Tizenötmilliós kártérítés a törökbálinti petárdagyár felrobbanása ügyében

Tizenötmillió forintos kártérítést ítélt meg a törökbálinti petárdagyárban nyolc évvel ezelőtt bekövetkezett, három halálos áldozatot követelő robbanás ügyében a Budapest Környéki Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével – közölte a károsultakat képviselő ügyvéd az MTI-vel.

Kovács Kázmér tájékoztatása szerint a bíróság kötelezte az alperest, a törökbálinti robbanóanyag-raktár üzemeltetőjét, hogy kilenc felperes részére fizessen meg összesen 14.479.000 forintot és annak 2004. augusztus 5-től számított kamatait a robbanás által okozott károk megtérítése címén.

A pernyertesek között van Törökbálint önkormányzata is, amelynek az alperes köteles a kereseti kérelemmel egyezően 5.510.422 forintot és annak kamatait megfizetni. Az alperest terheli a további mintegy ötmillió forintos perköltség is.

Kovács Kázmér kitért arra is, hogy a bírósági eljárás rendkívüli elhúzódásában több tényező szerepet játszott, köztük az, hogy az egyik felperes az eljárás során elhunyt, és a pert a hagyatéki eljárás lefolytatásáig a bíróságnak félbe kellett szakítania, továbbá a perben több igazságügyi szakértő járt el.

A felperesek ügyvédje megjegyezte azt is: a polgári perben született elsőfokú ítéletre nincs kihatással, hogy a raktárüzemeltető Pyro-Tehcnik Kft.-hez tartozó egyes személyekkel szemben a büntetőbíróság időközben másodfokon, jogerősen felmentő ítéletet hozott, mert a céget terhelő kártérítési felelősségnek nem előfeltétele a cég vezetőinek bűnösségét kimondó büntetőbírósági ítélet.

A Pest Megyei Főügyészség 2006-ban emelt vádat a Pyro-Technic Kft. több vezetője ellen több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és robbanóanyaggal való visszaélés miatt.

A vádirat szerint a Pyro-Technic Kft. törökbálinti telepén 2004. augusztus 5-én a raktár épülete egy kisebb, majd egy nagyobb robbanás következtében megsemmisült. A robbanásban a cég három alkalmazottja meghalt, féltucatnyian szenvedtek súlyosabb sérüléseket, a környékbeli ingatlanok megrongálódtak, az anyagi kár több mint ötvenmillió forint volt.

Az ügyészség különböző foglalkozási szabályszegéseket rótt a vádlottak terhére, így például a raktárak építési és használatbavételi engedélyének hiányát, a raktározásra vonatkozó, a tárolási, tűzvédelmi, valamint biztonsági előírások figyelmen kívül hagyását.

A büntetőeljárás elhúzódásában szerepet játszott az is, hogy az ügyet eredetileg a Budakörnyéki Bíróság kezdte tárgyalni, majd átszignálták egy másik bíróra, utóbb pedig az illetékességi szabályok változása miatt a Budaörsi Városi Bíróságra került át a per, és így elölről kellett kezdeni az elsőfokú eljárást.

A múlt év végi elsőfokú felmentő ítélet szóbeli indoklása szerint az eljárás nem támasztotta alá a vádiratban foglaltakat. A megállapítások szerint a cég megvádolt egykori ügyvezető igazgatója a munkája során nagyfokú gondossággal járt el, és megdőlt az a feltételezés is, hogy a robbanássorozatot a raktárban illegálisan tárolt fekete lőpor okozhatta. Az első fokon eljáró ügyész perbeszédében maga is a vádlottak bizonyíték hiányában történő felmentését indítványozta.

facebook:

0 Komment