A szabad oktatásért tüntettek Budapesten

A szabad oktatásért tüntetők vonultak az Alkotmány utcában az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának épülete elé 2014. január 25-én.

Akciósorozattal készül követeléseinek nyomatékosítására a Közdemosz

Akciósorozattal készül a közszolgálat munkavállalói számára húszszázalékos béremelést követelő Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága (Közdemosz) – jelentette be a sztrájkbizottság ügyvivője csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón. A követeléssel szolidáris a Magyar Szakszervezeti Szövetség is.

    Fehér József, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, elmondta, a követelések nyomatékosítása érdekében figyelemfelhívó demonstrációkat tartanak a fővárosban január 25-től.

    A Közdemosz először civil szervezetek demonstrációjához kapcsolódik, majd februárban egy 22 órás megmozdulást tart Közszolgálatiak panasza elnevezéssel. A demonstrációk mellett gálakoncertet is rendeznek februárban “a közszolgálati szegények megsegítésére” – közölte az ügyvivő.

    Emlékeztetett, 2013. november 18-án öt országos konföderációhoz tartozó 28 ágazati közszolgálati szakszervezet alakította meg a Közdemoszt. Fő követelésük, hogy január elsejétől 20 százalékos béremelést kapjanak a közszolgálat munkavállalói.

    Fehér József közölte, a Közdemosz a legutóbb december 16-án tárgyalt a kormányzattal, amely – mint mondta – nem tekinti lezártnak a tárgyalásokat, de új ajánlattal nem állt elő. Hozzátette, a tárgyaláson a kormányzati oldal képviselői nem vitatták, hogy jogos a követelésük, forrás is lenne rá, csak a politikai döntés hiányzik.

    Kijelentette: a demonstrációk a Fidesz- és KDNP-tagokhoz szólnak, hogy győzzék meg a kormányt, teljesítse a közszolgálatiak követelését.

    Fehér József példátlannak nevezte, hogy már hat éve nem emelkedik a közszféra munkavállalóinak a bére. A bérek nominális szinten tartásához is a munkavállalók nagy része bérkompenzációra szorul – jegyezte meg.
Szolidáris a közszolgálatban dolgozókkal az új érdekvédelmi konföderáció, a szakszervezeti tagok többségét tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség.

    A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) egyetért a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága (Közdemosz) 20 százalékos béremelési követelésével, ezért elnöksége a napokban dönt arról, hogy a tervezett akciók közül melyikhez, s milyen formában csatlakozzanak – közölte a mintegy 250 ezer tagot tömörítő, nemrég alakult konföderáció az MTI-vel.

    Az MSZSZ a Közdemosztól függetlenül is részt vesz a szabad oktatásért szervezett tüntetésen, s a hétvégi ülésen döntenek az elnökség tagjai arról, hogy mozgósítják-e erre a napra a tagszervezeteiket – áll a közleményben.

Hoffmann: kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógus-életpálya

A köznevelési államtitkár szerint kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógusok életpályája és növekszik a pedagógushivatás iránti érdeklődés.

Hoffmann Rózsa szombati budapesti sajtótájékoztatóján a tanév első félévét értékelve kiemelte: a tanítás rendben zajlott, és elindult az a folyamat, amelynek célja és eredménye, hogy a pedagógusokat a társadalom megbecsülje, és olyan helyzetbe hozza, hogy a bérük méltó legyen ahhoz a felelősségteljes munkához, amelyet végeznek.

Felidézte a pedagógus-előmeneteli rendszer indulását, amelynek keretében a pedagógusok 80 százaléka 40-80 ezer forintos béremelést kapott. Ez az első lépés, januárban ezt újabb követte a minimálbérhez kapcsolódva, 8-10 ezer forintos összeggel.

Kiemelte, hogy a béremelés előtt a legtöbb pedagógus 190-200 ezer forintot keresett, ez utána 290 ezer forintra nőtt. Összességében 160 ezer pedagógus havi jövedelme nőtt, és szeptembertől újabb, 10 ezer forintos nagyságrendű emelkedés várható.

Jelezte: 2017-ig minden tanév kezdetén jogszabályban foglalt újabb növeléssel lehet számolni.

Kiszámítható és biztonságos a pedagógusok életpályája – mutatott rá a köznevelési államtitkár, aki megjegyezte: növekszik a pedagógushivatás iránti érdeklődés, az álláspályázatokra az intézkedések hatására egyre többen jelentkeznek. A munkaszervezés módja is megváltozott, ezt mára országszerte minden iskolában megszokták, és az egyetlen többletfeladatot nem írt elő a pedagógusok számára – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy 2002 és 2009 között 17 448 pedagógus veszítette el az állását, ezzel szemben a mostani tanév úgy indult, hogy nem volt létszámcsökkenés. Az előző éveknek megfelelő létszámmal kezdték a tanévet, az iskolákban most 160 157 pedagógus dolgozik.

Hoffmann Rózsa örvendetesnek nevezte, hogy míg a korábbi években elég sok iskolát bezártak és összevontak, addig néhány intézmény a mostani tanévben újraindult. Nyolc kisiskola nyílt meg, és azért nem több, mert nem volt rá igény a gyermekek létszámának fogyása miatt – tette hozzá.

A kiosztott háttéranyag szerint 2013-hoz képest 13 százalékkal több forrás jut a köznevelés működésére, amire az idén 1 260 518 millió forintot fordítanak.

Hoffmann Rózsa összegzése szerint jó irányba haladnak, és olyan törvényeket készítettek elő, fogadtak el, amelyek kidolgozásában a pedagógustársadalom reprezentatív szervezetei részt vettek. Egyetlen olyan intézkedés sincs, amit a társadalom és pedagógusok jóval több mint a fele ne támogatott volna – jegyezte meg.

A délutáni fővárosi tüntetésről kérdésre azt mondta: a szervezők egyértelműen politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg. Két és fél hónap múlva országgyűlési választások lesznek, ilyenkor a politikai erők erőteljesen hallhatják a hangjukat – jegyezte meg, hozzátéve: megszokták, hogy a másik oldal eszköztárában az utcai tüntetések, a negatív állítások egyaránt jelen vannak.     

    “Ezt egy természetes jelenségnek fogom fel, (…) nem tulajdonítok neki túlságosan nagy fontosságot” – fogalmazott, hozzátéve: olyan világ nem volt és nem lesz, ahol száz százalékig mindig mindenki egyetért.  

Jeszenszkyné Gallai Gabriella, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a köznevelés megújítása valamennyi résztvevő közös érdeke. A szövetség ennek a folyamatnak kezdettől aktív résztvevője, és az irányvonallal teljes mértékben egyetértenek – mutatott rá. Arra számítanak, hogy a döntéshozók a véleményüket a jövőben is meghallgatják, és a Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttével reményeik szerint javaslataikkal élhetnek majd még a jogszabályalkotás előtt.

Kiemelte a pedagógus-béremelést, annak januári lépcsőjét, és azt mondta, hogy örülnek ennek a pedagógusok. Közölte, nagyon kevesen vannak azok, akiknek jövedelme csökkent.

facebook:

0 Komment