Londoni elemzők: Törökország után az MNB-t teszteli a piac, szóbeli intervenció jöhet

A török jegybank által bejelentett meredek kamatemelés után úgy tűnik, hogy a piac most a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) kezdi tesztelni – vélekedtek a forint jelentős szerdai gyengülését kommentáló helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Citybeli vélemények szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a globális felzárkózó térség egészében jegybanki kamatemelési hullám kezdődne, mert a régió egyes gazdaságainak adottságai jelentősen eltérnek egymástól.

Londoni elemzők szerint bizonyosra vehető az is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a felzárkózó piacokon kibontakozó felfordulás ellenére folytatja mennyiségi enyhítési programjának már elkezdett leépítését, egyebek mellett abból a meggondolásból, hogy az ebből eredő lokális piaci problémák kezelése nem az ő felelőssége.

A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemzőház szerdai értékelése szerint a török – és az indiai – jegybanki kamatemelések, valamint a felzárkózó térségből megindult tőkekivonás felgyorsulása és a kockázatvállalási készség általános romlása közepette “nem meglepő”, hogy a piac elkezdte megkérdőjelezni az alacsony magyar jegybanki kamat fenntarthatóságát.

A ház szerint a piaci szereplők az MNB Monetáris Tanácsának “komoly tesztelését” készítik elő. Várhatóan “ez a játszma nem lesz rövid”, ugyanakkor az MNB sem fogja magát “könnyen megadni”, különös tekintettel a török és a magyar gazdaság adottságai közötti, Magyarország javára szóló lényegi különbségekre. E különbségek között van, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg pozitív, és a magyar belpolitikai háttér “egy nagyságrenddel” nyugodtabb, mint a török.

Ebben a környezetben jelentősen megnőtt az esélye a szóbeli, illetve a tényleges piaci intervenciónak az MNB részéről. Emellett “látens kisebbségi forgatókönyvként” felmerülhet a törökországihoz hasonló jelentős jegybanki kamatemelés lehetősége, akkor is, ha erre végül nem kerül sor – fogalmaztak szerdai elemzésükben a 4cast szakértői.

A City egyik legnagyobb gazdaságelemző csoportja, a Capital Economics szerdai helyzetértékelése szerint a globális felzárkózó térség egészében sem várható kiterjedt jegybanki kamatemelési hullám.

Neil Shearing, a ház felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint a török és az indiai kamatemelés elindított egy olyan piaci találgatásözönt, hogy a feltörekvő térség más központi bankjai is követik a példát, és egy-két esetben ez be is következhet.

A felzárkózó térséget azonban több, egymástól erősen elkülönülő csoportra kell felosztani. Az elsőbe a “sorozatosan félrekezelt” gazdaságok tartoznak, például Argentína és Venezuela. A második csoportban azok a gazdaságok vannak, amelyek “lehetőségeiket meghaladó” módon élnek, köztük Törökország, Dél-Afrika, valamint Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia egyes térségei.

A harmadik csoportot az elmúlt évtized “hitelbuborékának” öröklött problémái jellemzik; ide elsősorban Közép- és Kelet-Európa gazdaságai tartoznak.

A negyedik csoport tagjai hazai strukturális problémákkal küszködnek; ezek között vannak a világ legnagyobb felzárkózó gazdaságai alkotta BRIC-csoport tagjai.

Shearing szerint ha lesznek a felzárkózó térségben olyan jegybankok, amelyek követik a török és az indiai monetáris szigorítás példáját, azok valószínűleg a nagy folyómérleg-hiányokkal küszködő második, vagy a hazai piaci nyomás alatt álló negyedik csoportból kerülnek ki.

Az elemző szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságainak monetáris politikája számára általában az eurójegybank (EKB) mutatja az irányt, márpedig az EKB valószínűleg 2014-2015-ben fenntartja szélsőségesen enyhe monetáris politikáját a Federal Reserve kezdődő szigorítása ellenére is.

A Capital Economics globális főközgazdásza, Jessica Hinds a Fed várható reakciójáról összeállított szerdai külön elemzésében azt valószínűsítette, hogy az amerikai jegybankot nem fogja eltántorítani a jelenlegi piaci volatilitás a mennyiségi enyhítési ciklus leépítésének folytatásától.

Hinds szerint a Fed mindenekelőtt a folyamatosság és a stabilitás benyomását kívánja fenntartani monetáris döntéshozatalában, és ha máris eltérne a széleskörű piaci várakozásnak megfelelő jelenlegi iránytól – különösen a mostani időszakban, amikor az amerikai gazdasági kilátások egyre jobbak -, azzal saját hitelességét tenné kockára.

Az elemző szerint ráadásul csak még tovább fokozná a piaci idegességet, ha a Federal Reserve meggondolná magát; a jelenlegi helyzetben az irány tartása szolgálhatja jobban a befektetők megnyugtatását.

A felzárkózó piacokon kialakult felfordulás kezelése pedig nem a Fed felelőssége, hanem az érintett országok központi bankjaié – vélekedett a Capital Ecomomics elemzője.

Más nagy londoni házak is már felhívták a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a Federal Reserve által folytatott mennyiségi enyhítési program leépítésének várható felzárkózó térségi hatásait.

A Standard & Poor’s európai főközgazdásza, Jean-Michel Six, aki nemrégiben a nemzetközi hitelminősítő idei európai és globális várakozásairól tartott tájékoztatót az S&P londoni központjában, elmondta: a cég becslése szerint a Fed mennyiségi enyhítési programjának visszavonása 2014 egészében hozzávetőleg 500 milliárd dollárral csökkenti a világgazdaságba juttatott jegybanki likviditás értékét, ami a kötvénypiaci kereslet meglehetősen meredek visszaesését jelentené.

Six megfogalmazása szerint a felzárkózó piacokon tavaly nyáron – a Fed-ciklus leépítésének kilátásba helyezése után – végigsöpört eladási hullám “csak az előzetes bemutatója volt” a Fed mennyiségi enyhítési programjának leépítésétől várható tényleges piaci hatásoknak.

facebook:

0 Komment