Francia elnökválasztás – Hollande vezet az első forduló után

A szavazatok kilencven százalékának feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 28,5 százalékkal végzett az élen a francia elnökválasztás első fordulójában, a második helyen álló, 27 százalékos támogatottságot szerzett jelenlegi államfő, a konzervatív Nicolas Sarkozy előtt, így ők ketten jutottak be a május 6-i második fordulóba.

A harmadik helyen a szélsőjobboldali Marine Le Pen áll a szavazatok 18,2 százalékával, megelőzve a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont (11 százalék). A centrista Francois Bayrou a szavazatok 9,1 százalékát kapta.

Ilyen jó eredményt szélsőjobboldali jelölt még nem ért el elnökválasztáson, elemzők szerint a Nemzeti Front (FN) vasárnap este a jelenleg kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) lehetséges alternatívájaként jelent meg a francia politikai színtéren. Erre utalt az államfő rövid beszéde is, aki elsőként a szélsőjobboldali szavazókat szólította meg, amikor azt mondta:  az első forduló “válságszavazás” volt, amelyben a franciák “nyugtalanságukat és szorongásukat fejezték ki a jelenleg formálódó új világgal szemben”. Ezért szerinte a második forduló központi kérdése az lesz, hogy ki tudja “megőrizni ebben a gyorsan változó világban a franciák jelenlegi életmódját”.

Szocialista riválisának pedig azt javasolta a köztársasági elnök, hogy három vitát tartsanak a két forduló között a szociális és a gazdasági kérdésekről, a társadalmi problémákról és a nemzetközi kérdésekről. Ezt azonban Francois Hollande azonnal visszautasította, aki a hagyományoknak megfelelően csak egyetlen vitát szeretne.

A vasárnapi előnyszerzéssel jelentősen megnőtt ugyanis az esélye annak, hogy két hét múlva, 17 év után ismét baloldali államfője legyen Franciaországnak, miután a második fordulóra valamennyi felmérés a szocialista jelölt biztos, legalább 54 százalékos támogatottságú győzelmét prognosztizálja.

“Minden olyan erő jelöltje leszek, aki egy korszakot le akar zárni és új lapot akar nyitni. Ez után az első forduló után az összefogás jelöltje vagyok a változás érdekében. Ennek az összefogásnak a lehető legszélesebbnek kell lennie, mindenekelőtt a baloldali erőket és a Zöldeket érinti, mostantól fogva őket is képviselem” – hangsúlyozta Hollande.

“Tudom, hogy most az országhatárokon kívül is figyelnek engem” – jegyezte meg a szocialista politikus, megerősítvén: felelősséget érez azért, hogy Európa a növekedés és a munkahelyteremtés pályájára álljon át. A szocialista politikus már korábban jelezte: megválasztását követően kezdeményezni fogja az uniós szinten március elején elfogadott pénzügyi paktum újratárgyalását.

A jelenlegi államfőnek elsősorban szimbolikus győzelmet jelentett volna, ha megelőzi az első fordulóban szocialista riválisát,  mert elhitethette volna a táborával, hogy még nem dőlt el a választás kimenetele.

“Akrobatamutatvánnyal” felérő teljesítmény lenne Jean-Daniel Lévy, a Harris-Interactive közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint, ha Sarkozy meg tudná fordítani a tendenciát. Gérard Grunberg politológus szerint pedig Sarkozy-nek egyszerűen “vége”.

Az elemzők egyöntetű véleménye azért tűnhet némileg meglepőnek, mert a szélsőjobboldali jelölt rekordtámogatottságot szerzett vasárnap este, a harmadik helyre várt szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon pedig “csak” 11 százalékot ért el, ezért elméletileg a jobb- és baloldali tábor most kiegyenlített.

Stéphane Rozes, a Cap politikai elemzőintézet vezetője szerint az a tény, hogy Hollande végzett az élen az első fordulóban, Sarkozy vereségeként értékelendő. “Nagyon nehéz lesz neki új irányt venni: az ő kampánya miatt erősödött meg a Nemzeti Front, Sarkozy nem tudott középre figyelni” – véli az elemző.

A minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált Sarkozy kampánya elején úgy vélte, a franciák értékelni fogják, hogy a negatív gazdasági mutatók ellenére sikerült az országot megvédeni a válság nagyobb hatásaitól. Később azonban stratégiát váltott, és a szélsőjobboldali szavazók meggyőzésére, a közbiztonsági és a bevándorlási kérdésekre összpontosította kampányát. A stratégiát illetően azonban a kormánypárti táborban is megoszlottak a vélemények.

“A tét az, hogy maga mellé tudja-e (Sarkozy) állítani a Nemzeti Front szavazóit. De akármikor megpróbálkozott a kampányban, ez nem ment” – mutatott rá Gael Sliman, a BVA intézet részéről.

Marine Le Pen rekordméretű támogatottsága arra utal, hogy Sarkozy a 2007-es kampánnyal ellentétben most már nem képes elcsábítani a Nemzeti Front szavazóit, hiába képviselt kemény álláspontot az iszlámot, a bevándorlási vagy a közbiztonsági problémákat illetően.

Az Ifop felmérése szerint Le Pen szavazóinak legfeljebb 48 százaléka fog a jelenlegi államfőre szavazni, Francois Hollande 31 százalék támogatására számíthat, míg 21 százalék feltehetően tartózkodni fog május 6-án.

A hiperaktív Nicolas Sarkozy “abnormális elnökségével” szemben “normális elnökséget” ígérő Hollande az elmúlt fél évben bejárta egész Franciaországot, hogy személyesen szerezze meg az emberek támogatását. A gazdasági válság árnyékában elsősorban a gazdasági növekedés beindítására és a fiatalok munkahelyteremtésére helyezte a hangsúlyt. A Szocialista Párt egykori főtitkárának (1997-2008) a kampányban sikerült elfeledtetnie kormányzati tapasztalatlanságát, és az elnökválasztást valóságos Sarkozy-ellenes referendummá változtatta.

Számára a helyzet a második forduló előtt sokkal könnyebb, miután Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Front jelöltje és Eva Joly, a Zöldek jelöltje is már jelezte, hogy a szocialista riválist támogatja a második fordulóban. “Saját táborával és Mélenchon szavazóival Hollande jelentős győzelemre számíthat” – véli Stéphane Rozes.

Francois Bayrou

facebook:

0 Komment