Az időjárás Budaörsön is átírta a március 15-ei ünnepség tervezett menetét

(Budaörs – 2013. március 15., Budaörsi Infó) A rendkívüli időjárás miatt a március 15-ei ünnepség lebonyolítását Budaörsön a Művelődési Házba helyezték át. A hivatalos koszorúzás elmaradt, de az emlékezés koszorúit átszállították a Kossuth-szoborhoz. Az ünnepségen beszédet mondott Wittinghoff Tamás polgármester, valamint felléptek a Játékszín színészei, hogy produkciójukkal felidézzék a ’48-as forradalom hőseit, gondolkodóit, fáklyavivőit.

Budaörs Város Önkormányzata szervezésében az 1848-as forradalom 165. évfordulóján tartott ünnepség a rossz időjárási viszonyok miatt végül a Művelődési Házban került megrendezésre március 15-én 10 órai kezdettel. A rendezvény kezdetén a közönség és a szervezők közösen énekelték el a Himnuszt, majd pedig köszöntötték Wittinghoff Tamás polgármestert, dr. Molnár Gábor és Török István alpolgármestereket, a képviselő-testület megjelent tagjait, a történelmi egyházak vezetőit, a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, a város díszpolgárait, a városi intézmények vezetőit, civil szervezetek vezetőit és minden ünneplő megemlékezőt.

Az ünnepség nyitányaként a Leopold Mozart Zeneiskola tízéves növendéke, Deák Péter lépett a színpadra, aki két huszárnótát adott elő.

A produkció után Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere külön megköszönte az összegyűlteknek, hogy ebben az extrém időjárási helyzetben mégsem maradtak otthon, hanem eljöttek, hogy részt vegyenek a közös megemlékezésen. Majd, hogy ellensúlyozza a kinti dermesztő hangulatot, a polgármester a következőket mondta: “Én nem tudom, hogy Önök hogy vannak vele, de én állandóan globális felmelegedésről hallok…” ekkor halk kuncogásba kezdett a közönség, amire Wittinghoff Tamás így reagált: “…igen, a többit úgy hallom, mindenki hozzátette, úgyhogy nem is fejezem be a mondatot”.

Majd komolyra fordítva a szót Budaörs polgármestere Kossuth Lajos és Bibó István szavait, gondolatait idézte: “A forradalom előkészítése során, az áprilisi törvények megalkotásánál, a polgári állam kiépítésekor volt egy kulcsfogalom. Ez pedig a demokrácia. Nem véletlen, hogy az 1848-as év egyik legfontosabb és máig érvényes dokumentuma éppen az a 12 pont volt, amely akkurátusan összefoglalta a szabadságjogokat, és azokat a biztosítékokat, amelyek a demokrácia fundamentumát alkotják. A reformkor, a forradalom és a szabadságharc vezéralakjai igazi demokraták voltak. Felismerték azt az alapigazságot, hogy a demokrácia, a szabadságjogok nem csupán jól hangzó, ám nem feltétlenül betartandó alapelvek, hanem igenis ezek adják meg a polgári társadalom stabilitását és egyúttal igazi hajtóerejét is. Kossuth világosan,  érthetően és nagyon szépen beszél erről:

„A demokrácia és semmi más, csak a demokrácia azonos a szabadsággal. A demokrácián kívül is találhatók többé-kevésbé szabad intézmények, de ezek mindig magukban foglalnak egyenlőtlenségeket a kötelezettségek és a jogok tekintetében, kiváltságokat és mentességeket egyesek számára, mások kirekesztésével. A demokrácián kívül is létezhetnek szabadságok, de nem létezhet szabadság.” – írta Glasgow-ban 1857-ben.”

Wittinghoff Tamás polgármester 2013. március 15-én elmondott beszéde teljes terjedelmében is megtekinthető a budaors.hu oldalán.

Köszöntőjének záró sorai: “Nincs két Magyarország! Egy van csupán, s nagyon gyenge állapotban. Ez pedig közös felelősségünk. Lehetetlen négyévenként mindent megváltoztatni. Lehetetlen úgy rendbe tenni a dolgainkat, ha alapkérdésekben nem tudunk egyezségre jutni. Mert ha így marad, annak mindannyian vesztesei leszünk, s nekünk kell majd elmagyarázni gyermekeinknek, „miért hagytuk, hogy így legyen”.

Budaörs polgármesterének köszöntője után a Budaörsi Játékszín irodalmi ünnepi műsora következett Jegercsik Csaba, Gulyás Balázs és Pavletics Béla színművészek előadásában. A szemelvényeket Ferencz Győző dramaturg válogatta. A Játékszín művészei a következő kordokumentumokat elevenítették fel: Lapok Petőfi Sándor naplójából (Pest. 1848), Kossuth Lajos beszéde a Bécsből visszatért országgyűlési küldöttség fogadtatásakor (Pozsony, 1848. március 17.), Görgey Artúr visszaemlékezéseiből, Petőfi kérvény-fogalmazványa a szabadszállási választók nevében (1848. július 15.), Kossuth beszéde a képviselőházban kétszázezer katona és 42 millió forint megajánlásáról (Budapest, 1848. július 11.), Kossuth jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmánynak Görgey Artúr vezérőrnagy főparancsnoki kinevezéséről (Pozsony, 1848. november 1.), Petőfi Sándor: Mészáros Lázárhoz (Debrecen, 1849. február 17.) Kossuth jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmánynak az isaszegi győzelemről, (Dány, 1849. április 7.) Petőfi Sándor Levél a Közlöny szerkesztőségéhez (1849. április 11.), Kossuth beszéde a Képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról (Debrecen, 1849. április 14.),  Petőfi Sándor Figyelmeztetés (1849. június 23.), Petőfi Sándor Petőfi Sándornéhoz (Marosvásárhely 1849. július 29.)

A Játékszín színészei által előadott önálló tartalmi egységként funkcionáló, forradalmi hangulatú megemlékezés után a Budaörsi Fúvószenei Egylet zenekara, Balogh László karnagy vezényletével eljátszotta Vörösmarty Mihály Szózat című alkotásának megzenésített változatát. Az ünnepségen résztvevők pedig felállva énekelték a jól ismert sorokat: “A nagy világon e kívül/Nincsen számodra hely;/Áldjon vagy verjen sors keze:/Itt élned, halnod kell.”

A rossz időre való tekintettel a hivatalos koszorúzási ceremónia az idei évben elmaradt, de az ünnepség végén tételesen felolvasták a koszorúzók listáját (ez közel hat percig tartott). Majd a megemlékezés végén mindenki egyénileg helyezte el a kegyelet koszorúit a Kossuth-szobornál. Azok számára, akik koszorúikat nem tudták maguk elvinni, a közterület-felügyelet szállítási lehetőséget ajánlott fel.

(Budaörsi Infó – Porcsin Lívia)

facebook:

0 Komment