Skót extrák a vöröshajráta-csúcstól a legkurtább légijáratig

Skóciában élnek a legmagasabb arányban vöröshajúak a világon, itt van Európa legöregebb fája, a világ legrövidebb légijárata, a híres skót whisky viszont eredetileg kínai – tett közzé csokornyi különlegességet Skóciáról a The Daily Telegraph című brit lap.

Az apropó: egyre többet szerepel a hírekben Skócia, mert egyre erőteljesebben törekszik teljes függetlenségre. 1997 óta saját parlamentje van, a brit kormány pedig a múlt héten megígérte, hogy elhárít minden akadályt a teljes különválásról szóló skót népszavazás útjából, amelyre elemzők szerint azonban 2014-ig várni kell. Az ok részben történelmi: két év múlva lesz a Skócia függetlenségét négy évszázadra kivívó bannockburni csata 700. évfordulója, amely miatt a nemzeti érzések várhatóan fellángolnak, ezt pedig meg akarja várni Alex Salmond, a félautonóm skót kormány feje, hogy minél nagyobb esélye legyen a függetlenség népszavazási győzelmének.

A skót különlegességekre visszatérve: 1 perc 14 másodperces menetidővel Skóciában van a világ legkurtább menetrend szerinti légijárata. Az Orkney-szigeteken közlekedik Westray és Papa Westray között, alig két és fél kilométer hosszan.

Skót a legrégebbi brit építmény: a kőkori Skara Brae immár 5100 éves. Ugyancsak Skóciában van Európa legöregebb fája: 3 ezer esztendős és Fortingall büszkélkedik vele. Fajtája tiszafa (ez a növény “adta” a legtöbb angol hosszú íjat.) A Loch Ness-i szörny is régi keletű: már 565-ben feljegyezték felbukkanását. A világ legrégebbi városi tűzoltósága az edinburgh-i.

A skótok a “mesterséges echo”, avagy ember alkotta épületek visszhangjának a rekorderei. A Hamilton Mauzóleumban 15 másodpercig verődik vissza a hang. A vöröshajúak aránya 13 százalékos, de a teljes népesség 40 százaléka hordozza ezt a hajszínbe potenciálisan “beleszóló” recesszív – azaz nem domináns – gént. A 78 ezer négyzetkilométeres ország lakosainak száma szerény, mindössze 5,2 millió, de mégegyszer ennyi, önmagát skót származásúnak mondó/valló ember él Észak-Amerikában. Kanada első két miniszterelnöke skót volt.

A whisky azonban nem skót – eredetileg. Kínában “főzték ki”, és – írásos feljegyzések által bizonyíthatóan – csak a XVI. században kezdődött skót diadalmenete ír know-how-importnak köszönhetően. A “zöld szigeten” ugyanis száz évvel megelőzték Skóciát whiskey-zésből, szerzetesek voltak az ital úttörői. Érdekes az is, hogy egy évszázadnak kellett eltelnie, mire az ír “szomszédoktól” eltanulták a skótok az élet vizének elnevezett nedű készítését.

A skót jelképpé magasztosult férfiszoknya, a kilt is ír szülemény, a skótduda nagy valószínűséggel Közép-Ázsiából származik, tartánt – skótkockás gyapjúszövetet – pedig (leletek alapján) már a bronzkorban szőttek Közép-Európában.

Az esőkabát viszont biztos, hogy skót találmány. 1824-ben találta fel Charles Macintosh glasgow-i vegyész. A penicillin, a telefon és a tévé is skót lelemény: sorrendben Alexander Flemingnek, Graham Bellnek és John Bairdnek köszönhetők.