Hagyó-per – indokoltak voltak a nagy összegű kifizetések

A BKV Zrt. egykori vezetői, Antal Attila és Balogh Zsolt indokoltnak ítélték a menedzserszerződések keretében kifizetett nagy összegű juttatásokat a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalási napján.

A per harmadrendű vádlottja, Antal Attila, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója szerint a vádiratban szereplő emberek “szakmai tekintélye” indokolta a menedzserszerződés megkötését, amely lehetővé tette, hogy többen rövid ideig tartó alkalmazotti jogviszony után több tízmillió forint összegű juttatással távozhattak a közlekedési vállalattól.

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a per csütörtöki tárgyalási napján a menedzserszerződésekkel kapcsolatos vádpontokban folytatott bizonyítást.

Antal Attila, aki Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes ajánlására került 2007-ban a BKV vezérigazgatói székébe, majd távozása után a megbízott vezérigazgatóként dolgozó Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a vádhatóság szerint törvénytelenül alakította át a BKV Zrt. egyes vezetőinek munkaszerződését.
Az általuk aláírt szerződések szerint egyes vezetők távozásuk esetén a munkaviszonyban eltöltött időtől függetlenül 12-14 havi végkielégítést, valamint titoktartásért – melynek tartalma és oka nem tisztázott – további 3-4 havi bért kaptak.
A bíróság a vádiratban szereplő összes munkaszerződést részletezte. Például a DBR Metro projektigazgató-helyettesének munkaviszonya 1988-tól 2007 áprilisáig állt fenn, amely alapján 3 havi átlagbére, 3,7 millió forint járt volna neki közös megegyezéssel történt távozásakor. Antal Attila vezérigazgató módosította a munkaszerződését, melynek értelmében 25,1 millió forintot vett fel távozásakor.
A vezérigazgatói titkárság vezetőjének 2007. január 5-től 2008. november 15-éig állt fenn a munkaviszonya a BKV Zrt.-nél. Munkaviszonya megszüntetésekor nem járt volna semmilyen juttatás neki, ennek ellenére Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatóként 2008. január 2-án módosította a munkaszerződését, és így 14,2 millió forint juttatással távozott a BKV Zrt.-től.
A BKV Zrt. e-ticket projektigazgatója 2007 áprilisától 14 hónapon keresztül dolgozott a vállalatnál, majd távozásakor 25,1 millió forint juttatással távozott. A gazdasági vezérigazgató-helyettes 2007 márciusától 2008 júliusáig dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd 29,3 millió forint végkielégítéssel távozott. A Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató mellett dolgozó elnöki főtanácsos 2008. május 3-án került a vállalathoz. Belépése után 5 nappal Balogh Zsolt úgy módosította a munkaszerződését, hogy amikor 2009. június 8-án közös megegyezéssel távozott, 72 millió forint járt volna neki, de az akkori vezérigazgató Kocsis István ezt az összeget egy “alku keretében” csökkentette 36 millió forintra.
Antal Attila a bíróság kérdésére elmondta: a menedzserszerződésekben foglalt juttatásokat indokoltnak találta. Hangsúlyozta: a felső vezetők körét 30 százalékkal csökkentette, közülük kevesebb mint 30 embernek volt menedzserszerződése.
Az ügyész kérdésére, hogy Magyarországon mely cég volt a BKV versenytársa, vagyis a titoktartási kötelezettség mire vonatkozott, Antal Attila nem tudott érdemi választ adni.
Balogh Zsolt megtagadta a vallomást a menedzserszerződésekre vonatkozó vádponttal kapcsolatban. Szalainé Szilágyi Eleonóra tizennegyedrendű vádlott, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatója 2008. január 24. napján megállapodást kötött Antal Attila vezérigazgatóval, hogy munkaviszonyát 2008. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntetik. A megállapodás szerint egyéb jutalomként 16,4 millió forintot, végkielégítésként 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizettek ki. A vádlott előre hozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a munka törvénykönyve alapján a vádlottnak végkielégítés nem járt volna.
Szalainé a bíróság előtt tett vallomásában nem ismerte el bűnösségét.
A tanácsvezető bíró által felolvasott iratokból kiderült, hogy Szalainé 2009. szeptemberében találkozott a BKV Zrt. jogászával, és hajlandóságot mutatott volna az “akkori pánikhelyzetben” a felvett juttatások egy részének visszafizetésére, de nem találtak rá jogcímet.
A vádhatóság szerint Antal Attila a menedzserszerződések alapján kifizetett – az ügyészség szerint törvénytelen – juttatásokkal 103,5 millió forint, míg Balogh Zsolt 36,1 millió forint hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.
Az ügyészség Antal Attila harmadrendű vádlottat, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját, majd az őt követő, megbízott vezérigazgatóként dolgozó Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint társtettest, valamint magánokirat-hamisítás vétségével vádolja.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.

MTI

facebook:

0 Komment