén részesülhet amnesztiában mindenki, aki tömeggyűléseken vett részt, és eljárás indult ellene, illetve már jogi szankciókat hoztak vele szemben.

Az ellenzék előre jelezte, hogy nem támogatja ezt az előterjesztést. Irina Herascsenko, az ellenzéki Ütés (UDAR) képviselője kijelentette: az ellenzék nem engedi, hogy “a politikai foglyok túszokká váljanak” hivatali épületekért cserébe.

A képviselők még délután úgy döntöttek, hogy szerdán addig nem hagyják el a parlamentet, amíg el nem fogadják az amnesztiatörvényt.

Késő este a parlamentbe érkezett Viktor Janukovics elnök, Szerhij Arbuzov ügyvivő kormányfő és Andrij Klujev, az elnöki adminisztráció vezetőjének kíséretében, hogy egyeztessenek a Régiók Pártjának képviselőivel. Vitalij Klicsko, az Ütés párt elnöke szerint azért, hogy “átmossák az agyát” azoknak a kormánypártiaknak, akik nem akarják megszavazni a vezetésnek tetsző javaslatot.

Volodimir Olijnik, a kormánypárti frakció befolyásos képviselője később elmondta, hogy Janukovics a parlament feloszlatásával és rendkívüli törvényhozási választások kiírásával fenyegette meg őket, ha nem szavazzák meg az amnesztiatörvényt.

A jogszabály elfogadása után Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke kijelentette, hogy folytatódnak a tüntetések a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén.

Az elfogadott javaslat előterjesztője a döntéshozatal után “kompromisszumosnak” nevezte az elfogadott törvényt. Szavai szerint a jogszabály az amnesztiáért cserébe “csak a megyei, városi, kerületi adminisztrációs épületek szabaddá tételét írja elő, semmilyen más feltételt nem tartalmaz”. Megjegyezte, hogy nem kell a tüntetőknek szabaddá tenniük a kijevi Szakszervezetek Házát és az utcákat sem. Állítása szerint az amnesztia “a békés megmozdulások minden résztvevőjére kiterjed, kivéve azokra, akik embereket öltek, vagy kínoztak meg”.

facebook:

0 Komment