Október 23. – Külföldi megemlékezések

Külföldön is számos megemlékezést tartottak kedden, illetve az elmúlt napokban az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójának tiszteletére.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyarság térségbeli helyéről, szerepéről beszélt: “Magyarnak lenni itt, Közép-Európában (…) nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátiatüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált. Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi szabadságunk és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz”.

Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók “testrészévé” vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság “kollektív lelke” is megváltozott. A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.

A keddi belgrádi fogadáson elhangzott beszédében Navracsics Tibor egyebek között úgy fogalmazott: “Vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor a korábbi viták helyébe a segítség, a szolidaritás és az együttműködés lép. Amikor egy ország sorsfordító pillanatokat él meg, nem az a kérdés, miben nem értünk egyet, hanem az: hol tudunk úgy segíteni, hogy az igazság győzzön. (…) 1956 októberében Magyarország szabadságharca is túlmutatott országhatárainkon: az elnyomással, a diktatúrával szembeni harc jelentőségét 56 évvel ezelőtt is felismerték a szabadságszerető emberek, sokan közülük szóval és tettel is a forradalom mellé álltak.”

Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében szombaton a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. Úgy vélte, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát. Hozzátette: a magyar állampolgársághoz az útlevél és a szavazati jog is hozzátartozik, az Országgyűlés 2014-től minden magyar politikai akaratát kifejezi, és az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz. Azt is felidézte, hogy az 1956-os magyar forradalom jelentett “halálos döfést” a kommunizmus, a bolsevizmus és a Szovjetunió számára. Úgy vélte, Nyugat-Európa is hálás lehet a kis Magyarország szabadságharcának, mert az ’56-os menekültek nyitották fel a nyugati világ szemét, az “hajlamos lett volna beleszédülni a kommunizmusba”.

Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester ünnepi beszédében arra figyelmeztetett, a szabadságnak ára van, azt soha nem adták ingyen. “Ne féljünk cselekedni!” – buzdította az ünneplőket a polgármester. Az 1956-os forradalom szellemét a romániai és a magyarországi volt politikai foglyok szervezeteinek képviselői idézték fel. Leleplezték az erdélyi 56-osok emlékművét, amelynek kőoszlopaira az 1956-os forradalom valamennyi romániai áldozatának a nevét felvésték.

Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy az egykori vérengzések felelőseit még mindig nem sikerült elszámoltatni.     Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden mondott ünnepi beszédet a csíkszeredai 1956 – Gloria Victis emlékműnél. Azt hangsúlyozta, hogy a szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet. A Bukarest melletti Snagovon – Nagy Imre és társai száműzetésének helyszínén – kedden Füzes Oszkár magyar nagykövet és az 1989-es román forradalmárok szervezete koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.

Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ’56-os megemlékezésén Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden azt hangoztatta, hogy 1956 nagy közös álma a szabadság volt, ez a közös álom, ez a közös cél vitte a fiatalokat a Műegyetemre, majd másnap az utcára, és ez a közös álom szólította meg a járókelőket, akik lelkesülten csatlakoztak a diáksághoz, hogy utána hatalmas tömeg hömpölyögjön Budapest utcáin. 1956 októberének napjaiban mindenki megtette a magáét, s megtörtént a csoda: a terepet jól ismerő felkelők a maguk gerilla harcmodorával, könnyű fegyverekkel “leiskolázták” az akkori világ legerősebb hadseregének első csapatait, vagyis legyőzték a szovjet hadsereget. “Tíz napra, s még ha csak tíz napra is, de kivívták a haza szabadságát” – hangsúlyozta a miniszter.

A II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolán bemutatták be a tanintézet tanárának, Váradi Natáliának Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai című könyvét. Az Ungvár melletti Gálocs temetőjében koszorúzással emlékeztek a helyi születésű Gecse Endre huszti református lelkészre, akit a magyar forradalommal kapcsolatos szervezkedés gyanújával tartóztattak le, és a KGB nyomozói vertek agyon kihallgatás közben 1957-ben.
Az ungvári főkonzulátus és a kárpátaljai magyar szervezetek Ungváron a városi börtön falán lévő 56-os emlékműnél koszorúzással emlékeztek arra a több mint 800 magyar forradalmárra, akiket a fegyintézetben tartottak fogva. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a Beregszászhoz közeli Mezőkaszonyban tartotta ’56-os megemlékezését, méltatva annak a helyi fiatalokból álló csoportnak a tevékenységét, amelynek tagjai röplapokat terjesztettek a forradalom idején.

Szlovákiában Pozsonytól Kassáig két napon át több helyszínen emlékeztek 1956 hőseire és a forradalom eseményeire. A legnagyobb felvidéki megemlékezésre a forradalom évfordulójának előestéjén került sor Rimaszombatban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett megemlékezésen Berényi József pártelnök mondott ünnepi beszédet. Pozsonyban kedden a Pozsonyi Casino polgári társulás Klarissza utcai központjában a Nagy Imre per 1956 című film vetítésével emlékeztek a szovjet hatalom és a magyar kommunisták által meggyilkolt és üldözött hősökre.

Kassán a magyar főkonzulátus rendezett ünnepi koncertet a Művészetek Házában. Dunaszerdahelyen a helyi római katolikus templomban – a forradalom áldozataiért – tartott szentmisével kezdődött a megemlékezés, amely a diktatúrák áldozatainak emlékművénél mondott ünnepi beszéddel folytatódott. Felvidék-szerte számos hasonló megemlékezésre került sor, köztük a Vox Samariae polgári társulás szervezésében Somorján, Szent István szobránál, valamint Felsőszelin a Csemadok szervezésében.

Horvátországban a magyar nagykövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) megkoszorúzta az eszéki (Osijek) Hermann-villán elhelyezett ’56-os emléktáblát. A zágrábi nagykövetségen rendezett fogadáson Josip Leko, a parlament elnöke is jelen volt. Példaértékűnek nevezte a két ország jószomszédi viszonyát, külön kiemelve, hogy Horvátország a magyar EU-elnökség idején zárta le a tárgyalásokat, és Magyarország az elsők között ratifikálta a horvát csatlakozást. A horvátországi magyarok a drávaszögi falvaktól kezdve Póláig (Pula) több helyen rendeztek műsort, filmvetítést a nemzeti ünnep jegyében.

Ausztriában a főbb bécsi magyar egyesületek, amelyeknek tagságát jelentős részben 1956-os menekült, illetve később Ausztriába érkezett emigráns magyarok alkotják, verses emlékesttel idézték fel az 56 éve történt eseményeket. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a Pázmáneummal, a magyar katolikus egyház bécsi papi szemináriumával közösen rendezett megemlékezést az intézet épületében.

Kedden, Mindszenty József Bécsbe érkezésének évfordulóján felavatták a bíboros-hercegprímás szobrát, Babusa János alkotását is a Pázmáneumban, ahol Mindszenty 1971-től 1975-ben bekövetkezett haláláig élt. A Collegium Hungaricumban tartotta megemlékezését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala.

Az alsóőri (Unterwart) Magyar Média- és Információs Központban (UMIZ) irodalmi megemlékezést szerveztek. A jelentős részben 1956-os menekülteket összefogó Europa Club bécsi magyar egyesület a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorján, az Andauba (Mosontarcsa) vezető út mentén koszorúzott. A grazi Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja (MEÖK) hétfőn tartott koszorúzást a bécsi dómnál.

Varsóban a megemlékezések vasárnap, a pápai nuncius, Celestino Migliore érsek által vezetett ünnepi szentmisével kezdődtek. A Varsói Magyar Kulturális Intézet ünnepi koncertet szervezett kedd estére. Ugyancsak a nemzeti ünnep alkalmából mutatja be a Religia.tv tévécsatorna Grzegorz Lubczyk Magyar szív című dokumentumfilmjét, amellyel a lengyelek megköszönik a magyaroknak a második világháború idején nyújtott segítséget. Több lengyel városban megkoszorúzták az 1956-os magyar forradalomnak szentelt emléktáblákat.

Németországban, a berlini magyar nagykövetségen hétfő este tartott fogadáson az ünnepi szónok Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt. Beszédében kiemelte: Európa 1956-ban még nem tudta megvédeni Magyarországot, de 1989-ben már az erősödő és dinamikus Európa lehetővé tette, hogy “a belé kapaszkodó népek” lebontsák a vasfüggönyt és a berlini falat, győzelemre vigyék a lengyel Szolidaritás mozgalmát és befejezzék az 56-os forradalmat és a prágai tavaszt. “Sorsunk ’56-ban is és ’89-ben is Európa sorsától, erejétől függött, és ma is ettől függ” – tette hozzá az államtitkár a több mint száz meghívott vendég, többnyire diplomaták és német politikusok előtt. Hangsúlyozta: ’56 örökségének legfontosabb üzenete az, hogy “ragaszkodunk az erős és egységes Európához”.

Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén hétfőn Gyürk András, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője is megemlékezett a forradalomról és szabadságharcról, valamint Mindszenty József hercegprímásról. “Október huszonharmadika nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé” – mondta és hozzátette: az idei kettős ünnep, hiszen Mindszenty József születésének 120. évfordulójára is emlékezünk, “a bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is”.

Párizsban, a diadalív alatt magyarok és franciák közösen emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc kitörésének 56. évfordulójáról az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottsága szervezésében. Megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, majd meggyújtották a lángot a magyar forradalom áldozatai, hősi halált halt mártírjai és a megtorlásban kivégzettek tiszteletére. A párizsi Magyar Katolikus Misszióban ünnepi szentmisét tartottak.

Az olaszországi magyarok több helyszínen emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. Az ’56-os magyarok a hatvanas évektől kezdve az Appenninekben levő Capestranóban tartják a megemlékezést. A l’Aquilához közeli, alig ezer lakosú kisváros a nándorfehérvári csatában a magyarok oldalán harcoló Kapisztrán Szent János szülőhelye. A városban idén az ’56-os emléktáblát koszorúzták meg. Róma központjában az ’56-os menekült diákok egykori kollégiumának épülete előtt emlékeztek meg.

Washingtonban Martonyi János a múlt héten azon a gálavacsorán mondott beszédet, amelyet az Egyesült Államok Békeintézetében rendeztek. Kijelentette: “nagy dolgokban nincsen kis nép, (…) csak bátorság és a helyes ügybe vetett hit, a jó és a rossz, a hazugság és az igazság, a szabadság és a zsarnokság közötti biztos és világos döntés számít”. A külügyminiszter egyúttal a sokkal később kivívott szabadságért köszönetet mondott a szabadságharc mártírjainak, a magyar menekültek tízezreit befogadó Amerikának, és az amerikai magyaroknak, “akik átsegítettek mindannyiunkat a sötét évtizedeken”. Donald Rumsfeld volt védelmi miniszter hangoztatta: “a magyar szabadságharc annak bizonyítéka volt, hogy az emberiség szabadnak született”. George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója arról is beszélt, hogy a magyar szabadságharc elbukott ugyan, de a hatása hatalmas volt a világra.

Az Amerikai Magyar Szövetség közleményben méltatta a forradalom 56. évfordulóját. A Clevelandi Magyar Történelmi Társaság megemlékezésén újabb 20 amerikai magyar tette le az állampolgársági esküt. A Chicago környéki magyarság a Chicagói Magyar Kulturális Tanács szervezésében vasárnap tartotta közös ’56-os megemlékezését a Szent István templom Mindszenty-termében. Itt 40-en váltak közjogilag is állampolgárrá.

A kaliforniai magyar szervezetek szombaton San Franciscóban, később pedig a Los Angeles-i ’56-os emlékműnél és a Magyar Házban emlékeztek közösen. A New York-i Magyar Házban szerdán rendeznek ünnepséget, amelyen képviselteti magát az Amerikai-Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség, a Széchenyi István Társaság és a magyar főkonzulátus.

Latin-Amerikában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár több helyütt is részt vett az ottani magyarság 1956-os ünnepségein. Santiago de Chilében koszorút is elhelyezett Mindszenty József bíboros emlékkövénél. Uruguayban a 60 éves montevideói Magyar Otthonban tartott ünnepi megemlékezésen arra bátorította az uruguayi magyar közösséget, hogy ápolják gyökereiket, őrizzék hagyományaikat, a Budapest téren lévő 1956-os emlékműnél pedig főhajtással adózott a forradalom hőseinek.

facebook:

0 Komment