Leipán Tibor: A székely zászló ügyét meg kellene védeni
- Budaörsi Infó
- 2013 március 04.
(Budaörs – 2013 március 4. – Budaörsi Infó) A Budaörsi Infó minden helyi politikusnak továbbította azt a szerkesztőségi levelet, amely a székelyzászló-üggyel kapcsolatos kérdéseket tartalmazta. Korábban már ismertettük olvasóinkkal Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármesterének válaszát, valamint Laczik Zoltán, MSZP-s képviselő véleményét is. Most Leipán Tibor független önkormányzati képviselő álláspontját ismerhetik meg.
Leipán Tibor véleménye szerint “a magyarság több mint ezeréves történelme során a székelyek sokkal többet tettek le a nemzet asztalára, mint amennyit onnan elvettek. A jelenlegi helyzet pedig az, hogy a most a nemzeten a sor, hogy a lehetőségekhez mérten a székelyekért tevőlegesen is kiálljon, és ennek igazán szép példája lehet a székely zászló kitűzése.” A képviselő meglátása szerint a “Székelyföld a geopolitikai helyzetéből adódóan évszázadokon keresztül Magyarország legerősebb bástyáját képezte. A székelységre ebből következően aránytalanul nagyobb teher hárult az évszázados honvédő háborúkban, mint pl. a felvidéki magyarságra. Utalok itt a tatárjárásra, a török hódoltságra, illetve pl. arra is, hogy a török időkben a három részre szakadt országban Erdély képviselte az önálló magyar államiságot. Megemlítendő, hogy évszázadokkal később a szovjet Vörös Hadsereg is a dél-erdélyi hágókon át jutott be a Kárpát-medencébe.” Majd így folytatta Leipán Tibor az eszmefuttatását: “A magyar hadtörténelem geográfiai törvényszerűségéből adódóan a többletterheket vállaló erdélyi magyarság –beleértve a székelyeket is- megérdemli az anyanemzet törődését, mely törődés viszont nem merülhet ki csak a székelyzászló kitűzésében. Ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy a történelemhamisító évtizedek után a Kárpát-medence teljes magyarsága tisztában legyen saját múltjával és történelmével. Megemlíteném továbbá a székelyeknél sokkal rosszabb helyzetben levő csángókkal való törődést is.”
Leipán Tibortól – ahogyan valamennyi helyi politikustól is – megkérdeztük, hogy mennyire tartja a székely zászló kitűzése körül kirobbant vitát a Fidesz “hisztériájának” és a választási harcot segítő akciónak, amelyre a képviselő így válaszolt: “Még 2011.-ben akkori Fidesz frakciótagként kísérletet tettem arra, hogy Csíksomlyó legyen testvértelepülése Budaörsnek. A kezdeményezésem azonban még a frakcióban sem kapott támogatást. A mai helyzet pedig az, hogy a székely nép sorsa és mindennapos küzdelme közelebb áll hozzám, mint a hazai politikusok tevékenysége. A lehangoló választási kampány már elkezdődött, amely mindenhol jelen van: „göröngyös úton, sötét éjjelen”. A székely zászló ügyét viszont meg kellene védeni a háborgó világ zajától és a más tollával való ékeskedéstől is.”
A független képviselő a leghelyesebbnek azt tartaná, ha a mindenkori magyar kormány “demagógiától és kampányoktól mentesen, vegytiszta módon” kiállna a nemzeti érdekekért, “beleértve Európa legnagyobb kisebbségének védelmét is.” Majd azt is hangsúlyozta, hogy “Erdély történelmi régiónk sorsdöntő hadtörténelmi eseményeinek színtere volt. Az erdélyi magyarság ügyében a lassú hanyatlást és agóniát nem ellensúlyozhatja egy hirtelen ötlettől vezérelt megoldás: a székely zászló kitűzése. A döntéshozókat pedig ne az vezérelje, hogy „Ki tudja merre, merre visz a végzet”, hanem vezesse őket „Csaba királyfi csillag ösvényen”…!”
Utolsó kérdésünk itt is az volt, hogy a képviselő támogatja-e a székely zászló kitűzését a budaörsi Városháza elé, amelyre a helyi politikus ezt a részletező választ küldte: “A trianoni békediktátumot követő impériumváltás után Erdélyben mintegy hárommillió magyar ember indult neki a beláthatatlan kisebbségi sorsnak. Nemzeti tragédiánkat követően a nemzet önvédelmi reflexe is elkezdett kialakulni, mely folyamat mind a mai napig tart, nemcsak Erdélyben, hanem a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is. Bár Budapesten születtem, mégis egy évben egyszer Erdélybe hazajárok. Ősi múltunk egy – egy feledés homályába veszett darabja még megtalálhatóak a „Maros menti fenyves erdők aljában”. Vérgőzös időkben a székelyeknek kellett biztosítaniuk nemcsak a földjeik és falvaik nyugalmát, de az ország erős bástyájaként Székelyföld állt helyt a magyarság érdekeiért is. Támogatom a székelyzászló ügyét, amelynek egyik formája a zászló kitűzése megfelelő alkalmakkor. Javaslom pl. a székely zászló kitűzését minden év január 7.-én és július 2.-án. 1764. január 7.-e a mádéfalvi veszedelem napja. 1849. július 2.-án Kökösnél az orosz cári csapatokkal vívott harcban vesztette életét Gábor Áron tüzér őrnagy, amikor egy hatfontos orosz ágyú a legnemesebb magyar szívet eltalálta. Végső nyughelye az eresztevényi templom kertjében található. Ott alussza örök álmát ez a székely származású igaz magyar férfi, aki fegyvert és hitet adott a népének, hogy küzdhessen a szabadságáért. Gondolataimat, Gábor Áron és a többi nagyszerű székelyember emlékére – akik a létért folyó küzdelemben helytálltak- a Székelyhimnusz sorával zárom: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”
A február 27-én tartott képviselő-testületi ülésen Császárné Kollár Tímea által benyújtott sürgősségi előterjesztést – miszerint a székely zászló kerüljön kitűzésre a Városháza falára – senki sem támogatta, a képviselő asszony egyedül maradt indítványával. Az előterjesztésében a jobbikos képviselő azt is felajánlotta, hogy: “Amennyiben a Polgármesteri Hivatal nem rendelkezik székely zászlóval, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Budaörsi Alapszervezete ingyenesen felajánlja.” Az előterjesztés végül visszavonásra került, mivel Török István fideszes alpolgármester bejelentette a zászló kitűzését a Templomkertben, amelyre március 14-én este hét órakor kerül sor a Fidesz és a KDNP szervezésében. Császárné Kollár Tímeát több ízben is megkerestük már, hiszen neki, mint megyei elnöknek különös szívfájdalom, kudarcélmény lehet, hogy előterjesztése végül visszavonásra került. Ígérete szerint, a képviselő asszony hamarosan nyilatkozik lapunknak. A helyi Fidesz-KDNP-s képviselők egyelőre hallgatnak.
Budakeszin február 27-én került kitűzésre a székely lobogó, ahol azóta is “lengeti a márciusi szél” a zászlót.
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment