Óegyiptomi démotikus nyelv értelmező szótára négy évtizedes munkával

Az ókori Egyiptomban közel ezer éven át használt démotikus nyelv értelmező szótárát állították össze a Chicagói Egyetem kutatói csaknem négy évtizedes munkával.

A Kr.e. 500 és Kr.u. 500 között, a görög ábécé átvételéig alkalmazott “népi” írás elnevezését Hérodotosz után kapta nagy valószínűséggel azért, mert elsősorban üzleti és magánügyek feljegyzésére szolgált, ellentétben a hieratikussal, amelyet a papok használtak. Ez volt a tudomány és a közigazgatás nyelve is, némely kifejezése, például az ébenfa, mindmáig él – olvasható a Chicagói Egyetem honlapján
(http://news.uchicago.edu/article/2012/09/17/chicago-demotic-dictionary-refines-knowledge-influential-language).

“A chicagói démotikus szótár révén könnyebben megérthetjük a rengeteg fennmaradt, démotikus írással íródott szerződést, levelet, adófeljegyzést és más dokumentumot” – hangsúlyozta Gil Stein, a Chicagói Egyetem orientalisztikai intézetének az igazgatója. Hozzátette: az egyetem által tavaly közzétett asszír szótár 90 év alatt készült el, jelenleg pedig a hettita szótáron dolgoznak, amelyet a mai Törökországban, Anatólia területén beszéltek az ókorban.

A Janet Johnson professzor irányításával végzett munka 1975-ben kezdődött, a szótár elsősorban a kutatók által 1955 és 1979 között publikált szövegeken alapul. Janet Johnson egyébként elsősorban az óegyiptomi nők társadalmi helyzetét kutatja. Míg a római világban és az antik Görögországban a nőket alárendelt szerepre kárhoztatták, az ókori Egyiptomban sokkal nagyobb volt a nemek egyenlősége. Lehetett a nőknek saját vagyona, és el is válhattak férjüktől, jogaikról tanúskodik például a Chicagói Egyetem orientalisztikai múzeumában őrzött, démotikus írással írt házassági szerződés, amelyben a férj elismeri a felesége által a házasságba “apportált” vagyont, valamint lefekteti, hogy évente mennyi élelem, valamint ruházkodásra szánt mekkora összeg illeti meg asszonyát.

Az intézet egy másik kutatója, Brian Muhs az ókori adózással kapcsolatos dokumentumokat dolgozta fel. Ezekből kiderül, hogy az óegyiptomi társadalomban léteztek egyebek mellett “szakmai” adók, amelyeket bizonyos foglalkozást űző emberek voltak kötelesek fizetni. Megadóztatták a kereskedelmet is, és terményben kellett kifizetni az aratás után járó mezőgazdasági “illetéket”.

Friedhelm Hoffmann, a Müncheni Egyetem egyiptológiai intézetének professzora szerint kulcsfontosságú a démotikus szövegek szerepe, hogy megismerjék az ókori Egyiptom életét abban az átmeneti korban, amikor a Nílus menti birodalomban egyre nagyobb befolyásra tett szert a görög, majd a római kultúra.

facebook:

0 Komment