Konrad Adenauer Alapítvány: szembe kell szállni a populista pártokkal

Az európai néppártoknak szembe kell szállniuk az egyre sikeresebb jobboldali, nemzeti populista erőkkel, le kell leplezniük, hogy politikájuk üres szólamokból áll és el kell magyarázniuk az európai integráció előnyeit – áll a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) hétfőn Berlinben bemutatott tanulmányában.

Elmar Brok, a CDU politikusa, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke az Európa – Köszönöm nem? című tanulmányt bemutató tájékoztatón elmondta: a néppártoknak nem szabad védekezéssel reagálniuk az EU-ellenes populista pártok megerősödésére, és nem szabad “besétálniuk a populisták utcájába”.

Ez a tanulsága a brit példának is, hiszen a David Cameron vezette konzervatívok már csak a harmadik helyen állnak a felmérések szerint, mert elkezdtek a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) “után rohanni”.

A legjobb ellenszer a tények ismertetése, ezért valamennyi uniós tagállam kormányának el kellene végeznie évente “az uniós tagság költség-haszon elemzését” – tette hozzá.

A populista pártok “fekete-fehérben” mutatják be a világot, pedig nem igaz például az, hogy az euróválság terheit mind “a szegény görögök” vállára rakták, és az sem, hogy a válságkezelés költségeit mind “a szegény németekkel fizettetik meg”. Valójában az euróövezet tagjai közösen viselik a válság terheit, így Görögország is hozzájárult az Írországnak adott mentőhitelhez, Olaszország pedig a görög mentőcsomagokhoz. “Jobban kell csinálni Európát és jobban el kell magyarázni” – mondta Elmar Brok.

Érthetően el kell mondani a választóknak, hogy az energiaellátás biztosításától a terrorizmus elleni harcig számos területen “egyetlen európai nemzetállamnak sincs már egyedül elég hatalma a szuverenitása érvényesítéséhez”, ezért ezeken a területeken “több Európára van szükség” – emelte ki a politikus.

Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban úgy vélte, a jövő májusi választás utáni is az uniópárti demokratikus erőké lesz a meghatározó többség. A populista pártok nem tudnak tartósan együttműködni, és a céljaikat tekintve sem egységesek. Az olasz Északi Liga például nem elsősorban EU-ellenes, hanem “Dél-Olaszország-ellenes”, egyes populista pártok pedig az EU gyengítése céljából a bővítést támogatják, míg másuk ellenzik új tagok felvételét – tette hozzá.

Az alapítvány kutatói az UKIP és az Északi Liga mellett további 15 párt, köztük a francia Nemzeti Front (FN), a norvég Haladó Párt (FP) és az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tevékenységét elemezték. Egy kérdésre válaszolva az egyik szerző, Florian Hartleb  közölte, hogy nem vizsgálták a német Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), a görög Arany Hajnal és a Jobbik tevékenységét. Hozzáfűzte: “a fasizmusról, és nem a populizmusról kellett volna tanulmányt készíteni, hogy vizsgálhassák ezeket a demokratikus berendezkedést elutasító, alkotmányellenes pártokat.”

facebook:

0 Komment