Tüntettek a pedagógusok Budapesten a pegagógusnapon

A köznevelési törvény ellen tiltakoztak, és a pedagógus életpálya-modellben szereplő béremelés szeptemberi bevezetését, Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének személyes garanciavállalását valamint a pedagógus kar létrehozásának megakadályozását követelték pedagógus és civil szervezetek vasárnap a fővárosban tartott demonstrációjukon. Az erről szóló petíciót a tüntetés végén átadták a szaktárca képviselőjének.

Mendrey László, a demonstrációt meghirdető Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: a petícióban rögzítették, hogy a nemzeti köznevelési törvény által kijelölt irány rossz.

Ennek értelmében felhívják a minisztert, vesse latba befolyását, kezdeményezzen jogszabály-módosítást, hogy az európai értéknek számító szubszidiaritás elve a közoktatás minden szintjén érvényesüljön. Tegyen meg mindent, hogy a közoktatásból a fiatalok valóban hasznosítható tudással lépjenek ki, és tegyen meg mindent a pedagógusok lelkiismereti és szólásszabadságát veszélyeztető pedagógus kar létrehozásának megakadályozásáért – sorolta követeléseiket a szakszervezeti vezető a fővárosi Szalay utcát a minisztérium épületének sarkáig megtöltő résztvevők előtt.

A szakszervezeti vezető felszólalása elején azt kérdezte, “meddig tűrjük, hogy így legyen?” Mire a tömeg nem hagyjuk!, nem hagyjuk! ütemes skandálással válaszolt. Többen sípszóval, füttyel fejezték ki elégedetlenségüket a kormány oktatáspolitikája ellen, és “Ha az iskola nem működik, semmi sem működik”, “Semmi nem működik nélkülünk” táblákat emeltek fel, a szakszervezeti zászló mellett magyar és uniós lobogókat lengettek. Felcsendült a Sárga rózsa című Bródy-szerzemény is.

Mendrey László utalva a pedagógusnapi kitüntetésekre, azt mondta, tisztelettel hajlik meg azok előtt, akik munkájukkal kiérdemelték, hogy a nemzet napszámosai közül kiemelkedjenek. Ugyanakkor meggyőződése, hogy nekik sincs okuk elégedettségre, ahogy azoknak a civil szervezeteknek sem, amelyek az oktatás körül tevékenykednek.

Gaskó István, a Liga elnöke azt mondta, hogy a mostaninál sokkal jobb pedagógusnapot kíván az oktatóknak, tanítóknak.

A szakszervezeti vezető – akinek beszédét szinte folyamatos füttyszó, valamint “Júdás”, “áruló” bekiabálások kísérték – hozzátette: a pedagógus egzisztencia a mélybe zuhant az elmúlt évtizedekben, és az átlagkeresetek lényegesen kisebbek, mint az méltányos lenne. Megjegyezte: sajnos nincs elég eszköz a kezükben,  az alkotmányban biztosított sztrájkjogukat “kicsavarták a kezükből”.

Lázár Júlia, a Hálózat a Tanszabadságért tagja azon véleményének adott hangot, hogy a köznevelési törvény “gyerek- és emberellenes”, a problémákat azzal véli megoldani, hogy “selejtez és büntet”, “egyendobozokba gyömöszöl” minden gyermeket. Meglátása szerint a tanfelügyelő és a tankerületi igazgató működése csorbítja a tanárok szabadságát, továbbá azt is negatív felhanggal említette, hogy 16 éves lesz a tankötelezettség korhatára, ezzel “utcára kerülnek a gyerekek”.

A köznevelési törvény azt mutatja, “nem a személyiségközpontú oktatás számít, csak a darabszám”. “Egy egész szakmát nem lehet kirúgni” – hangsúlyozta. “Nem akarunk elmenni innen, nem akarjuk, hogy a gyerekeink elmenjenek” véglegesen Magyarországról, “de igenis akarjuk, hogy szabadon tanuljanak a világban és örömmel hozzák vissza a megszerzett tudást” – tette hozzá.

Tóth Fruzsina Márta, a Hallgatói Hálózat aktivistája arról beszélt, hogy a kormányzat semmibe veszi a szakma és az ország jövőjéért aggódó diákság véleményét is. Szerintük a tandíj hozzájárulás, a szerződés nyilatkozat, a keretszám kapacitásszám és a tudatlanság erő. Arra biztatta a pedagógusokat, hogy találják meg hangjukat és készüljenek a sztrájkra.

Máté András, az Oktatói Hálózat tagja annak a véleményének adott hangot, hogy jelenleg a magyar diákság legfelkészültebb része hagyja el az országot, a kormány pedig a bezárkózás mellett döntött. Ellenvetését fejezte ki azzal szemben, hogy az egyetemek gazdasági ügyeiről “államilag kinevezett csinovnyikok” döntsenek. Kritikával illette azt is, miszerint a felsőoktatási intézményeket drasztikus létszámleépítésekre kényszerítik.

Neubauer István a Szülői Hálózat képviseletében arról beszélt, hogy a köznevelési törvény korlátokat von a szülők és a gyermekek köré, miközben meg akarja szabni, a gyerekek hány évesen menjenek iskolába, illetve milyen tananyagot sajátítsanak el. Nehezményezte, hogy a tanárok szülői véleményezésének joga szűkül, valamint hogy rendfenntartókat küldenek az iskolákba.

Bernáth Nóra, a Humán Platform tagja szerint ma Magyarországon az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra terén pusztítás zajlik, és előtérbe kerültek az egyéni és politikai érdekek. Annak az óhajának adott hangot, hogy “ne pártpolitikai érdekek irányítsák az életünket”.

Ábrahám Máté, a Középiskolai Hálózat tagja beszédében utalt arra, hogy ezen az alkalmon nem valami ellen, hanem valamiért tüntetnek, azért, hogy Magyarországnak élhető, modern és erős köz- és felsőoktatása legyen, és a kormányzat ne csak látszategyeztetéseket folytasson ebben a témában.

A résztvevők a demonstráció végén átadták petíciójukat és egy szál sárga rózsát a tárca képviselőjének, aki ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak a petícióban foglaltakra. A tüntetésen megjelent Osztolykán Ágnes (LMP), Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) és Kunhalmi Ágnes szocialista politikus is.

facebook:

0 Komment