Budaörsi képviselő-testületi ülés: Porondon a székelyzászló-ügy
- Budaörsi Infó
- 2013 február 27.
Budaörs Város Önkormányzata a mai napon reggel 8:30-tól képviselő-testületi ülést tartott a Városháza épületében, a II. emeleti tanácsteremben. Az ülésen 44 napirendi pontot kellett volna a képviselőknek megtárgyalniuk, de ezek közül sok elhalasztásra került. A nyílt ülésen a legnagyobb hangsúlyt a székely zászló kitűzésének ügye kapta.
Wittinghoff Tamás polgármester nyitotta meg az ülést, köszöntötte a jelenlévőket, a képviselő-testület tagjait, valamint a televízió képernyője előtt ülőket, majd megállapította, hogy a képviselő-testület határtozatképes. A mai ülésnek az egyik legfontosabb kérdése a költségvetés megtárgyalása lett volna, de polgármester úr előre jelezte, hogy mivel a Német Nemzetiségi Önkormányzat nem foglalt állást határozatban, ezért erre nem kerülhet sor.
Az első napirendi pontként a polgármester a “Közoktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság nem képviselő tagjának megválasztását” jelölte meg. A bizottsági külsős tag nyilatkozott arról, hogy a képviselő-testület tárgyalhatja nyílt ülésen a napirendet, így Bene Tünde eskütételét bárki meghallgathatta. Egy képviselő-testületi vita miatt ennek a napirendi pontnak a tárgyalására csak a nyílt ülés végén került sor.
A Játékszín igazgatói pályázat elbírálásanál, amelynél Wittinghoff Tamás hozzátette, hogy csak egyetlen pályázó volt, aki ragaszkodott a zárt tárgyaláshoz. A polgármester hangsúlyozta, hogy ezt egyébként nagyon rossz néven veszi, mert “ugye így aztán semmit nem fog megtudni senki abból, hogy itt miért, milyen módon és hogyan történik a választás”.
Török István elsőként a székelyzászló-üggyel kapcsolatban szólalt fel, ugyanis Császárné Kollár Tímea sürgősségi indítványt adott be, amelyben kérte a zászló kihelyezését a város Polgármesteri Hivatalának épületére. Az alpolgármester elmondta, hogy “Értve azt, hogy ez egy gesztusértékű politikai szerepvállalás, természetesen támogatjuk, de énnekem az lenne a kérésem az előterjesztőhöz, hogy vonja vissza – ha lehet – az előterjesztését”, majd hozzátette, hogy “ezügyben nem egyeztettünk, de március 14-én az ünnep előestéjén ezt szeretnénk megtenni itt Budaörsön, és szeretettel várunk – természetesen – mindenkit a rendezvényre.”
A székely zászlót az országzászló mellett helyezik majd ki a Templomkertben március 14-én este 19:00-kor a helyi Fidesz és a KDNP szervezésében.
A képviselő-testület a napirendi pontok listájáról levette a következőket: 5. Budaörs Város településképi véleményezési eljárásáról szóló rendeletének megalkotása, 6. Budaörs Város településképi bejelentési eljárásról szóló rendeletének megalkotása, 7. Budaörs Város helyi építészeti-műszaki tervtanácsáról szóló rendelet megalkotása, 16. Budaörs Város településrendezési terveinek partnerségi egyeztetési szabályai, valamint a 18. a Kőhegyre vonatkozó helyi építési szabályzat-tervezet. Ezeken kívül megszavazta a következő napirendi pontok tárgyalásának az elhalasztását is: 21., 38., 43., 46., 48., 49.
A székelyzászló-üggyel kapcsolatban Császárné Kollár Tímea kért szót és így reagált Török István alpolgármester korábbi bejelentésére, javaslatára, hogy vonja vissza előterjesztését: “én lelkiismeretemtől diktálva az előterjesztést benyújtottam, ők – úgy gondolom, hogy ugyancsak – lelkiismereti okokból megszerveztek egy székely zászló kihelyezést a Templom térre. Nagyon el vagyok keseredve egyébként amiatt – ez sokszor elhangzott már, úgyhogy megismétlem – nyílván Pest megyei elnökként a saját pártomban nagy rálátásom van a megye egyéb településeinek a munkájára, körülbelül 40-50 település az, ahol már lobog a székely zászló a Városházán. Teljesen függetlenül attól, hogy egyébként jobbikos, független, vagy akár fideszes előterjesztéssel történt-e ez meg. Egyetlen települést tudok, Tahitótfalut, ahol…” Ezen a ponton a képviselőasszony beszédét Wittinghoff Tamás polgármester félbeszakította azzal az indokkal, hogy emlékeztesse őt arra, hogy most arról kellene nyilatkoznia, hogy visszavonja-e az előterjesztését, vagy sem. Amire Császárné Kollár Tímea így felelt: “Mivel úgy látom hogy a Városházán nem valósulna meg akkor sem, ha megszavaznánk – erre sok nyilatkozat adott okot sajnos az elmúlt napokban – így nagyon szomorúan, de azt gondolom, hogy a cél az az, hogy a zászló lobogjon. Majd kiemelte, hogy a “Templom téren szeretnék én is szót kapni.” A képviselőnő végül visszavonta a sürgősségi előterjesztését.
Wittinghoff Tamás azzal kommentálta Császárné felszólalását, hogy “szerintem a cél nem az, amit képviselőasszony mondott, szerintem a cél az az, hogy az Erdélyben, illetve a határon túl élő magyarság békében és nyugalomban éljen, és ne tegyünk olyat, amivel egyébként az ő ezirányú igényeiket veszélyeztethetjük.”
Ekkor látszott, hogy az ülésen nagyobb hangsúlyt kap a székelyzászló-ügy tárgyalása, a többi napirendi pontra szinte alig tértek ki a képviselők. Akadtak olyan tagjai is a testületnek, akik kísérletet tettek arra, hogy az ülés menete visszatérjen a előirányzott mederbe. Bíró Gyula képviselő a sok levételre került napirendi pont kapcsán a következőket mondta: “lassan-lassan kabarészintű lesz a testületi ülés, mert lassan alig marad fenn napirendi pont”. Majd Kálóczi Imre képviselőhöz szólt: “vagy vegyen részt a képviselő úr a bizottsági üléseket, vagy ha nem jó az időpont… egyeztessünk, hogy melyik időpont lehet jó és én akkor fogok bizottsági ülést tartani.”
Ezután a képviselő-testület egyesével megszavazta a – már korábban említett – napirendi pontok levételét a mai tárgyalási listáról.
Budaörs Város Önkormányzat 2013. évi költségvetése napirendi pontjának elhalasztása miatt több kapcsolódó napirendi pont is kikerült a mai tárgyalási keretből. Ennek tisztázása érdekében Wittinghoff Tamás 5 perc tárgyalási szünetet rendelt el és a frakcióvezetőket kérte, hogy fáradjanak asztalához gyors egyeztetés céljából.
A szünet után adott lehetőséget Wittinghoff Tamás a képviselők napirend előtti hozzászólásainak. Elsőként Czuczor Gergely kapott szó, aki felhívta a képviselő-testület figyelmét arra, hogy a Thököly utcai játszótér elkészült, és kéri, hogy az ünnepélyes átadásra márciusban kerüljön sor. A felszólaláshoz Wittinghoff Tamás a következőket fűzte hozzá: “játszótér átadáskor nem szoktuk magunkat ünnepelni, de ha a képviselő úr nagyon szeretné, akkor megtesszük. De akkor viszont egyeztessük az időpontokat.”
A képviselő-testületi ülésén Laczik Zoltán felvetette a Bolhapiac elhelyezési lehetőségének problémáját. A március másodikai találka helyszíne megoldott, a szervezők nevében kérte, hogy az Ifjúsági Klubot havi egy alkalommal bocsássák a szervezők rendelkezésére. Majd kifejtette azon igényét is, hogy a Városi Uszoda felé vezető utakat ki kellene táblázni, az egyszerűbb és érthetőbb megközelítés céljából.
Sánta Áron képviselő úr is felszólalt, ő a téli sikosításmentesítő-anyag kapcsán kért szót. Közölte, hogy több megkeresés is érkezett hozzá, melyekben az állt, hogy az anyag porzik, csúnyán néz ki és a szélvédőkben is károkat okoz.
Dr. Ritter Gergely megkérte a képviselő-testületet, hogy a lakótelepen elszaporodott patkányok ügyében minél előbb intézkedjenek, és rendeljen el patkányirtást.
A székelyzászló-ügyhöz a mai testületi ülésen többször is visszatértek a képviselők. Császárné Kollár Tímea újabb felszólalást tett a témában. Elmondta, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalom elhelyezte az emlékezés virágait február 25-én az ’56-os emlékműnél, majd hozzátette, hogy “a székelyek igénye teljesen jogos a zászlójukra, alapvető EU-s értékkel bír az identitás szabad vállalása. Szerintem a szolidaritás kifejezése kimondottan kötelességünk, mint minden egyéb ilyen helyzetben. Egy mondatot szeretnék még mondani, rengeteg érv elhangzott 2004. december 5. előtt MSZP-s és SZDSZ-es politikusok szájából, hogy miért ne legyenek állampolgárok a határon túlra szorult magyarok. Lehetett az érvekről vitatkozni, de egy dolog viszont azóta már bebizonyosodott, millióknak el nem felejthető szomorúságot okoztak ezek a mondatok és ezek az érvek.”
Wittinghoff Tamás polgármester elmondta, hogy “az efféle általánosítások tévútra vezetnek” majd felszólalásában hosszasan, részletesen elemezte a székelyzászló-ügy hátterét (ezzel kapcsolatban részletek itt: (https://budaorsiinfo.hu/?p=45169). A polgármester meglátása szerint “mindenhol feszült a viszony és arra az ostoba prefektusi lépésre a lehető legrosszabb módon válaszoltunk, és nem az ott élők álláspontja alapján próbáltunk megoldást keresni.” Wittinghoff Tamás beszédéhez hozzáfűzte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök gondolatait is, “aki azt mondta – hasonló érveket felsorakoztatva, mint Markó Béla – hogy tereljük vissza a normalitás talajára a történéseket.” Ebből a polgármester úr arra következtetett, hogy “ő úgy gondolja, hogy ez most nem a normalitás talaján folyik.” Majd folytatta az idézetet: “A segítségnyújtást ebben az ügyben köszönjük, ha az szolidaritásból és önzetlenségből fakad, de ennek ellenére nem árt, ha szólnak nekünk, kapaszkodjunk meg, mert segítség érkezik.”
Wittinghoff Tamás beszédében Tőkés László kommunikációs munkatársának és irodavezetőjének, Demeter Szilárd állásfoglalásából is idézett (http://gepnarancs.hu/2013/02/erdelyorszagi-level/): “Demeter Szilárd sajnálattal konstatálja, hogy a magyarországi politikai pártok megkezdték az erdélyi kampányhadjáratot is, és jó szokásuk szerint megvadult elefántcsordaként viselkednek a porcelánboltban. Épp ezért ad nekik – pártállásra való tekintet nélkül – tizenhárom plusz egy jó tanácsot, amelynek mindegyikét meg kéne szívleljék. Méghozzá szó szerint. Ne legyenek illúzióink: nem fogják.
1. Az erdélyi magyar közösség nem homogén massza, nem egy akol, hol juhainknak maradéka békésen kérődzik a nagy magyar történelembe belé. Sokfélét gondolunk a világról, és ez így van rendjén, tartsd ezt te is tiszteletben. Ha meg akarod mondani, hogy mit gondolunk mi, erdélyi magyarok, akkor kiröhögünk.
2. Felhős-borongós homlokod alól a jövőbe tekintve ne beszélj úgy tizenötmillió magyarról, hogy közben tízmillióra gondolsz.
3. Nemzetállamból jössz nemzetállamba, de van egy lényeges különbség: erdélyi magyarként kisebbségben élünk, tehát a többségi logikádat nem mindig értjük.
10. Nézz rá a térképre! Erdély nem csupán Csíksomlyóból és Tusványosból áll.”
Budaörs polgármestere azzal zárta felszólalását, hogy a “belpolitikai haszonlesés helyett” az ott élők szempontjait kell szem előtt tartani.
Filkey Péter felszólalásában Wittinghoff Tamás polgármestert kérdezte, hogy az általa idézett szerzők mikor adták ki ezeket az írásokat. A kérdés megválaszolásra került: “pár nappal ezelőtt”.
Ezt követően Császárné Kollár Tímea kapott újra szót, aki felszólalásában elmondta, hogy “többszáz magyarországi településen többszáz testület döntött róla – pártállástól függetlenül megszavazták/nem szavazták/tartózkodtak/nem tartózkodtak – miért gondolja bárki, hogy nekik nincsenek erdélyi ismerőseik, nincsenek székely barátaik, nincsenek olyanok, akiktől meg tudták kérdezni, hogy mi a véleményük? Mindenkinek van. Mindenhol átment, megyeházára Csóori Sándor többek között Bibó-díjas író… helyezte el a székely zászlót. Ugye nem gondoljuk, hogy Csóori Sándornak nincsenek olyan ismerősei, akiktől meg tudta kérdezni, hogy amikor kihelyezi a Megyeházára jót tesz-e vagy sem, szolidaritást fejez ki vagy sem, mert szerintem igen.”
A polgármester következőként Laczik Zoltánnak adta a szót, aki így kommentálta Császárné felszólalását “Egy dologban egyetértek Képviselőasszonnyal, abban, amikor azt mondta, hogy a nemzeti kisebbségek jelképhasználati joga az egy európai érték, valóban így van, bár kissé furcsa egy jobbikos képviselő szájából ezt hallani, hiszen a Jobbik Európa Parlament-i képviselői az euroszkeptikusok frakciójában foglalnak helyet és hát ugye tudjuk, hogy a jobbikos képviselők előszeretettel égetnek európai uniós zászlót budapesti közterületeket. Tehát egy kicsit furcsa a Jobbik részéről az európai hivatkozás, de ezzel együtt én egyetértek Képviselőasszonnyal, magam is azt gondolom, és ebben mélységesen hiszek, hogy Európában minden kisebbségnek elvitathatatlan joga, hogy a saját, belső, demokratikus döntéshozatallal és konszenzussal megválasztott jelképeit törvényesen használhatja ott, ahol él; és ha a székelyek helyi önkormányzatai úgy döntenek, hogy ezt a jelképet a 9 éves múltra visszatekintő székely zászlót kitűzik Székelyföldön az önkormányzatokra, ám tegyék és had lobogjon az a zászló. Az pedig külön öröm – és ha úgy tetszik, hab a tortán ha a Bukaresti Parlament is úgy dönt, hogy Bukarestben is kitűzik – nagyon örülünk neki. Az anyaországnak viszont azt gondolom, hogy nagyon bölcsen, körültekintően és óvatosan kell egy ilyen kérdést megvizsgálnunk, tudniillik ezek mindig kétélű dolgok, és nagy bölcsességgel mérlegelni kell, hogy mikor ártunk és mikor használunk a határontúli magyarságnak.” Laczik Zoltán felszólalását Markó Béla szavaival zárta: “én székely vagyok, de nem szeretem a székelykedést”.
Wittinghoff Tamás polgármester végül úgy zárta le az ülést eluraló sürgősségi indítvány tárgyalását, hogy közölte, napirendi előtti kérdésben vitát a képviselő-testület nem nyit. Mivel a testület nem vette napirendre ezt a kérdést, majd a polgármester hozzátette, hogy “érintettség okán pár dolgot elmondtam… ha lehet, akkor ne csináljunk a képviselő-testületi ülésből székely zászló megtárgyalási napirendet… lesz még ott mód arra, hogy mindenki megmutassa a Trianon emlékműnél a hihetetlen magyarabbságát, vagy kevésbé magyarabbságát. Szánalmas ez az egész dolog egyébként…” Végül a polgármester arra intette a képviselő-testületet, hogy ha a következő hozzászólások is erről fognak szólni, akkor megvonja a szót.
Ezután a vita után vette csak kezdetét a napirendi pontok tárgyalása, elsőként Bene Tünde eskütétele hangzott el, akit a képviselő-testület a Közoktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottságának nem képviselő tagjának választotta meg.
Az ezt követő napirendi pontok tárgyalását zárt ajtók mögött folytatták.
(Budaörsi Infó – Porcsin Lívia)
facebook:
[…] a február 27-én tartott képviselő-testületi ülésen tárgyaltak a székely zászló kitűzésének ügyéről, melyhez a sürgősségi előterjesztést […]
[…] erről született írásunkat Wittinghoff Tamás is megosztotta Facebook oldalán (https://budaorsiinfo.hu/?p=45826#more-45826), amelyhez több, a színházigazgató megválasztásával kapcsolatos hozzászólás is érkezett. […]
[…] is volt a rendezvénynek, de most bizonytalanná vált a jövőjük. Budaörsön, a február 27-i képviselő-testületi ülésen Laczik Zoltán MSZP-s képviselő felszólalt az érdekükben, hogy megoldódjon a Bolhapiac elhelyezési problémája. Akkor a képviselő úr kérte, hogy […]
[…] A február 27-én tartott képviselő-testületi ülésen Császárné Kollár Tímea által benyújtott sürgősségi előterjesztést – miszerint a székely zászló kerüljön kitűzésre a Városháza falára – senki sem támogatta, a képviselő asszony egyedül maradt indítványával. Az előterjesztésében a jobbikos képviselő azt is felajánlotta, hogy: “Amennyiben a Polgármesteri Hivatal nem rendelkezik székely zászlóval, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Budaörsi Alapszervezete ingyenesen felajánlja.” Az előterjesztés végül visszavonásra került, mivel Török István fideszes alpolgármester bejelentette a zászló kitűzését a Templomkertben, amelyre március 14-én este hét órakor kerül sor a Fidesz és a KDNP szervezésében. Császárné Kollár Tímeát több ízben is megkerestük már, hiszen neki, mint megyei elnöknek különös szívfájdalom, kudarcélmény lehet, hogy előterjesztése végül visszavonásra került. Ígérete szerint, a képviselő asszony hamarosan nyilatkozik lapunknak. A helyi Fidesz-KDNP-s képviselők egyelőre hallgatnak. […]
[…] székely zászló kitűzése körül kialakult lobogóvita mindent vitt a képviselő-testület február 27-i ülésén, szinte alig maradt fent napirendi pont a tárgyalási […]