Örményország megszakítja kapcsolatait Magyarországgal

Örményország péntektől megszakította diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal – közölte Szerzs Szargszján örmény elnök Jerevánban.

“Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal” – jelentette be az örmény elnök a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt – jelentette az Interfax hírügynökség, míg más hírügynökségek a kapcsolatok felfüggesztéséről írtak.

Az orosz hírügynökség tudósításában utalt arra, hogy pénteken Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért.

“Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg” – fogalmazott Szerzs Szargszján az Interfax szerint.

Az örmény elnök összehívta az ország nemzetbiztonsági tanácsát is. A jereváni elnöki hivatal honlapján közzétett sajtóközlemény szerint Szargszján a tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy “a magyar hatóságok nagy hibát követtek el. Valójában üzletet kötöttek az azeri hatóságokkal.”

Szargszján azeri forrásokra hivatkozva arról beszélt, hogy “titkos tárgyalások folytak csaknem egy éve, s az ügyet végül a magyar miniszterelnök hivatalos bakui látogatásakor oldották meg.”

A Novosztyi Armenyii örmény hírügynökség beszámolója szerint az örmény államfő árulással vádolta meg Magyarországot. Szerzs Szargszján az ENSZ-tagállamok nagykövetei arról beszélt, hogy Gurgen Markarjánt örmény volta miatt gyilkolta meg 2004-ben Budapesten azeri katonatársa.

“Akkor mind az Európai Unió, mint a NATO arra szólított fel bennünket, hogy ne politizáljuk át ezt az ügyet, és bízzunk ennek a fontos blokknak az igazságszolgáltatásában” – mondta az örmény államfő.

Az Armenpress hírügynökség a Reutersre hivatkozva azt is írta internetes oldalán, hogy Magyarország az év eleje óta folytat tárgyalásokat Bakuval, akárcsak Ankarával azért, hogy pénzügyi támogatást kapjon, és megoldja a pénzügyi válság következményeit.

Az Armenpress értesülései szerint Novruz Mammedov, az azeri államfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója korábban elismerte, hogy Ilham Aliyev azeri elnök felügyelete alatt közel egy éve titkos tárgyalás és levelezés folyt többek között a magyar igazságügyi szervekkel Safarov kiadatásáról.

A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteki közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Magyarországon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az ottani büntető törvénykönyv szerint is életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Mindeközben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar tiszteletbeli konzulátus zászlaját Jerevánban Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei tiltakozásul azért, mert Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot.

Az esetről az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán.

A megmozdulás résztvevői elégették Safarov fényképét is. Később rendőrök érkeztek a helyszínre.

Karen Avagjan, a Köztársasági Ifjúsági Szervezet elnöke a hírügynökségnek azt mondta, azért jöttek, hogy kinyilvánítsák tiltakozásukat és felháborodásukat. A megmozdulás nem volt előre tervezett, ez volt az első válasz a történtekre. “Ez úton szeretnénk ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét erre az elfogadhatatlan esetre” – tette hozzá.
http://armenpress.am/eng/news/691837/armenian-activists-threw-down-hungarian-flag.html
www.interfax.ru/news.asp?id=263304
http://rus.azatutyun.am/content/article/24694436.html
http://newsarmenia.ru/politics/20120831/42712306.html
http://armenpress.am/rus/news/691845/vengriya-i-azerbaiydzhan-vedut-krupniye-finansoviye-sdelki.html

Jereván, 2012. augusztus 31. Az örmény elnöki hivatal honlapján 2012. augusztus 31-én elérhetővé vált felvételen Szerzs Szargszján örmény elnök (k) a Nemzeti Biztonsági Tanács tagjaival tanácskozik Jerevánban 2012. augusztus 31-én. Az örmény elnök ezen a napon bejelentette, hogy Örményország megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal. (MTI/Örmény elnöki hivatal honlapja)

Előzmény:

Azerbajdzsánba érkezett és kegyelmet kapott Ramil Safarov

Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult pénteken Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért.

Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Markarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börbönbüntetésre ítélte, s a Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

A kegyelmi döntést az azeri államfő az ország alkotmánya – az elnöki jogköröket felsoroló 109. cikk 22. bekezdése – alapján hozta meg. Ez kimondja, hogy a köztársaság elnöke kegyelmet gyakorolhat.

Helyreállt az igazság – jelentette ki szabadulása után Safarov, hozzátéve, hogy kész folytatni katonai szolgálatát. Az APA azerbajdzsán hírügynökség beszámolója szerint köszönetet mondott Ilham Aliyev elnöknek, az azerbajdzsán haderő főparancsnokának a kegyelemért.

“Bár nyolc évet töltöttem külföldön magánzárkában, sosem veszítettem el a reményt. Amikor elérkezett az idő, a főparancsnok megoldotta a kérdést. Kész vagyok tovább szolgálni országomat és népemet” – fogalmazott a 35 éves férfi.

Jogerős ítélete kihirdetésekor 2007-ben az utolsó szó jogán még azt hangoztatta, hogy megbánta tettét. “Nem azért vettem baltát, és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom, hogy történt, megbántam” – jelentette ki akkor.

Jerevánban Szerzs Szargszján örmény elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, az örmény parlament alelönöke a nemzetközi közösség fellépését sürgette. Hovik Abrahamján, az örmény törvényhozás elnöke lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását.

Larisza Alaverdján örmény parlamenti képviselő, jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén, még Safarov kiszabadulása előtt, úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Ezzel összefüggésben több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben – jelentette a PanARMENIAN.Net örmény internetes portál.

Az azeri baltás gyilkost pénteken szállítottak át Azerbajdzsánba – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel. A KIM szerint a bakui igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem közvetlenül folytatja az ítélet végrehajtását.

A magyar szaktárca emlékeztetett arra, hogy az azerbajdzsán férfi az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez kérte átszállítását Azerbajdzsánba. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese.

A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Az azeri baltás gyilkos kiadatásánál Magyarország nem követett el nemzetközijog-sértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el – vélekedett Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MTI-nek nyilatkozva.

Magyarország az 1957-es strasbourgi európai kiadatási egyezmény és az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján mérlegelhette az elítélt férfi kiadatását. Az egyezményben szereplő feltételek pedig teljesültek – tette hozzá a nemzetközi jogász. A kiadatási egyezmény tartalmazza az aláíró tagállamoknak azt a jogát is, hogy az elítélt amnesztiában részesülhet, s az azeri elnök élt a kegyelemgyakorlás jogával.

Lattmann Tamás személyes véleménye szerint “lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból”. Úgy fogalmazott: “ez várható volt, tekintettel arra, amilyen politikai vihart kavart az ügy Azerbajdzsánban a bűncselekmény elkövetésekor”.

A szakértő szerint súlyos politikai figyelmeztetés a diplomáciai kapcsolatok megszakítása

A diplomáciai kapcsolatok megszakítása nagyon súlyos politikai figyelmeztetés – mondta Valki László nemzetközi jogász péntek este az MTI-nek annak kapcsán, hogy Szerzs Szargszján örmény elnök pénteken Jerevánban közölte: Örményország péntektől megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.

Valki László szerint eltúlzott, aránytalan reakciónak minősül, hogy Örményország megszakítja kapcsolatait Magyarországgal.

A diplomáciai kapcsolatok megszakítása önmagában nem jogellenes lépés, ez egy nagyon súlyos politikai figyelmeztetés – mondta a nemzetközi jogász hozzátéve: a diplomáciai kapcsolatok fenntartása nem kötelező, azt bármelyik fél bármikor megszüntetheti.

Valki László kifejtette, a nemzetközi kapcsolatokban nagyon ritkán szokott előfordulni, hogy egy ország a másikkal megszakítja kapcsolatait. Akkor fordul ez elő, amikor az egyik állam úgy érzi, hogy vele szemben a másik állam nagyon súlyos jogsértést, vagy politikailag nagyon ellenséges cselekedetet hajtott végre – magyarázta.

A nemzetközi jogász szerint az a kérdés: a magyar fél megállapodott-e az azeri féllel arról, hogy az elkövetőt szabadon fogják-e bocsátani. Szemmel láthatóan az örmény félnek az a feltételezése, hogy volt egy bizalmas megállapodás a két kormány között – fűzte hozzá.

Megjegyezte, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása már csak a végső lépés szokott lenni egy két állam közötti konfliktusban.

Valki László azt is hangsúlyozta, a kapcsolatok megszakítása nem nemzetközi jogi lépés. A nemzetközi jog nem rendelkezik arról, hogy mikor lehet vagy mikor nem lehet diplomácia kapcsolatokat fenntartani, az államok erről teljesen szabadon állapodnak meg abban – magyarázta.

Valki László szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok folytatódhatnak, kivéve, ha Örményország további lépéseket tesz.

facebook:

0 Komment