Bővítette állásfoglalását az MTA a javasolt és nem javasolt utcanevekről

Bővítette állásfoglalását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a közterületek lehetséges elnevezéseiről. A “nem javasolt” kategóriába került Gorkij, Majakovszkij, Károlyi Mihály, valamint az úttörő és a partizán elnevezés – írta a hvg.hu. A teljes táblázat az MTA honlapján olvasható.

A hvg.hu közölte: a helyi önkormányzatokról szóló 2011-es törvény tiltja az önkényuralmi politikai rendszerekhez kapcsolódó utcanevek használatát, a kérdéses esetekben pedig az MTA-t hatalmazza fel a döntésre. Az MTA az állásfoglalásban három kategóriába sorolja be a neveket és fogalmakat, e szerint léteznek “nem javasolt”, “használható” és “használható, de aggályos” nevek.

Az MTA honlapján található állásfoglalásból kiderül, hogy a testület nem javasolja használni a kommunista diktatúrához kötődő egyes fogalmakat: április 4., élmunkás, felszabadítók, felszabadulás, ifjúmunkás, kisdobos, népfront, néphadsereg, partizán, tanács, úttörő, vöröscsillag, Vörös Hadsereg, vörös hajnal.

Továbbra is használható közterületi elnevezés – többek között – a béke, a haladás, a köztársaság, a május 1., a terv.

Nem javasolja az akadémia, hogy az alábbi személyek közül közterületet nevezzenek el az önkormányzatok: Erdei Ferenc író, szociográfus, Maxim Gorkij író, Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság elnöke, Landler Jenő ügyvéd, Lukács György filozófus, Vlagyimir Majakovszkij költő.

Az akadémiai állásfoglalásban világirodalmi jelentőségű orosz-szovjet írónak nevezett Gorkij esetében ezt azzal indokolják, hogy a Szovjet Írószövetség első elnökeként részt vett az önkényuralmi rendszer fenntartásában, ha annak egyes jelenségeit nemegyszer éles konfliktusokat vállalva bírálja is. Károlyi Mihályt vitatott történelmi személynek tartják, az akadémia megjegyzi: nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében, fenntartásában, de vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet, közintézményt nevezzenek el.

Majakovszkijról az állásfoglalásban azt írják: jóllehet költői munkássága világirodalmi jelentőségű, de kétségtelenül részt vett a szovjet önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában; az 1920-as években sokat utazott a kommunizmust népszerűsítve Nyugat-Európában.

A használható, de aggályos kategóriába került Marx Károly filozófus, Ivan Micsurin botanikus, Schönherz Zoltán elektromérnök.

Marxot az MTA szerint semmi esetre sem lehet az önkényuralmi rendszer kiépítői és fenntartói közé sorolni, mivel az első huszadik századi önkényuralmi rendszernek tekintett szovjet kommunista diktatúra kiépülésének kezdete (1917) előtt több mint harminc évvel meghalt. Utaltak arra, hogy Németországban, Olaszországban több tucat közterület viseli nevét. Ezek azonban mind olyan területek, ahol nem történt próbálkozás tanításainak gyakorlatba való átültetésére. Magyarországon azonban nevének használata közterület elnevezésére erősen aggályos, mivel a marxizmus-leninizmus révén nagy mértékben kötődik a szovjet típusú önkényuralmi rendszerhez – indokolt az akadémia.

Az MTA szerint továbbra is használhatók közterületi elnevezésként többek között az alábbi nevek: Bajcsy-Zsilinszky Endre (politikus), Frankel Leó (újságíró), Jurij Gagarin (űrhajós), József Attila (költő), Korányi Sándor (belgyógyász), Anton Makarenkó (pedagógus), Prohászka Ottokár (püspök), Szabó Ervin (könyvtáros).

Az akadémia szerint Frankel Leó, aki az első magyar szociáldemokrata párt egyik alapítója volt 1880-ban, nem vett részt huszadik századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában.

Az egyik indoklásban az MTA utal arra, hogy a törvény szó szerinti értelmezése alapján az önkényuralmi rendszer megalapozói közé lehetne sorolni – eszmetörténeti értelemben – a felvilágosodás nagy gondolkodóit is.
http://mta.hu/data/cikk/13/13/63/cikk_131363/Onkenyuralmi_nevek_egyesitett_tabla.pdf

facebook:

0 Komment