EU-bizottság – Három kötelezettségszegési eljárást indul Magyarország ellen – ÖSSZEFOGLALÓ

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke kedden Strasbourgban.

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak.

Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.

Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.

José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy “az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak. Ez a határidő a fele a szokásosnak.

A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban.

“Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik” – mondta Kovács Zoltán, majd úgy fogalmazott, hogy “a fűtött politikai vita” helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket “a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon” tudják kezelni, megoldani.

Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban – tette hozzá az uniós illetékes – nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

A jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez Rehn szerint magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is.

“Ezzel foglalkozni kell, mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról” – hangsúlyozta Rehn.

Martin Schulz, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista párti elnöke üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában, amely egyebek között a magyarországi politikai fejleményekkel foglalkozik.

“Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön” – fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal.

Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője sajtótájékoztatóján közölte: a napokban Orbán Viktor arról tájékoztatta őt, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit.

A zöldpárti frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a demokrácia leértékelődik Magyarországon. A kétharmados többségű kormány szerinte “úgy szerkeszti át a demokráciát, hogy az alternatíva egyre kevésbé valószínű lehetőség legyen”.

A liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt közleményében úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment eléggé messzire keddi döntéseivel. Elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az uniós intézmények eddig figyelmen kívül hagyták “az emberi jogok megsértésének központi kérdését”.  A volt belga kormányfő szerint eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen az uniós szerződés hetedik cikke alapján is, amely az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.