Március 15. – Vona: mi vagyunk a 2006-osok politikai nemzedéke

Vona Gábor szerint az 56-osok és a 89-esek után megszületett a 2006-osok politikai nemzedéke is, amely nem vereségre, megalkuvásra és árulásra született, hanem győzelemre és szabadságra; a Jobbik elnöke erről csütörtökön beszélt pártja március 15-ei nagygyűlésén Budapesten.

A pártelnök a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésében felállított színpadról, a Károly körutat az Anker közig megtöltő tömeg előtt hangsúlyozta: a 2006-osok szabadságot, igazságot és rendet szeretnének, mert ezek egyike sincs meg Magyarországon.

Szerinte Orbán Viktor és a többi 89-es szabadsága csak “álszabadság”, mivel az emberek nem tudnak valódi döntést hozni. Magyarországon liberális demokrácia van, “egy totalitárius rendszer, a pénz diktatúrája, és nekünk annyi jogunk van, hogy négyévente választhatunk a jobbliberális Fidesz és a balliberális MSZP között”.

Vona Gábor élesen bírálta a kormányt, amiért még nem alkotta meg a földtörvényt, pedig 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Úgy fogalmazott: időben szól, hogy legyen idő vízágyúkat beszerezni, mert ha 2014-ben “egy cseppnyi földre ráteszik a kezüket külföldiek, abból nagyon nagy ribillió lesz. Mi nem békemenetet, hanem harci menetet szervezünk majd”. A tömeg ekkor hosszasan skandálta, hogy “Fegyverbe!”.

A pártelnök hangsúlyozta: ha a magyarok szabadságát az Európai Unió veszélyezteti, akkor az EU ellen fognak harcolni, mert jelenleg Magyarország az EU gyarmata, a magyarok pedig rabszolgák.

A Fideszről szólva Vona Gábor úgy fogalmazott: a Fidesz politikája az, hogy “hallgasd meg, mit mondok, és készülj az ellenkezőjére”. A kormány azt mondja, hogy 2010-ben forradalom történt, de “hogyan lehet egy 53 százalékos választási győzelmet 1848-hoz hasonlítani?” – tette fel a kérdést. A kormány emellett saját bevallása szerint szabadságharcot is folytat, de “milyen szabadságharc az, amely bármit elvesz az emberektől, mindent feláldoz, csak hogy meg tudjon egyezni az IMF-el?”.

Vona Gábor hozzátette: “amíg lehet, reálpolitikus vagyok, de ha sarokba szorítanak, el akarják foglalni a hazámat, akkor harapok, mint az oroszlán”. Vona Gábor elismerte, hogy ez “nem reálpolitika és nem szalonképes, de szabadságharc”.

Balczó Zoltán, a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke elsősorban arról beszélt, hogy pártja elindítja a parlamenten belül és kívül a saját „tavaszi hadjáratát” a magyar föld megvédése érdekében. Ha 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, utána „az egész szuverenitását akarják majd kihúzni a magyarság lába alól” – jelentette ki. Szerinte Magyarország vagy az Európai Uniós tagságát tartja meg, vagy a termőföldjét. „Tagok legyünk vagy szabadok?” – tette fel a kérdést Balczó Zoltán.

Szegedi Csanád a párt alelnöke és európai parlamenti képviselője szerint régen volt ennyire aktuális 1848 mondanivalója, mert Magyarország nemzeti szuverenitása legalább akkora bajban van most, mint akkor volt. Hangsúlyozta: ki kell lépni az Európai Unióból, mert egy független, jóléti Magyarország számára csak és kizárólag az EU-n kívül van élet.

Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke a nemzeti érdekek mindenek feletti érvényesítéséről beszélt. Szerinte a termőföld és az ivóvízkészlet nemzeti kézben tartása a minimum, de ehhez szükségük van minden magyar emberre.

A nagygyűlés közönsége nemzetiszínű, árpádsávos és jobbikos zászlókat lobogtatva hallgatta a szónokokat. A résztvevők között üdvözölték a szervezők az Új Magyar Gárda, a Magyar Nemzeti Gárda, a Nemzeti Őrsereg és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait is. A beszédek közötti szünetekben – versmondás és ének mellett – felolvasták a Jobbik ifjúsági tagozatának 12 pontját.

facebook:

0 Komment