Szentágothai Jánosra és Solti Györgyre emlékeztek az UNESCO-ban

Szentágothai János professzor és Sir Solti György két kivételes tehetség, két karizmatikus figura, a beteljesült sikerek embere, a 20. század két emblematikus személyisége – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke pénteken Párizsban a világhírű magyar agykutató, illetve karmester születése centenáriumának alkalmából rendezett emléknap megnyitóján.

Az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos szervezete, az UNESCO tavalyi közgyűlésén határozott arról, hogy a 2012-es esztendőt Szentágothai János, a múlt század “egyik legelismertebb és legkreatívabb neurobiológusa”, valamint Solti György, “a 20. század második felének legnagyobb karmestere” születése 100. évfordulójának szenteli. Szentágothai Jánosra pénteken délelőtt tudományos konferenciával emlékeztek, Solti György tiszteletére pedig este koncertet rendeznek az UNESCO székházában.

Mint arra Pálinkás József emlékeztetett, tíz nap különbséggel mindketten Budapesten születettek, de életük eltérően alakult. Szentágothai egész életét Magyarországon töltötte, de a neve a világon mindenhol ismert, ahol agykutatást folytatnak. Szakmája számos Mekkájában járt, világhírű tudósokkal dolgozott együtt, egykori tanítványai a világ különböző pontjain sikeresek. Az ő élete és munkássága azonban szorosan Magyarországhoz, a magyar kultúrához és szellemi élethez köthető – hangsúlyozta az MTA elnöke.

Solti György viszont – fejtette ki Pálinkás József – kénytelen volt elhagyni hazáját, nemcsak azért, hogy az egész világ élvezhesse egyedülálló tehetségét, hanem Magyarország tragikus történelme miatt is. A legnagyobb presztízsű koncerttermekben és operaházakban Európától Los Angelesig és Chicagóig az egyik legelismertebb karmester és a magyar kultúra egyik legjelentősebb nagykövete volt – tette hozzá.

A délelőtti tudományos találkozó volt idén az első nagy ívű nemzetközi konferencia Szentágothai János tiszteletére. A rendezvény levezető elnöke Gulyás Balázs, a svéd Karolinska Intézet kutatóprofesszora volt.

Pálinkás József kiemelte, hogy Szentágothai János tudományos pályafutása töretlen volt, élete pedig példamutató, mert az erkölcsön, a kultúrán, az elhivatottságon és az értékeken alapult. Személyiségét rendkívüli kreativitás jellemezte a kutatólaboratóriumban, az egyetemi előadóteremben és a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székében is.

A professzor életútját veje, Réthelyi Miklós, a magyar UNESCO Bizottság elnöke idézte fel Szentágothai önéletrajzi írásai alapján. Apósát egy valóságos “mini-UNESCO”-ként méltatta, aki tudományos tevékenysége mellett kivételes műveltségű ember volt, festett és kiválóan értett a művészetekhez.

Az MTI-nek Réthelyi Miklós elmondta, hogy Szentágothai János fantasztikusan kíváncsi, széles látókörű és hatalmas memóriájú ember volt. Ugyanúgy érdekelte a cserépkályha összetétele, amit saját maga javított meg pécsi otthonában, mint az agy működése. Arra is rámutatott Réthelyi, hogy erdélyi szász családból származó apósa Schimertről magyarosította a nevét, mert büszke volt magyarságára. Miközben három testvére Amerikában, egy pedig Németországban lett orvos, Szentágothai maradt a család magyarországi bázisa, és 1956-ban sem akart disszidálni, annak ellenére, hogy Bécsben minden elő volt készítve érkezésére. Magyarsága mellett azonban emberi kapcsolataihoz, munkahelyeihez vagy Pécshez is nagyon ragaszkodott.

Réthelyi Miklós később tíz évig volt annak a tanszéknek a vezetője, amelyet korábban Szentágothai irányított. “Miután befogadott a család, sokoldalú képet és nagyon szép emlékeket őrzök róla. Az egész életemet meghatározta személye, a pályaválasztástól a célkitűzésekig” – hangsúlyozta.

A konferenciára meghívott nemzetközi tudományos személyiségek – a Nobel-díjas Bert Sakmann, a frankfurti Max Planck Neurobiológiai Intézet kutatója, Rodolfo Llinas a New York-i egyetemről, Colin Blakemore, az Oxfordi Egyetem professzora, Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének neurobiológusa és Jean Pierre Changeux, a párizsi College de France neurobiokémikusa – előadásaikban arról beszéltek, hogy Szentágothai munkássága és felfedezései milyen hatással vannak saját kutatásaikra.

A rendezvényen megjelent a világhírű magyar tudós két lánya, Szentágothai Klára és Krisztina is.

A nemzetközi Solti-év, a Solti ‘100 világrendezvény az UNESCO péntek esti ünnepi koncertjével veszi kezdetét a Budapesti Filharmonikusok (Budapesti Állami Operaház Zenekara) fellépésével. Solti György életében először ezt a zenekart vezényelte 1938-ban, az Anschluss estéjén, és több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a budapesti Operaházban újra dirigálhasson. A zenekart péntek este Vásáry Tamás vezényli. A koncerten közreműködik Tamsin Waley-Cohen brit hegedűművész, valamint Dobi-Kiss Veronika és Szegedi Csaba operaénekes. A karnagy özvegye, Lady Valerie Solti a színpadon fog megemlékezni a mesterről.

A koncert előtt veheti át Vásáry Tamás az UNESCO Mozart-díjat, amelyet Irina Bokova főigazgató és Bogyay Katalin magyar nagykövet, közgyűlési elnök felterjesztésére adományoz a világszervezet a világhírű magyar zongoraművész-karmesternek. A kimagasló kitüntetést a művész nagy ívű életpályájáért, az UNESCO ifjúsági programjában történő részvételért, és a fiatalok iránti elkötelezett segítségnyújtásáért kapja.

Az UNESCO Mozart-díjat 1991-es alapítása óta eddig csak tíz világszínvonalú zenész kapta meg, mások mellett Elisabeth Schwarzkopf operaénekes (1991), Igor Mojszejev koreográfus-táncművész (2001) és Msztyiszlav Rosztropovics csellóművész (2007).

facebook:

0 Komment