Országgyűlés – Keddi krónika

A bíróságok ügyáthelyezési gyakorlatának megszüntetéséről szóló javaslat részletes vitájának folytatásával zárult a parlament keddi ülése.

 
    Répássy: a kormány indítványozza az ügyáthelyezések megszüntetését

A kormány úgy azt kéri az Országgyűléstől, hogy szüntesse meg a bírósági ügyek áthelyezésének intézményét szüntessék meg. Az ehhez kapcsolódó alaptörvény-módosításra a kabinet indítványt tesz majd – mondta Répássy Róbert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénymódosítások hetekkel korábban megkezdett részletes vitájának folytatásában.
Emlékeztetett arra, hogy a bírósági ügyek áthelyezéséről szóló javaslatot 2010-ben fogadta el a parlament és az 2011 óta létezik. Ezzel valóban segítették a legleterheltebb budapesti bíróságok ügykezelését és orvosolták az eljárások elhúzódásából származó károkat – jelentette ki.
Emellett viszont sok kritika érte a változtatást és az ürügyül szolgált arra is, hogy a bíróságok függetlenségébe vetett hitet megingassa – mondta. Erre az elmúlt két évben viszont egyetlen példát sem találtak – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette: az Európai Bizottság és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság is kritizálta a jogintézményt.
A kormány – mérlegelve az előnyöket és a lehetséges károkat – úgy döntött, hogy az ügyek áthelyezésének lehetőségét szüntessék meg – jelentette be.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a módosítás az alkotmánybírósági törvényt is érinti. Hangsúlyozta, hogy a módosító javaslatokat az Alkotmánybírósággal is véleményeztették.

    Jobbik: külső nyomás is kellett a kormány döntéséhez

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, számukra némi fájdalommal jár, hogy külső nyomás, “nemtelen európai támadások” is kellettek ahhoz, hogy a kormány felismerje: az ügyáthelyezések gyakorlata elfogadhatatlan.
Arra, hogy az ügyeket gyorsabbá tegyék van más megoldás is – hangsúlyozta. Megjegyezte, jelenleg viszont egy olyan indítványról vitatkoznak, amelyet még be sem nyújtottak. Ha az kerül bele a javaslatba, amit Répássy Róbert vázolt, akkor egy hosszú ügy végére kerül pont – közölte.

    MSZP: a kormány nem nyújtotta be a javaslatait    

Bárándy Gergely (MSZP) elfogadhatatlannak nevezte, hogy miután egy hónapig nem tárgyalták a javaslatot, most úgy indult el a részletes vita, hogy a kormányoldal nem nyújtotta be a javaslatait.
A kormány az igazságügyi reformja nyolcvan százalékát kénytelen volt visszavonni, de ezt nem a hazai szakemberek érveit meghallgatva tették meg, hanem “elmentek a falig és amikor koppantak egyet rajta”, akkor visszakoztak – jelentette ki.

  Répássy: nem érdemes bizonyíték nélkül bírálni

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: az ügy belpolitikai tanulságai abban összegezhetők, hogy nem érdemes az igazságszolgáltatás függetlenségét úgy bírálni, hogy nincs bizonyíték az állításokra. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a bíróságok döntéseiben nem lehet politikai befolyást kimutatni.

    A muravidéki magyarokról beszélt a Fidesz

A napirend utáni felszólalását elmondó Csóti György a trianoni döntéssel elszakított, jelenleg Szlovéniához tartozó Muravidéken elé magyarokról beszélve azt mondta, az ő megmaradásuk részben attól függ, hogy sikerül-e visszaállítani a magyar nyelv és a magyar nemzeti értékek presztízsét.
Ezt követően Jakab István levezető elnök az ülést bezárta és a következő ülést péntekre hívta össze.

Részletes viták

A lakások bérbeadásáról szóló jogszabály-javaslat részletes vitáját érdemi hozzászólás nélkül zárta le az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz).
A gazdasági tárgyú törvények részletes vitájában a jobbikos Staudt Gábor azt kifogásolta, hogy az előterjesztés nyomán a következő országgyűlési ciklusban kisajátítás által biztosíthatnának lakásokat a képviselőknek.
Babák Mihály (Fidesz), az egyik előterjesztő azt válaszolta: a törvénynek absztraktnak kell lennie, az általa felvetett problémát viszont figyelembe lehet venni. Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát elnapolta az ülésnap végéig.
A termőföldről szóló törvény részletes vitájában Magyar Zoltán (Jobbik) azt javasolta, hogy egyes bírságokat a föld aranykorona-értékének függvényében határozzanak meg.
Az egyik előterjesztő, Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) erre azt felelte: fix összeget javasol, mivel az számos kérdést érint, például a földhasználat bejelentésének elmaradását vagy az adatszolgáltatás mellőzését.
A levezető elnök ezt a részletes vitát is lezárta, majd áttértek az állattenyésztésről szóló törvényre.
Ennek vitájában Staudt Gábor (Jobbik) bírálta az ebtenyésztőkre vonatkozó moratórium meghosszabbítását. Frakciótársa, Magyar Zoltán is zsarolásként értékelte a szabályok kitolását.
Budai Gyula agrárállamtitkár ezt visszautasította, és azt mondta: semmilyen zsarolásnak nem ad helyet. Hozzátette: bár megállapodtak a kutyás szervezetekkel, azok nem tartották be az abban foglaltakat. Hozzátette: ha szeptember végéig nem sikerül rendezni a kérdést, a rájuk vonatkozó moratórium megszűnik, és a törvény erejénél fogva kényszerítik majd őket a meghatározott működési struktúra kialakítására.
Az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.
A kereskedelemről szóló törvény módosításának részletes vitájában az egyik előterjesztő, Kovács Ferenc (Fidesz) arról beszélt, hogy a romkocsmákat üzemeltetőktől származik a szabályozás ötlete. Mint mondta, a javaslat lényege: minden egyes vendég után 20 forint adót kell fizetni az önkormányzat számlájára, az adó kivetése az üzlet nagyságától és az engedélyében szereplő létszámtól függ majd. Amely üzlet engedélyében nincs létszám meghatározva, abban az esetben három négyzetméterenként számítanak majd egy főt – ismertette, hozzátéve, ez a törvényjavaslat kis eszköz az önkormányzatoknak arra, hogy orvosolni tudják a felmerülő problémákat.
Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat részletes vitájában a jobbikos Nyikos László az általa benyújtott módosító indítványokat ismertetve szorgalmazta, hogy az MNB legyen független az Európai Központi Banktól. Magyarország a nagy szabadságharc zászlaja alatt azt deklarálja, hogy a központi bankja utasításokat fogadhat el az uniós központi banktól, ez példa nélküli és nem támogatható – mondta. Javasolta továbbá, hogy hagyják el vagy írják körbe magyarul a törvényjavaslat preambulumában háromszor is szereplő makroprudenciális szót.
Józsa István (MSZP) a fogyasztók védelmének állami garanciáját szorgalmazta.
A részletes vitát lezárták.

    Temetkezési törvény

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a temetkezések árai irreálisak és felháborító, hogy a temetők milyen összegeket kérnek el a gyászolóktól. Mindezt annak ellenére, hogy sok helyen szabott áras a temetkezés – emelte ki. Jelenlegi rendszer kevés mozgásteret biztosít a köztemetést választók számára. Szerinte a beterjesztett javaslat szakmai hibákat is tartalmaz és elfogadása esetén biztosan lesznek olyan nagy nyilvánosságot elérő esetek, amelyek rossz fényt vetnek az új szabályozásra. Ugyanakkor a Jobbik üdvözli a kormány szándékát a temetkezés olcsóbbá tételére, de további egyeztetéseket tart szükségesnek.
Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalásában kiemelte: javíthatatlannak tartják a javaslatot, ezért módosító indítványokat sem nyújtanak be hozzá. Bírált, amiért az előterjesztés nem teszi olcsóbbá a temetkezést, de “embertelen” módon adott esetben elvárja a családoktól, hogy maguk ássák ki elhunyt hozzátartozóik sírját.
Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint ez a javaslat a “lázári vonulat” tovább folytatása, hiszen a legszegényebbeket kényszeríti megalázó helyzetbe. Szerinte ennek a javaslatnak a hatására a szegények halálukban is a legszegényebbek maradnak, akik egy külön “gettóparcellában” kapnak majd helyet. Emellett a jobbikos politikus szerint a javaslat magában hordozza a feketemunka elterjedésének lehetőségét.
Frakciótársa, Szilágyi György több szociális érzékenységet kért a kormánytól, mert szerinte ez a kérdés hatalmas felháborodást vált ki az emberekből.
Tállai András államtitkár szerint teljesen természetes, hogy az ellenzéki képviselők egy javaslat gyenge pontjait megtalálják és támadják. Úgy értékelte ugyanakkor, hogy a javaslat szociális temetkezésről szóló részét kiragadják és félreértelmezik. Hangsúlyozta: a jelenlegi temetkezési rendet a javaslat nem borítja fel és nem követel meg semmit, hisz a szociális temetkezés csak egy lehetőség.
Az államtitkár “mosolyt keltőnek” nevezte, hogy az ellenzéki képviselők gettók létrejöttéről beszélnek a temetőkben, hiszen “mindenki tudja, hogy a gettókban élő emberek vannak”.
Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

MSZP: poraikban is máshová kerülnek a szegények

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint “nem kellően átérzett” a temetkezésről szóló előterjesztés. Bírálta, hogy szociális temetés esetén szabályszerű sírásást várnak el a hozzátartozótól. Úgy vélte: számos hozzátartozó nem képes erre. Kijelentette: “bevégeztetett, eljutottunk a társadalom megosztásának végpontjáig”, hozzátéve: poraikban is máshová kerülnek a szegények.
A szociális temetés esetén a kórház nem végzi el a halott rekonstruálását – kritizálta.
Vitatta, miért van szükség a külön parcellára. Bírálta a tárca korábbi válaszát, miszerint azért, mert a már használt parcellákban a szakképzetlen sírásók akár emberi maradványokkal is találkozhatnának.
Álszentnek nevezte, hogy a közös sírásás erősítené a családi összetartozást. Közölte: ne fegyelmezzék a szegényeket, segítsenek, ezért vonják vissza a javaslatot, amely sérti az emberi méltóságot.
Frakciótársa, Varga Zoltán azt kérdezte, miért célja a kormánynak a köztemetés visszaszorítása. Szerinte az állam az önkormányzatok döntő többségét magára hagyta, a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok pedig szűkebb szolgáltatást tudnak majd nyújtani.
Közölte: mivel “ingyen ebéd nincs”, a szociális temetés ára a normál temetések árát növeli majd.

    KDNP: az előterjesztés jó, de lehetne finomítani

Varga László (KDNP) arról beszélt, hogy 52 évi lelkészi szolgálata során mintegy 2500 temetésen volt, és szerinte legfeljebb az urbanizált ember botránkozik meg azon, hogy a családnak kell a halottat felöltöztetni, kiásni a sírt, ez természetes dolog a falvakban. A törvényjavaslat rendelkezései közül kiemelte a szociális temetés szabályozását, azt, hogy követhetővé teszik a hamvak útját, illetve a temetkezési vállalkozásokkal kapcsolatos szabályokat. Utóbbi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon vadkapitalizmus uralkodik, ott állnak a vállalkozók az egészségügyi intézménynél, és a boncmesterrel lepaktálva keresik a kuncsaftot, próbálják “minél jobban megvágni”.
A kormánypárti politikus szerint az előterjesztés jó, de lehetne finomítani, így meg kellene nézni minden szociális temetésnél, hogy milyen örökséget várhat az, aki ezt választja. Jelezte, módosító indítványban kezdeményezi, hogy minden fekvőbeteg intézményben legyen kötelező létrehozni egy kisebb helyiséget, ahol a hozzátartozók kegyelettel búcsúzhatnak az elhunyttól.

    Jobbik: vonják vissza és új formában terjesszék be a temetkezési törvényt

Sneider Tamás (Jobbik) szerint a törvényjavaslat kis része támogatható, vannak benne pozitívumok, de mégis azt javasolta, hogy vonják vissza és újból terjesszék be valódi társadalmi egyeztetés után. A pozitívumok között említette az urnaelhelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, mivel ez a terület korábban szabályozatlan volt. Felhívta arra a figyelmet, hogy sokan anyagi nehézségek miatt viszik haza az urnát.
Az ellenzéki politikus úgy vélte, nem támogatható a temetkezési szolgáltatókkal szembeni szigorítás, illetve azok ellehetetlenítése. Arra hivatkozni, hogy minden vállalkozó “hiéna”, álszent dolog. Miért kell közel 150 vállalkozást vagy csődbe, vagy nehéz helyzetbe juttatni? – kérdezte. Utalt arra, hogy a javaslat szerint a kórház 200 méteres körzetében nem lehet temetkezési iroda, a vállalkozásoknak egy új bemutatóterem kialakítása sokba fog kerülni. Sneider Tamás úgy vélte, felmerül a kérdés, hogy nem a piac újraelosztása zajlik-e, mint a trafikok esetében.

    A veszélyes áruk vasúti szállításáról

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott egyezmény C függelékének kihirdetéséről szóló javaslatot ismertetve azt mondta, hogy Magyarország 1982-ben csatlakozott az egyezményhez, a függelék a veszélyes áruk szállítását szabályozza.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a módosítások megkönnyítik a multimodális szállítást és figyelembe veszik a vasúti fuvarozás specialitásait is. Célkitűzés az is, hogy a veszélyes áruk feladóját és szállítóit ne terheljék indokolatlan feladatok a különböző közlekedési alágazatok közötti áthelyezése során – mondta.
Az egyetlenként hozzászóló Korondi Miklós (Jobbik) reagálásában azt fejtegette, hogy a XX. században a kemikáliák óriási fejlődésen mentek át és a veszélyes anyagok egyik legmegbízhatóbb szállítási módja a vasút.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta. Miután módosító javaslat nem érkezett, részletes vitát nem tartanak.

    A veszélyes áruk közúti szállításáról

A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás “A” és “B” mellékletének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot ismertető Völner Pál azt mondta, hogy a jogszabály elsősorban a közúti szállítást teszi könnyebbé, de a veszélyes árut szállító magyar hajók közlekedését is megkönnyíti Európa vizein. Emellett elősegíti, hogy az idegen hajók az előírásoknak megfelelően hajózzanak a magyar vizeken – közölte.
Erre reagálva Korondi Miklós (Jobbik) azt mondta, hogy a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítását ugyanolyan szigorúan szabályozzák, mint a vasútit. A közúton viszont nagyobb a kockázat, mint a kötött pályán – tette hozzá. Ezért minden érintett országnak szigorúan be kell tartatnia a megállapodás előírásait – jelentette ki.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta. Miután módosító javaslat nem érkezett, részletes vitát erről sem tartanak.

Módosult a költségvetés a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében

Az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetés negyedik módosítását, amely az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében meghozott intézkedések egy részének végrehajtását tartalmazza.
E szerint a büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 205 milliárd forint, 879,8 milliárd forint hiány mellett.
A 228 igen szavazattal, 76 nem ellenében meghozott döntés szerint tartalékot kell képeznie az Országgyűlés Hivatalának, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, az Alkotmánybíróságnak, az ombudsmani hivatalnak, az Állami Számvevőszéknek, a bíróságoknak, az ügyészségeknek, a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Magyar Művészeti Akadémiának és a közszolgálati médiának is.

    Kérésük ellenére fenntartotta a Ház LMP-s és PM-s képviselők mentelmi jogát

Kérésük ellenére nem függesztette fel a parlament két LMP-s és hat, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független képviselő mentelmi jogát, akik tavaly nyáron a Közgép Zrt. telephelyén tiltakozásképpen egymáshoz láncolták magukat.
Az LMP-s Szél Bernadett és Vágó Gábor, valamint a PM-es Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka, Szilágyi László, Dorosz Dávid és Scheiring Gábor kérte mentelmi jogának felfüggesztését, de ezt a parlamenti szakbizottság – a magánvádas ügyekben megszokott gyakorlatnak megfelelően – nem javasolta, és az Országgyűlés többség is a mentelmi jog fenntartása mellett döntött.
A mentelmi jog felfüggesztésére az LMP és a PM független képviselőin kívül a Jobbik és néhány kormánypárti képviselő szavazott.
A döntés után a PM-hez tartozó politikusok Nem leszünk Simicska-gyarmat feliratú táblákat tartottak fel, mire a levezető elnök, Latorcai János figyelmeztette őket, magatartásuk büntetést vonhat maga után.

 
  Temetkezési törvény módosítása

    Tállai: ingyenes temétést biztosít a módosítás

A rászorulók számára ingyenességet biztosító szociális temetés intézményének megteremtése céljából kezdeményezi a belügyminiszter a temetkezési törvény módosítását – mondta keddi, parlamenti expozéjában Tállai András, a tárca államtitkára.
Mint mondta, a több százezer forintos kiadást jelentő temetés gyakran megterhelő a hozzátartozóknak, ezért a változtatás alanyi jogon mindenkinek lehetővé teszi az ingyenes temetés választását. Ennek azonban feltétele, hogy a temettető vagy egy általa felkért ember közreműködik a temetésben.
A szociális temetés esetén a temető fenntartójának ingyenesen kell sírhelyet biztosítania, erre a célra külön parcellát kell fenntartania. Erről a fenntartó megállapodás útján is gondoskodhat, ilyenkor egy egyházi fenntartású temető köztemetőként működik majd – tette hozzá.
Ebben az esetben a temetési kellékeket az állam biztosítja, és a holttest előkészítése sem jelent költséget a hozzátartozóknak, ezt maga, vagy az egészségügyi intézmény végezheti – közölte. Ugyancsak térítésmentesen jár a szállítás vagy a hamvasztás, valamint más feladatok is.
A köztemetés szabályai nem változnak – közölte -, a jogszabály ugyanakkor pontosítja a hamvakkal való rendelkezés szabályait is. Ezek között szerepel, hogy a hamvasztóüzemnek félévente kell közzétenni egységes árait.

    Fidesz: a javaslat új lehetőséget teremt

Balla György (Fidesz) szakszerűnek, átgondoltnak, az emberek érdekére összpontosító tervezetnek minősítette az előterjesztést, amely számos, a temetkezési szolgáltatások színvonalának emelését vagy árainak csökkentését szolgáló módosítást foglal magában.
A szociális temetéssel kapcsolatban a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az minden családnak ingyenes temetési formát kínál, jövedelmi helyzettől függetlenül, vagyis nem előír, hanem lehetőséget ad. Hangsúlyozta: nem szűnik meg a köztemetés vagy a temetési segély, minden eddigi forma megmarad, csupán egy új lehetőség nyílik.
A képviselő visszautasította, hogy szégyenparcellákat hozna létre a jogszabály, hangsúlyozva: a temető nem kezelheti másképp a szociális parcellákat, a sírok gondozása pedig a család feladata.
Egy kritikát azonban megfogalmazott: szerinte nem a hamvasztóüzemek alkalmasak az urnák nyilvántartására, hanem a köztemetők, még akkor is, ha azokat nem a temetőben helyezik el.
Üdvözölte, hogy a kórházaktól 200 méterre nem lehet temetésfelvételi irodát működtetni.

Változnak a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok szabályai

Az Országgyűlés 263 igen, 40 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a jövőben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt műszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak.
További újdonság, hogy a zöld energiára, illetve a kapcsolt – hőt és villanyáramot is termelő – energiára jelenlegi eredetigazolás helyett – az uniós szabályozással összhangban – bevezetik a származási garanciát, amelyet a szolgáltató köteles lesz átadni a fogyasztónak, aki így nemcsak az áram ára, hanem annak ökologikus volta alapján is dönthet. A származási garancia azt jelzi, hogy a fogyasztott áram hányad része származik megújuló, illetve kapcsolt forrásból. A javaslat módosítja az atomenergia-törvényt is: ez közvetlenül az erőműveket és a tárolókat érinti, és egy 2011-es uniós irányelvet vezet át a magyar törvénybe.

    Megalkották a közösségi kerékpáros rendszer jogi kereteit

A személyszállítási közszolgáltatások közé emelte az Országgyűlés a közösségi kerékpáros rendszereket. György István (Fidesz) országgyűlési képviselő, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes javaslatát egyhangúlag, 304 igen szavazattal fogadták el. A települési vagy fővárosi önkormányzat a szükséges forrásokkal együtt – állami vagy önkormányzati tulajdonú – közlekedésszervezőnek adhatja át a rendszer működtetését.

    Elhalasztották az ingatlanátadási törvénymódosítás zárószavazását

Elhalasztotta a parlament annak a törvényjavaslatnak a zárószavazását, amely alapján több mint ezer állami ingatlant kaphatnának meg ingyenesen önkormányzatok.
Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke a halasztást további adategyeztetésekkel indokolta, és jelezte, hogy még várható zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtása is a törvényjavaslathoz.

    Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség

Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség a gyermek hároméves korától – döntött egyhangúlag a parlament, elfogadva az LMP-hez tartozó független képviselők javaslatát a köznevelési törvény módosítására.
Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes indítványa szerint az óvodáztatási kötelezettség annak az évnek a szeptemberéig teljesíthető családi napköziben, amelyben a gyermek betölti az ötödik évét. Ennek feltétele, hogy a családi napköziben a gondozó rendelkezzen az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és figyelembe vegye az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.

  Szabaddá tették az erdőben lovaglást

Az Országgyűlés a gyalogos turistákkal azonos szabályokat terjesztette ki az erdőben lovaglókra, akik ott eddig csak a nekik kijelölt utakat járhatták. A képviselők 296 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett döntöttek a fideszes Horváth László és Potápi Árpád indítványának elfogadásáról.
A kormánypárti politikusok a változtatást azzal indokolták, hogy a jelenlegi szabályozásban alkalmazott megkülönböztetés “komoly anyagi és erkölcsi károkat okoz” a lovasoknak és a lótartóknak.

  Szigorították az ingatlanok árverezhetőségét a kis tartozásoknál

A bírósági végrehajtók a jövőben nem árverezhetik el a kis összeggel tartozók ingatlanjait anélkül, hogy azt megelőzően nem ajánlották volna fel a részletfizetés lehetőségét. A végrehajtásra vonatkozó új szabályozást a KDNP-s Vejkey Imre javaslatára fogadta el a Ház 297 igen szavazattal, 7 nem ellenében.
A változtatás értelmében a kisösszegű követelések esetében a lakóingatlanok árverésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós nem fizeti tartozása részleteit.

    Újra elfogadták az agrárkamarai vezetők összeférhetetlenségi szabályainak lazítását

A parlament Áder János köztársasági elnök észrevételeinek figyelembevételével – 224 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett – ismét elfogadta az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító jogszabályt.
Az Országgyűlés április végén rendelkezett úgy, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a megyei szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt.
Az államfő azonban megfontolásra visszaküldte a törvényt, mivel szabályozatlan maradt, hogy a több tisztséget betöltő vezetők hogyan gyakorolhatják jogaikat. A most elfogadott módosítás fenntartja az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de két tisztség betöltése esetén lehetővé teszi a helyettesítést.

    Újra elfogadta a Ház az infotörvény módosítását

Újra elfogadta a parlament a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek.
Az újbóli – 225 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett meghozott – jóváhagyással kikerült az előterjesztésből az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.
Ehelyett az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezhet.

 MSZP: feljelentés az iskolagyümölcs-program miatt

Veres János (MSZP) arról beszélt, hogy az év elejével állami kézbe került iskolák vezetői május végén utasítást kaptak a Klebersberg Intézményfenntartó Központtól, hogy nem köthetnek szerződést az iskolagyümölcs-programra, arra közbeszerzést írnak ki. A 9 milliárd forint értékű felhívás június 7-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben június 13-ai határidővel – közölte, hozzátéve, hogy önmagában már a rövid határidő gyanússá teszi az eljárást, de van néhány, a mutyit megalapozó más tényező is. Ezek között említette a kiskőrösi székhelyű Magyar Iskolagyümölcs Kft. létrejöttét áprilisban, amelynek egyik alapító cégében egy fideszes országgyűlési képviselő korábban vezető volt, és ma is befolyással rendelkezik. Veres János szerint a közbeszerzés továbbá a indokolatlanul preferálja azt a pályázót, aki mind a hét régióban pályázik.
Az ellenzéki képviselő közölte az ügyben hétfőn feljelentést tett a közbeszerzési hatóságnál.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában az eljárás lezárultáig a képviselő türelmét kérte. Emlékeztetett arra, hogy a közbeszerzési törvény három évvel ezelőtti megalkotásakor az volt cél, hogy az iskolák, a szociális intézmények beszerzését helyben biztosítsák a helyi termelők piachoz jutását segítve ezzel.

    A Jobbik további rezsi- és áfacsökkentést szorgalmazott

Apáti István (Jobbik) szerint hiába csökkenti a kormány a rezsiköltségeket, ha az alapvető élelmiszerek árának általános forgalmi adó (áfa) tartalmát nem csökkentik 27-ről 5 százalékra. Hiába takarítanak meg a családok a rezsiköltségeken pénzt, ha az élelmiszerek elmúlt időszakban akár 60 százalékkal is emelkedtek.
Szorgalmazta a tűzifa áfatartalmának csökkentését, ami szerinte minimális költségvetési kiesést jelentene. Továbbá javasolta, hogy szemétszállítási díj csökkentését is, illetve a rendszer rugalmasabbá tételét, például azzal tényleges fogyasztás alapján szabják ki a díjakat.
Fónagy János államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány célja a rezsicsökkentés folytatása, és hogy a közszolgáltatásokat nonprofit többségű területté alakítsa át. felhívta a figyelmet arra, hogy a Belügyminisztériumban ma is létezik egy egymilliárd forintos tűzifaprogram. Mint mondta, a hulladékszállítás számos kérdést felvetett, ilyen a hulladék mérése.

  KDNP: intézkedések szükségesek a népességfogyás megállítására

Pálffy István (KDNP) úgy vélte, itt az ideje elgondolkodni azon, mit kezd az ország azzal a mozgástérrel, amit a kormány és a magyar családok az elmúlt három évben együtt teremtettek. Közölte, az egyik legfontosabb cél a népességfogyás megállítása. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, a kormány a második félévben demográfiai programot indít. Felhívta a figyelmet arra, hogy az óhajtott gyerekek kevesebb mint felel születik meg.
A kormánypárti politikus úgy vélte, ezen a területen nincs fontosabb mint a kiszámíthatóság, a hosszú távú biztonság, ezért egy-egy intézkedéssel nem lehet javítani a demográfiai képen, összefüggő, komplex rendszerrel kell beavatkozni.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára közölte az előző kormányok nyolc év alatt mindent szétvertek a családtámogatási rendszerben. A jelenlegi kormány intézkedései közzé sorolta többek között: a családi adókedvezmény visszaállítása, hároméves gyes visszaállítása, bevezették az örökbefogadói gyest, a gyed emelkedett, kedvezmény jár a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása után.

   Fidesz: Bajnai Gordonban nincs együttérzés a bajba jutott magyar emberek iránt

Kocsis Máté (Fidesz) szerint a mostani árvíz a gátakra szólította a fél országot, Magyarország ismét bebizonyította, hogy példa nélküli összefogásra képes. Azt mondta, kevés ember van, aki nem képes felülemelkedni, és nem osztozik a nemzeti összefogásban. “Egyetlen ember volt, aki ebben a válsághelyzetben, a Duna tetőzése idején nem a közös üggyel, nem a nemzeti összefogással foglalatoskodott, mert egészen máson járt az esze. Nem okozunk meglepetést, Bajnai Gordon” – fogalmazott.
A fideszes politikus szerint kiderült, hogy a volt miniszterelnök “annál is messzebb van a magyar valóságtól, mint mi azt valaha gondoltuk, pedig sose gondoltuk közel hozzá”. Kocsis Máté úgy vélte, Együtt 2014-PM választói szövetség vezetője ismét tanúbizonyságát tette annak, hogy a magyar emberek mindennapjaiból mit sem ért, nincs együttérzés benne a bajba jutott magyar emberek iránt, hiszen a hétvégén “Bajnai és maroknyi csapata” pártnapot tartott egy budapesti plázában.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megköszönte a gátakon dolgozók munkáját. Az árvízi védekezésről közölte, több mint száz éve nem látott árhullám vonul le a Dunán. Eddig egyetlen ember sem halt mag és nem tűnt el az árvíz miatt, máig 1565 embert kellett kitelepíteni, több mint 800 kilométeren folyik árvízi védekezés, védmű nem szakadt át – ismertette. Kontrát Károly szerint a legnehezebb helyzet Győrújfalunál és Pilismarótnál volt, ahol mozgott az ideiglenes gát. A védelmi bizottság délután dönt arról, hogy Győrújfaluba visszaköltözhetnek-e.
Volt olyan, hogy közel húszezren dolgoztak a gátakon – jegyezte meg. Az államtitkár szerint azok, akik nem kampánycélokra használják fel ezt a munkát, azok megértik, hogy össze kell fogni, mert még nincs vége, a munkát az ár levonulásáig kell folytatni.

facebook:

0 Komment