Orbán saját táborához szólt, Bajnai visszatért, választási szövetség alakult

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédével saját tábora megerősítését célozta meg, Bajnai Gordon visszatérését viszont eltérően látják a szakemberek.

Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az MTI-nek az állami ünnepség kapcsán azt mondta: a kormánypárti rendezvény tudatosan felépített, egész napra szóló politikai akció volt, amely tulajdonképpen a békemenettel indult és a miniszterelnök beszédében csúcsosodott ki. Úgy vélte: Orbán Viktor beszédének lényege alapvetően a saját tábor megerősítése volt, másrészt a politikai erő felmutatása.

“Ha megnézzük, akkor a kormánypárti rendezvényen közel tízszer annyian voltak, mint az összes ellenzéki rendezvényen együttvéve” – mondta Lánczi Tamás, jelezve, hogy ezzel az utcai jelenlétet, az “erődemonstrációt” a kormánypártok megnyerték. Hozzátette: ennek megfelelően az üzenetek nagy része is a jobboldal törzsközönségének szólt, ugyanakkor nyilvánvaló, Orbán Viktor üzent a brüsszeli elitnek is, azt jelezve, hogy a túlzottdeficit-eljárással és bármilyen más, Magyarországgal szemben támasztott elvárással szemben nagyon keményen fog harcolni.

A Századvég vezető elemzője szerint a kormányfőtől “hallottuk már ezt a hangot”, ám az elmúlt hónapok beszédeihez képest a mostani erőteljesebb volt. Ez összefügg azzal, hogy Brüsszel is sokkal keményebb álláspontot fogalmaz meg Magyarországgal, illetve a magyar kormánnyal szemben, mint más országok esetében.

Bajnai Gordon visszatérésével összefüggésben Lánczi Tamás arról is beszélt, hogy a kormány egyszerre van külső és belső nyomás alatt, ami jó alkalmat teremt “mindenféle ellenzéki akcióra”. Úgy vélte: a volt kormányfő is ezért lépett be most ismételten a politikába.

Mint mondta, csak utólag lehet megítélni, hogy ez mennyire volt jó vagy rossz döntés, az azonban bizonyos, hogy másfél évvel a választások előtt szokatlanul korai. Akár stratégiai hiba is lehet a Haza és Haladás Egyesület vezetője részéről, hogy ilyen korán jelentette be a visszatérését, mert ezzel lehetőséget ad ellenfelei számára arra, hogy “leamortizálják” azt a politikai tőkéjét, amelyet az elmúlt két évben felhalmozott.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője Orbán Viktor beszéde kapcsán azt mondta, hogy a miniszterelnök tartalmában és stílusában is a tőle megszokott üzeneteket hangoztatta. Célcsoportja az az 1,2-1,5 milliós választói csoport, amely a Fidesz táborát alkotja – tette hozzá, kiemelve: Orbán Viktor régóta úgy tartja hatékonyan egyben ezt a tábort, hogy egy “idegenekből és nemzetellenesekből” álló ellenségképet fest fel, és velük szemben a saját kormányát állítja a szabadságharcos szerepébe. Alapvetően ez a szokásos üzenet volt ennek a beszédnek is az alapja – jegyezte meg a politológus.

A Political Capital vezető elemzője a miniszterelnök stílusáról szólva jelezte: nem volt túlságosan kemény, a kormánypárti szerep ebből a szempontból jelentős korlátot is jelent. Összességében a kormányfő minden bizonnyal elégedettséget okozott saját híveinek, de ezen a körön kívül túlságosan nagy figyelmet aligha kelt – vélte Juhász Attila.

A politológus Bajnai Gordon szerepléséről azt mondta: már a rendezvény előtt jóval nagyobb figyelem irányult rá minden más szónoknál, amelynek az is oka, hogy tőle eddig nem volt megszokott a néptribun szerep, gyakorlatlanságához képest azonban egy jól felépített, határozott beszédet mondott, és fontos politikai szereplőként, immár nem egyszerűen volt miniszterelnökként, hanem a jelenlegi kormány kihívójaként pozícionálta magát. Ő a beszédével egyértelműen a választói közepet célozta, amelynek jelentős részét a jelenlegi pártok iránt el nem kötelezettek alkotják – tette hozzá.

Bajnai Gordon alapvetően más helyzetben van, mint Orbán Viktor, neki és a vele szövetséget alkotó szervezeteknek ugyanis nincs saját, már felépített és összetartó politikai tábora – mondta Juhász Attila, és utalt arra: ennek megteremtésének kísérlete az a folyamat, amely az október 23-i rendezvénnyel indult el.

Az időzítést is ez magyarázza – folytatta a vezető elemző, megjegyezve: Bajnai Gordon egyesülete, valamint a Milla és a Szolidaritás nem várhatott tovább akkor, ha 2014-ben eséllyel kíván elindulni a választásokon, főként, hogy a választási regisztráció bevezetése miatt már jövő nyáron kampány kezdődhet. Ezzel nyilvánvalóan kényszerhelyzetbe is kívánják hozni az ellenzék többi szereplőjét – tette hozzá.

Bajnai: rezsimváltás, korszakváltás kell!

Kormányváltásnál több, rezsimváltás, korszakváltás kell, ehhez pedig széles választói összefogás és a közös célok megtalálása szükséges Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint.

A napokban létrejött Haza és Haladás Egyesület vezetője az ugyancsak egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) október 23-ai fővárosi demonstrációján, kedden azt hangsúlyozta: az ország egységéhez először a változást akarók egységét kell megteremteni.

Ebben – a reménykedő baloldaliak, a csalódott jobboldaliak, a politikailag elárvult szabadelvűek és a zöldek összefogásában – központi szerepet szán az Együtt 2014 elnevezésű választói mozgalomnak, amelynek létrehozásáról a Haza és Haladás, a Milla és a Magyar Szolidaritás Mozgalom döntött.

Nem alakulnak párttá, de tudják, hogy a szövetségben szükségük lesz demokratikus pártokra és politikusokra – mondta Bajnai Gordon, közölve, várják azok csatlakozását, akik nem akarják megtagadni pártkötődésüket, és azokat is, akik nem akarnak párthoz tartozni, ám tenni kívánnak a változásért.

Szerinte a három szervezet együttműködésével létrejött az “új politikai közép”. Céljaikként a jogállam helyreállítását, a szolidaritást, a haza és haladás ügyének összebékítését, valamint az európai értékek erősítését nevezte meg.

“Szövetségbe hívunk mindenkit, akikkel a céljaink összekötnek. Akikkel a korszakváltás elvében, erkölcsében, programjában közös nevezőre tudunk jutni” – hangoztatta.

Bajnai Gordon fontosnak nevezte a szembenézést az elmúlt 2 év, a megelőző 8 év és a rendszerváltás óta eltelt 22 év tanulságaival. Szerinte mindazonáltal lényeges különbség van az Orbán-kormány és a korábbi szocialista kormányok között. Aki ezt nem ismeri el, nem igazságos; de “sok tanulsága, hibája és bűne volt a 2010 előtti évtizednek is, és aki ezt nem ismeri el, az nincs kész a korszakváltásra” – jelentette ki.

Bajnai Gordon azzal kezdte beszédét, hogy nehéz döntés volt visszajönnie “a nézőtérről a színpadra”. “Egyszer azt mondtam, nem vagyok politikus. Akkor úgy is gondoltam. Egy normális, jól működő országban ugyanis nem kell mindenkinek politikusnak lennie. Még akkor is hittem benne, hogy Magyarország ilyen hely lehet, amikor átadtam a hivatalomat” – magyarázta.

Azonban szerinte megint “utcára kell menni a jövőnkért és a jogainkért, politizálnia kell annak is, aki csak egyszerű polgár, civil akar lenni”. “Politizálnom kell nekem is, nem tehetek másként” – mondta, nagy tapsot kiváltva a hallgatóságból.

A szocialista kormányt 2009 áprilisától a 2010-es kormányváltásig irányító Bajnai arról is beszélt, hogy 2014 sorsfordító lesz, mert a választás eredménye huszonöt évre meghatározza az ország sorsát. Ez a negyedszázad nemzedéke számára az aktív élet még hátralévő részét, gyermekeinek az élet legfontosabb szakaszát jelenti majd. “És mi nem olyan országot akarunk, amelybe egyszer talán majd jó lesz visszatérni, hanem olyat, ahonnan nincs miért elmenni” – jelentette ki.

A korábbi kormányfő szerint sokan vannak, akik 2010-ben a változásra szavaztak, és jó okuk volt rá: véget akartak vetni a korrupciónak, meg akartak szabadulni a rossz kompromisszumoktól, a kapkodó és félbemaradt reformoktól, a teljesületlen ígéretektől. “Általuk győztek, és most ellenük kormányoznak” – utalt a Fidesz vezette kormányra, amely miatt szerinte ma “bocsánatot kell kérnünk a világtól, egymástól és gyermekeinktől”.

Azt mondta, a kormány csigolyánként törte el a magyar demokrácia gerincét és hűbérurai között osztja fel az országot, így az állam mára a korrupció eszközévé vált. Bírálta a szegényeket sújtó társadalompolitikát, a szegények előrejutását nehezítő oktatási reformot, és úgy fogalmazott: a mostani a kudarcok kormánya, mert noha biztonságot, nyugalmat és gyarapodást ígért, ehelyett félelmet, kilátástalanságot és szegénységet hozott az országra.

Bajnai Gordon ugyanakkor azt mondta: az Orbán-kormány leváltása nem elég, mert a kétharmados törvények miatt a Fidesz akkor is megőrizheti a hatalmát, ha veszít 2014-ben. Ezért – folytatta – rezsimváltásra, korszakváltásra van szükség, hogy többé senki se sajátíthassa ki a hatalmat.

A politikus – aki 2010-es leköszönése után létrehozta a szakpolitikai programokat kidolgozó Haza és Haladás Alapítványt, egészen mostanáig azonban elhárította a jövendőbeli politikai szerepvállalására vonatkozó kérdéseket – úgy látja, a 2014-es választás a változást, a normális országot akarók és a nemzet megosztásból hatalmat építők állnak majd szemben egymással, ezért kell megerősíteni a politikai közepet.

Beszélt ennek nehézségeiről is: például arról, hogy lesznek, akik meg akarják osztani őket, valamint a reményvesztettségről és ellentétéről, de az ugyancsak tétlenségre sarkalló csodavárásról.

“Nehéz lesz, de meg lehet csinálni. Ezért mondjátok el mindenkinek: van remény, ha van összefogás. (…) Mondjátok el képviselőiteknek, a pártjaitoknak, hogy összefogást akartok, hogy együttműködést vártok tőlük és köztük” – üzente az egybegyűlteknek, akik a Szabad sajtó úton, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél felállított színpadtól a Ferenciekig tere és a Petőfi Sándor utca torkolatáig sűrűn álltak.

A közönség eleget tett a szervezők korábbi kérésének, pártzászlókat így nem lehetett látni a soraiban, sokan nemzeti lobogóval jöttek. Jelen volt viszont számos pártpolitikus: az MTI tudósítója látta Botka Lászlót, az MSZP választmányi elnökét – aki piros, Szeged feliratú tábla alatt állt – és több más szocialista képviselőt, az LMP-s Ertsey Katalint, Kuncze Gábort, az SZDSZ korábbi elnökét, valamint Draskovics Tibor, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok pénzügy-, majd igazságügy-minisztert. Korábban több másik LMP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus is jelezte, hogy részt vesz a tüntetésen.

Milla – Közös választói mozgalmat hoztak létre civil szervezetek

Együtt 2014 elnevezéssel közös választói mozgalom megalakulását jelentették be az egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla), a Magyar Szolidaritás Mozgalom, valamint a Haza és Haladás Egyesület együttműködésével a Milla október 23-i budapesti rendezvényén, amelynek szónokai szinte egyöntetűen az Orbán-kormány távozását sürgették.

Juhász Péter, a Milla elnöke azt mondta, hogy nem csak tagokat, hanem szövetségeseket is keres az együttműködéshez. Már nem elég segíteni a rendszer áldozatait, a rendszert kell megváltoztatni – fogalmazott.

Az Együtt 2014 választói mozgalom egy nyitott és befogadó együttműködés kíván lenni, amelyben nem a pártokat, hanem a választókat kívánják megszólítani – mondta Juhász Péter, hozzátéve, hogy a Milla nem a pártok ellen, de nem is értük jött létre. A sima kormányváltás már nem elég, új Magyarországot, új egyetértést, új politikai kultúrát akarnak, amely az együttműködésre és a szolidaritásra épül – hangsúlyozta.

Juhász Péter véleménye szerint másfél év múlva leváltják “az Orbán-Simicska rezsimet”, amelyben “testet ölt, ami bűn és hiba volt az elmúlt két évtizedben”. A Milla elnöke szerint az elmúlt két évtized valamennyi kormánya felelős a mostanra kialakult helyzetért, ám elismerte, hogy nem egyenlő mértékben.

Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke felszólalásban második rendszerváltást ígért 2014-ben. Mint mondta: az ország 640 településén vannak aktivistáik, akikkel segíteni kívánják az Orbán-rendszert leváltani kész politikai erők összefogását.

A Szolidaritás elkészítette programját, és mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a demokraták közös jelölteket állítsanak a 2014-es választásokon. Olyan új alkotmányt akarnak, amelyet népszavazással erősítenek meg – mondta a szervezet társelnöke.

Kónya Péter bírálta Orbán Viktort, aki – álláspontja szerint – “Erdélyből idehozott gyerekekkel parádézik gátlástalanul – ez politikai pedofília”. A Szolidaritás társelnöke szerint a fiatalok 1956 óta nem látott számban hagyják el az országot, ahol korlátozzák a sajtószabadságot, megszüntették a fékek és ellensúlyok rendszerét, miközben “szélsőjobboldali szabadcsapatok fenyegetik azokat, aki származásukat nem tudják visszavezetni a turultojásig”.

Tamás Gáspár Miklós filozófus beszédében úgy fogalmazott, hogy 1956-ban a nép nem akarta a Horthy-rendszer és a 3 millió koldus Magyarországának restaurációját, ahogyan most sem akarja. Álláspontja szerint tisztelnünk kell magunkat és egymást, még akkor is, ha el akarják venni a szabadságunkat és soha többé senkiről sem szabad megfeledkeznünk.

Balavány György újságíró szerint “a 22 éve ránk rohadt működésképtelen rendszert le kell váltani”. A rendszerváltás óta mindig választott és önjelölt messiások mondták meg, hogy mit kell tennünk. A békemenetben nem a demokraták ellenségei vonulnak, hanem jó szándékú, de megtévesztett emberek – tette hozzá.

Ungváry Rudolf közíró szerint, miközben “a kormány nemzeti együttműködést hirdet, lenyúl mindent, amit csak ér: médiát, igazságszolgáltatást és termőföldet”. Úgy vélte, néha akkor is szembe kell szegülni, ha ez reménytelennek látszik, ma pedig ez könnyebb feladat, mint 1956-ban volt.

Antoni Rita és Lovas Nagy Anna, a Nők Lázadása csoport nevében úgy fogalmazott, hogy ezt a “szégyenkormányt” le kell váltani. Vissza kell fordítani az országot arról az útról, amely gyermekszegénységhez vezet.

Kelemen Attila erdélyi újságíró, a Transindex főszerkesztője szerint a magyar-magyar határ sokkal kényesebb a román-magyarnál, mert az előbbit a hazai politikum újra és újra felépíti. A mindenkori politikai nézetek határozzák meg a határon túli politikát, ennek hosszú távú haszna nincs. Kolozsvárról nézve Budapest van határon túl – fogalmazott.

S. Kállai Szilvia újságíró szerint magyarnak lenni sosem volt genetikai kérdés. A magyarországi cigányok is magyarok, hiszen ide születtek. Kormányok jöttek-mentek, ám összességében nézve a romák felett mintha megállt volna az idő. Sokan azonban a nem-cigányok közül is hasonló helyzetbe kerültek – tette hozzá.

A Milla rendezvény hallgatósága az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Petőfi Sándor utcáig sűrűn állt. A beszédek közben többször felhangzott az “Orbán, takarodj!” rigmus.

Vona: a ’89-esek takarodjanak a közéletből!

A Jobbik elnöke szerint a ’89-es politikai generáció minden tagjának takarodnia kell a magyar közéletből, mert “az elmúlt 22 év bőven elegendő volt belőlük”. Vona Gábor erről pártja október 23-i budapesti nagygyűlésén, több ezer ember előtt beszélt a belvárosi Deák Ferenc téren.

Az ellenzéki pártvezető – aki a Jobbikot és annak szimpatizánsait a 2006-os politikai generációnak nevezte – azt mondta, az ő generációja nem akar “aljas, áruló és hazug politikai generáció lenni”, mint amilyen a ’89-es. Példaként említette Demszky Gábor, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nevét, amit a tömeg hangos pfújolással fogadott.

Vona Gábor szerint ezek a politikusok “eljátszották a politikai lehetőségüket, elhazudták a rendszerváltást és megalázó feltételekkel betoloncolták az országot az Európai Unióba”.

A Jobbik elnöke a nagygyűlésen meghirdette a “független Magyarország” programját. A 16 pontos programban
szerepel a magyar föld alkotmányos védelme, az egykulcsos adórendszer megszüntetése, a csendőrség felállítása és a halálbüntetés visszaállítása, Magyarország kilépése az Európai Unióból, a privatizáció visszamenőleges felülvizsgálata és a jogtalanul szerzett magánvagyonok elkobzása, “a felső tízezer, a politikai szereplők és a cigányság vezetőinek” vagyonosodási vizsgálata és a nem igazolható módon szerzett vagyonok utólagos megadóztatása, valamint “a magyar föld védelmében a Magyarország és Izrael közötti társulási szerződés felmondása”.

Szintén a programpontok között van a történelmi jogfolytonosság visszaállítása, az államadósság újratárgyalása, a “szétszabdalt magyarság ügyének nemzetközi fórumok elé vitele”, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, egy új földbirtokrendszer bevezetése, a magyar “élelmiszer-önrendelkezés”, külgazdasági minisztérium felállítása a magyar termékek keleti piacra juttatása érdekében, európai munkáért európai bérek kifizetése, valamint az “indokolatlan cigány túlszaporodás megállítása”.

Vona Gábor szerint a program célja, hogy “igazságot, szabadságot és életet” hozzon Magyarországnak.

Hangsúlyozta: ma Magyarországon a legfontosabb kérdés a magyar föld magyar kézben tartása, amelyre az Orbán-kormány által készített új földtörvény csak “álmegoldás”. Szerinte a magyar föld jó minőségű, olcsó és teljesen védtelen, ezért “hülye lesz az a külföldi, aki nem él majd ezzel a lehetőséggel” 2014 után.

“Nem leszünk új Palesztina, nem leszünk rabszolgák a saját hazánkban”, ezért “minden piszkos kezet, amely a magyar föld után nyúl, el fogunk törni” – fogalmazott Vona Gábor.

A nagygyűlésen Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy mindenkinek meg kell találnia a maga módját arra, hogy fellázadjon a jelenlegi rendszer ellen, amely “lelki terrorban tartja a társadalmat és folyamatosan megalázza az embereket”. Szerinte 1956 nem történelem, hanem meggyőződés és világnézet, ezért kell a mai nemzeti radikálisoknak is fellázadniuk és ellenállást tanúsítaniuk.

Murányi Levente, a Jobbik alelnöke szerint a Jobbiknak az a feladata, hogy elérje azokat a célokat, amelyekért 1956-ban küzdöttek a magyarok. Úgy fogalmazott: ha valakinek fontos ’56 szellemisége, akkor az nem szavazhat más pártra, mint a Jobbikra. A politikus szavait “Fegyverbe!, Fegyverbe!” kiáltásokkal fogadta a tömeg.

A nagygyűlésen felszólalt Bruno Gollnisch EP-képviselő, a francia Nemzeti Front tagja, akit a tömeg “Vesszen Trianon!” kiáltásokkal fogadott. Szerinte a magyar nép példát mutat az “euroglobalista” európai unió elleni ellenállásból, és, bár szerinte az “igazságtalan” trianoni egyezmény feldarabolta Magyarországot, de nem ölte ki a bátorságot a magyarokból.

A beszédek között Pörzse Sándor jobbikos országgyűlési képviselő szólt néhány mondatot a nemzetiszínű és árpád-sávos zászlókat tartó tömeghez. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy rendőrök igazoltatták a Jobbik nagygyűlésére igyekvő aktivistákat szállító autóbuszokat, még Budapest határain kívül, hogy “az aktivisták lekéssék a nagygyűlést”, illetve, hogy Vona Gábor pártelnök autóját is három rendőrautó vette körül és szorította le az útról, hogy “úgy igazoltassák Vona Gábort, mintha nem tudnák kicsoda”.

A több ezer összegyűlt nagy része a beszédek elhangzása után elhagyta a Deák Ferenc teret. Az ott maradt több száz szimpatizáns egy koncertet hallgatott.

A koncertet követően a Jobbik Ifjúsági Tagozat (IT) szervezésében néhány ezer ember átvonult a Deák Ferenc térről a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székháza elé. A tömeg útközben a “mocskos zsidók”, “ÁVH”, “Orbán, takarodj”, “Gyurcsány, takarodj”, “Orbán, Gyurcsány, Gordon, mind a három lógjon” és “fegyverbe” jelszavakat skandálta.

A Magyar Rádió előtt a Jobbik IT két vezetője mondott beszédet, majd megkoszorúzták a székház oldalán található emléktáblát.

Ezt követően a tömeg nagyobbik része a Múzeum körút felé elhagyta a Bródy Sándor utcát, azonban néhány tucat tüntető elindult a Kossuth térre. Útközben, a Blaha Lujza térnél felborítottak egy kukát és végig a fáklyás felvonulás alatt is használt jelszavakat skandálták. A Szabadság térnél rohamrendőrök igazoltatták a tüntetők egy részét. A Kossuth téren és környékén több mint száz rendőr és néhány tucat tüntető tartózkodott az esti órákban.

A tüntetők ezt követően továbbra is hangos skandálással több rendőrautó kíséretében előbb a Nádor utca irányába, onnan vissza a Kossuth térre, majd pedig a Nyugati térre vonultak. Az addigra 20-30 fősre csökkent csoport tagjait végül a Vígszínház utca közelében igazoltatták a rendőrök.

facebook:

0 Komment