Öntsünk tiszta vizet a pohárba! – Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak Budaörsön
- Budaörsi Infó
- 2013 április 26.
(Budaörs – 2013. április 26., Budaörsi Infó) Wittinghoff Tamás polgármester április 26-ára rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze, melyen négy napirendi pont került megtárgyalásra; köztük a Kőhegy és környékére vonatkozó építési szabályzatról is döntöttek a budaörsi képviselők. Az április 24-én tartott rendhagyó lakossági fórumot vezető építészek egyike is szót kapott a mai ülésen.
Wittinghoff Tamás polgármester az ülés elején elmondta, hogy 
“két ok miatt kellett rendkívüli ülést összehívnunk, aztán végülis négy napirendre bővült a javaslatok száma.” A következő négy napirendi pontról tárgyalt a testület: (1.) Kőhegy és környékére vonatkozó helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, (2.) a Budaörs Többcélú Kistérség Társulással kapcsolatos döntésekről, (3.) a TAO-támogatással összefüggő fejlesztési elképzelésekről szóló határozat kiegészítéséről, (4.) a tömegközlekedési hozzájárulás felszabadítása céljából, pótelőirányzat tömegközlekedési hozzájárulásról. (Olvasóink további információkat találnak a rendkívüli ülés napirendi pontjairól a budaors.hu oldalán.)
Elsőként a Budaörs Többcélú Kistérség Társulással kapcsolatos döntésekről tárgyaltak a képviselők. Kálóczi Imre az üggyel kapcsolatban elsőként a város jegyzőjéhez intézte kérdését, hogy milyen kifutási lehetőségei vannak a jelenlegi társulásnak. A napirendi ponthoz mellékelt határozati javaslatban szerepel, hogy a budaörsi képviselő-testület tagja kíván maradni a Budaörs Kistérség Többcélú Társulásának, és a Társulási Megállapodását 10. számú módosítását 2013. július 1-jei hatállyal jóváhagyja. A kiegészítő javaslat szerint abban az esetben, amennyiben a társulásban résztvevő képviselő-testületek nem hagyják jóvá a társulás 10. számú módosítását, valamint a Polgármesterek tanácsa 2013. 05. 02. napjáig nem ül össze vagy nem a határozati javaslatnak megfelelő döntést hozza, akkor Budaörs Város Képviselő-testülete Pusztazámor és Sóskút képviselő-testületével létrehoz egy társulást április 30. napjával, melynek neve: Esély Szociális Társulás lesz. A Szociális és Gyermekjóléti Központ fenntartói jogát a Polgármesterek Tanácsa döntése alapján átveszi Budaörs képviselő-testülete, a fenntartói jogot pedig július 1. napjától az Esély Szociális Társulásnak átadja. (A napirendi ponthoz tartozó további információkat és a kapcsolódó dokumentumokat szintén megtalálják olvasóink a budaors.hu oldalon.)
A képviselő-testület a napirendi pontban foglaltakat 9 igen és 5 tartózkodással fogadta el. Sánta Áron képviselő módosító javaslatait, amely a képviselő-testület által delegált tagokra és a tanács elnökével kapcsolatos egyetértési jogára vonatkozott, a budaörsi képviselő-testület 7 igennel, 6 nemmel, 1 tartózkodással elvetette.
Budaörs Város Képviselő-testülete tisztázta a Kőheggyel kapcsolatos lakossági félreértéseket
A Kőhegy és környékét érintő szabályozás második napirendi pontként került megtárgyalásra az április 26-ai rendkívüli képviselő-testületi ülésen. (Április 24-én néhány építész rendhagyó lakossági fórumot hívott össze a budaörsi Városi Ifjúsági Klubba, melyről szerkesztőségünk is beszámolt.)
Wittinghoff Tamás a napirendi pont felvezetéseként elmondta, hogy “nehéz ügy ez, mert természetesen itt érdekek ütköznek. Az egyik alapvető érdek az, hogy próbáljuk valahogy megvédeni a Kőhegyet a túlépítés és az olyan jellegű problémáktól, amelyekkel nap mint nap találkozunk: útbeszakadások, felszíni víz elvezetése, parkolás, és így tovább. Ezek mind-mind összefüggenek egymással, és nyilván az ingatlantulajdonosok érdekei is szemben állnak ezzel. Miután az utolsó pillanatban vagyunk, és azt is szeretném jelezni, hogy kaptam egy levelet, amit nyilván mindenki megkapott, amelyben lakók egy részének álláspontja áll, ezek fényében kellene megbirkóznunk a kérdéssel. Több kérdés is fölmerült az ülés előtt is, nyilván ezek most elő fognak kerülni.”
Ezt követően Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP), a terület képviselője kért szót: 
“Valóban egy nagyon régi probléma merült fel, illetve egy nagyon régi problémát sikerül – úgy néz ki – megoldani, nevezetesen, 2005-ben az akkori képviselő-testület befogadott egy olyan szabályozási tervet a Kőhegyre és környékére, amely nagyon-nagy százalékú beépítési százalékot enged a területen. Ugyan az eredeti szándék az volt, hogy stúdiók, festőtermek és egyéb rendeltetésű ingatlanrészek kerülhessenek +20%-nyi beépíthetőséggel kialakításra. Sajnos ezt az összes kivitelező kijátszotta azzal, hogy a tervezők megtervezték a fotóstúdiót, majd miután az átminősítéshez fotóstúdióból lakássá nem kell semmilyen engedély, így már úgy árulták a tervasztalon lévő társasházat, hogy lakásként árulták a fotóstúdiót is, és ez a mai napig így van… Én nem tudom, hogy milyen jogi lépéseket lehet az ügyben tenni, amikor már előre borítékolva van, hogy mi ennek a vége. Alapvetően Kőhegy lakosságának nagyjából 95%-a egyetért azzal, hogy ez így tovább nem mehet, ugyanis olyan méretű forgalomnövekedést, illetve terhelést kap a hegy, hogy ennek muszáj valahol megálljt parancsolni. Ha nem most, akkor nem lesz tovább miről beszélni, ugyanis egyre inkább tele lesz a hegyoldal társasházakkal.” Kálóczi Imre felszólalásában arról is beszámolt, hogy tudomásuk szerint egy 160 négyzetméteres telekre kettő lakásos társasházra van jogerős építési engedély. A terület képviselője külön hangsúlyozta, hogy ezt szörnyűnek találja, mert “egy zsebkendőnyi telekre beköltözik kettő család, 2-3-4 autóval a kertbe”. Majd azt is hozzátette, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy ezek az autók a kertben parkoljanak, amikor ott “a gyerek csúszdázik”; így fenáll annak a valószínűsége, hogy az autók majd az utcán parkolnak. Majd azt is elmondta, hogy a javaslattal az volt az alapvető céljuk, hogy ezt meggátolják.
Budaörs jegyzője, dr. Bocsi István elmondta, hogy 
“mivel az építési tilalom lejár, ezért abban az esetben, ha a képviselő-testület nem hoz új szabályt, akkor az a szabály fog újra életbe lépni, amelyik ezelőtt volt.” Elmondta azt is, hogy: “arra, hogy bármilyen adminisztratív eszközzel megakadályozza valaki az építési engedély kiadását, arra senki nem tud garanciát vállalni. Különösen azért nem, mert nekünk korlátozott szerepünk van ebben az ügyben, hiszen már nem mi adjuk ki, hanem a budakeszii iroda.” dr. Bocsi István tájékoztatása szerint “az a terv, ami a mi fejünkben van, hogy hogyan fog a tervezett építési szabályzat az egész város területére lebonyolódni; abban a tervben nagyjából az van, hogy szeptember környékére olyan állapotba kerül az egész területre vonatkozó építési szabályzat, hogy elfogadható így. A Kőhegyre vonatkozó szabályok abban korrigálhatók; ennek van feltétele, hogy nagyjából ebben a májusi hónapban a képviselő-testület és a társadalmi szervezetek egyességre jussanak. Ekkor el tudjuk indítani ennek az államigazgatási egyeztetését, és jó esetben szeptemberben, rosszabb esetben még 1-2 hónap, de még ebben az évben el tudjuk fogadni. Akkor felül tudjuk vizsgálni azokat az esetleges kifogásokat, amiket a lakosok itt most nem látnak teljes mélységében.”
Téves az az elgondolás, hogy a lakóházak beépíthetőségét 100 négyzetméterben korlátoznák
Kálóczi Imre képviselő a lakók abbéli aggodalmát is közvetítette a testületi ülésen, hogy mennyiben igaz az, hogy maximum 100 négyzetméteres lakóházak építhetőek majd a területen. Kálóczi Imre kérdésére Csík Edina főépítész asszony válaszolt: 
“Vártam ezt a kérdést és számítottam is rá. Nagyon könnyedén rendbe tudjuk ezt rakni, a 100 négyzetméteres alapterület az az elhelyezhető ház alapterületére vonatkozik, tehát a földszintje. Ez alatt még pince, fölötte pedig tetőtér építhető. Összesen 250 négyzetméternyi bruttó összint-területű épületet lehetne elhelyezni egy tömegben. A kereskedelmi egység, rendeltetési egység 200 négyzetmétere ehhez a 250 négyzetméterhez képest korlátozás, hiszen 50 négyzetméterrel ez kevesebb. A rendeltetési egység szó itt a kulcsa a dolognak, hiszen abba beletartozik a pincében lévő raktár, a tetőtérben lévő öltöző; tehát az összes kiszolgáló helyiségével együtt. Ez egy komoly félreértés volt.”
A főépítész asszony hozzászólása után Kálóczi Imre két perc tárgyalási szünetet kért. A szünetben Wittinghoff Tamás polgármester és Kálóczi Imre képviselő rövid megbeszélést tartott a testületi ülésen megjelent, és az április 24-ei fórumot vezetett építészekkel és közgazdászokkal (Tisza Zoltán, Kovács János, Farkas János, Simon Pál), hogy tisztázzák a félreértéseket, illetve a rendeletben olvasható pontok és paraméterek pontatlan értelmezését.
A szünetet követően Wittinghoff Tamás elmondta, hogy 
“semmiféle olyan szándék nem volt, hogy bármit is elhallgassunk, azért a törvény nem egészen azt mondja ki, hogy nekem volnának ilyen hatásköreim, hogy abban a 20%-ban bármilyen mozgásterem legyen. Nagyon szigorúan meghatározott, hogy mit lehet tenni, de ha történetesen volna is ilyen, akkor én két kézzel tiltakoznék ellene, hogy az én hangulati tényezőmön múljék az, hogy ki kaphat, vagy ki nem kaphat valami alól felmentést. Mert, ha van valami, ami a korrupció melegágya, az az, hogy egy polgármester a saját szubjektív döntése alapján adhasson felmentést vagy sem. Én ezt nem tartanám helyesnek, ezt a lehető legrosszabb dolognak tartanám. Én úgy látom, hogy itt – bár néhány indulati tényezőn túl vagyunk –, abban egyetértés született, hogy mégis az a jó megoldás, ha most elfogadjuk ezt így, megfontoljuk azokat az észrevételeket, amik esetleg szakmai vitát jelentenek, tisztázzuk majd őket. De mindenképpen a jelenlegihez képest előrelépés az, ami ebben van. Azt mondjuk, hogy a dolog nem lezárt, és az észrevételek alapján végiggondoljuk.”
Kálóczi Imre ezt követően elmondta, hogy ezzel az építési tilalmat fel is oldják, valamint megköszönte a lakóknak a konstruktív hozzáállást. “Szeptemberig pedig azt a néhány dolgot ki fogjuk javítani, ami abszolút közös érdek.”
Ekkor Wittinghoff Tamás megjegyezte, hogy “helyes, hogy szigorúak velünk, mert legalább érezzük, hogy kontroll alatt vagyunk. Egyébként a tilalom feloldása május 31-ei dátummal történik.”
Wittinghoff Tamás a testület hozzájárulását kérte, hogy megadják a szót az egyik érintett lakónak, a testület 10 igen, 1 tartózkodó szavazattal megadta a lehetőséget Tisza Zoltán építésznek, hogy felszólaljon.
Szót kapott Tisza Zoltán építész, az április 24-én tartott rendhagyó lakossági fórum vezetője
Tisza Zoltán elmondta, hogy “a 2005-ös szabályozás lehetőséget teremtette arra, hogy 40+20%-ban 20% az kereskedelmi, vendéglátó és egyéb közösségi funkció kielégítésére szolgált. 
Ezzel a lehetőséggel a legtöbb építtető nem erre a funkcióra, másra használta föl. Ez jelzi azt, hogy jelenleg a gazdaság nem igazolja vissza azt, hogy itt, ilyen célra bárki is szeretne befektetni. Ezeket az ingatlanokat, ha fogyasztóképes kereslet lesz, ezeket automatikusan mindenki a garázsát, a sufniját át fogja alakítani kegytárgy-árusítására, vendéglőre, fagyizóra, bármire. Én kérem a képviselőket, hogy ezt ne fogadják el, mert erre kaptunk felhatalmazást a lakóktól; és természetesen ezt folytatjuk nemcsak a Kőhegyen, hanem a környező területeken is. Mindenkit szeretnénk tájékoztatni arról, hogy ez milyen célt szolgálhat, milyen kára keletkezik egyébként a lakóknak, a tulajdonosoknak, akik kártalanításra jogosultak.”
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a felszólalás tartalmához kapcsolódóan hozzátette, hogy “akkor ez szembemegy azzal, amiben itt a szünetben megállapodtunk. Megállapodtunk abban, hogy elfogadjuk, és utána megyünk tovább. Zoli, itt a probléma az, hogy amit elmondtál, az nem így van. Most rosszabb a helyzet, ha ezt most nem fogadjuk el, akkor sokkal inkább ez fogja érni a lakókat. Tehát, ha a lakókat erről fogod tájékoztatni, akkor félrevezeted őket… Most lehet építeni akkora házat, hogy “a fal adja a másikat”, és ez ténylegesen az érdekeit sérti az ott élőknek. Én most nem tudom egyébként, és senkit nem szeretnék azzal vádolni, hogy egyébként milyen érdekeket képvisel, de úgy látom, hogy az érvek és a célok ellentmondásban vannak egymással; és ebből még azt is gondolhatnám, hogy itt valamilyen üzleti érdek oka merülhet fel. Nem tudom, hogy így van-e, remélem, hogy nem így van. De ne vezessük félre az ott élőket.”
Kálóczi Imre következett: “jött négy úr, hogy ők a lakókat képviselik. A szünetben tárgyaltunk a négy úrral, és közülük egy azt mondta, hogy abszolút el tudja fogadni. Megállapodtunk abban, hogy feloldjuk az építési tilalmat és szeptemberben pedig kialakítjuk a végleges megoldást. Ebben maradtunk, az urak bólintottak. Ennél többet nem kívánok hozzáfűzni, szavazzunk.”
Czuczor Gergely és Császárné Kollár Tímea felszólalása után Wittinghoff Tamás lezárta a vitát, és a napirendi pontot feltette szavazásra. A budaörsi képviselő-testület 10 igennel és 1 tartózkodással megszavazta a rendeletet. A határozati javaslatról, hogy minden telken épüljön késleltető a vízelvezetés kapcsán a testület külön döntött: 0 igen, 2 nem, 9 tartózkodással elvetették.
A 3. napirendi pont: a TAO támogatással összefüggő fejlesztési elképzelésekről szóló határozat kiegészítését 10 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a testület. A 4. napirendi pontot, a tömegközlekedési hozzájárulás felszabadítása céltartalékból, pótelőirányzat tömegközlekedési hozzájárulását szintén 10 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazták meg.
…és, hogy hol marad a dráma?
Nincs dráma. Megoldás van. A várt adrenalindózis elmaradt, a Kőhegy ügye megoldódni látszik. Kálóczi Imre képviselő a jövő héttől kezdve felveszi a kapcsolatot az építészekkel, hogy megbeszéljék a további problémákat, felvetéseket. A képviselő szerkesztőségünknek azt is elmondta, hogy továbbra is szeretne a lakosokkal egyeztetni. A testület pedig szeptemberig kidolgoz egy olyan szabályozást, mely nagy valószínűséggel majd a legtöbb kőhegyi lakos igényének is eleget tud tenni.
A mai képviselő-testületi ülés meghozta a Kőhegy körül kialakult problémaáradat és összeesküvés-elméletek megoldását. Kálóczi Imrének, a terület képviselőjének mai közreműködésével az április 24-én tartott rendhagyó lakossági fórumon felmerült kérdések és félreértelmezések többsége tisztázásra került. Csík Edina főépítész asszony részletesen vázolta a beépíthetőség feltételeit és négyzetmétereit. Wittinghoff Tamás polgármester többször is hangsúlyozta az ülés alatt, hogy téves információkkal a lakókat nem szabad félrevezetni. Szerkesztőségünk is fontosnak tartja, hogy az érintettek – oldalainkon keresztül is – korrekt információhoz jussanak.
A mai ülésen ismételten bizonyítást nyert az is, hogy ha a megválasztott képviselők szem előtt tartják a közösség érdekeit, hajlandóak a lakossággal együttműködve módosításokat kidolgozni, az esetleges hibákat elemezni, kijavítani, sokkal könnyebb kompromisszumra, megoldásra jutni.
A kontroll, melyről Wittinghoff Tamás polgármester a rendkívüli ülésen beszélt, valóban megvolt most Budaörsön. A lakosoknak tudniuk kell, hogy a különböző fórumokon és a médián keresztül is lehetőséget kapnak arra, hogy kritikáikat, észrevételeiket megfogalmazzák, majd azokat továbbítsák a város vezetéséhez. A rendkívüli ülésen elhangzott felszólalások alapján mostmár a kőhegyi lakosok is tisztábban láthatják, mit is takar ez a rendelet; valamint azt, hogy képviselőik – az ülésen közölt megnyilatkozásaik szerint is – a területen kialakult problémák kezelésében úgy kívánnak eljárni, hogy a “tulajdonosok érdekei ne sérüljenek”.
(Budaörsi Infó, Porcsin Lívia)
facebook:
[…] […]
[…] Budaörsi Infó Online-on Öntsünk tiszta vizet a pohárba! címmel 2013. április 26-án részletesen beszámoltunk olvasóinknak erről a rendkívüli […]
[…] Öntsünk tiszta vizet a pohárba! – Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak Budaör… […]