IMF-konzultáció – Londoni elemzők: “az első negyedévben meglesz a megállapodás”
- Budaörsi Infó
- 2012 január 13.
Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki előrejelzése szerint “jó esély van arra”, hogy már az idei első negyedév végére megszületik a megállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU között egy készenléti támogatási csomagról, és az ettől várható előnyök ismeretében a vitatott jegybanktörvény sem jelenthet “komoly akadályt” az egyezség előtt.
Citybeli elemzők szerint ugyanakkor a legutóbbi magyar piaci fejlemények más felzárkózó európai piacokra is ráirányították a figyelmet, bár “a magyar járványkockázat” valószínűleg alacsony marad az eltérő helyi sajátosságok miatt.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege befektetők számára összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett átfogó elemzésében azt írta, hogy előzetes várakozásainak megfelelően “az intenzív piaci nyomás” hatására a magyar hatóságok hangneme “sokkal békülékenyebbé vált”.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához Magyarország finanszírozási igényeinek fedezhetőségével kapcsolatban. A ház előrejelzése szerint az IMF/EU-segítség révén a következő hónapokban jelentősen csökkennek a magyar refinanszírozási kockázatok.
Más nagy londoni házak ugyanakkor valószínűbbnek tartják az IMF-tárgyalások elhúzódását.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői Magyarországról összeállított legutóbbi értékelésükben 65 százalékos esélyt jósoltak arra, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, de a cég ezt csak az idei második negyedévre várja.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzői minapi előrejelzésükben közölték: arra számítanak, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról. A ház azonban azzal is számol, hogy a vitatott – főleg az MNB-vel kapcsolatos – ügyek miatt lassú lesz a haladás a tárgyalásokon.
Csütörtöki elemzésükben a Morgan Stanley londoni közgazdászai azonban ezzel kapcsolatban azt írták, hogy tekintettel a helyzet súlyosságára, “erősen logikátlannak tűnne a kormány szemszögéből egy piaci roham megkockáztatása, ha a védőháló viszonylag alacsony áron elérhető”.
A ház szerint ebből a szempontból “az új MNB-törvény sem komoly akadály, ha a kormány valóban egyezségre akar jutni”.
A cég elemzői szerint a megállapodás elérhető távolságban van, és ha megszületik, akkor helyreáll a piaci bizalom, és ebben az esetben “az MNB-t is rá lehet venni, hogy enyhítési alapállásra helyezkedjen”.
A Morgan Stanley londoni közgazdászainak előrejelzése az, hogy ha sikerrel végződnek a tárgyalások a valutaalappal és az EU-val, akkor – jóllehet rövid távon még elképzelhető egy további 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelés – a magyar jegybank gyorsan enyhítési alapállásra váltana, és a megállapodás megkötése után rövid idővel, akár már az első negyedév végén hozzákezdene a kamatcsökkentésekhez.
Mindezek alapján a Morgan Stanley fenntartja azt a prognózisát, hogy 2012 végéig az MNB-alapkamat 6,25 százalékra süllyed vissza.
Más nagy londoni házak is hasonló forgatókönyveket vázoltak fel.
A JP Morgan elemzői legutóbbi előrejelzésükben megerősítették azt a véleményüket, hogy ha létrejön az IMF-megállapodás, a jegybank hozzákezdhet a kamatemelések visszafordításához. A JP Morgan ennek alapján 6,00 százalékra visszasüllyedő MNB-alapkamatot jósol az idei év végére.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint egy IMF/EU-csomag puszta léte önmagában elégséges lenne a bizalom helyreállításához, és így lehetővé válna, hogy a program elővigyázatossági jellegű maradjon, vagyis Magyarországnak esetleg nem is kell majd lehívnia pénzt a keretből.
A Morgan Stanley szerint az IMF/EU-megállapodás megkötése mindemellett azért is “igencsak kívánatos lenne”, mert a valutaalap közbenjárhatna a magyar piacon jelenlévő külföldi bankoknál, és gyakorlatilag egy új “Bécsi Kezdeményezést” hozhatna tető alá.
Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján – amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és az IMF-nek kulcsszerepe volt – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép-kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.
A Morgan Stanley csütörtöki elemzése szerint megállapodás esetén az IMF most is koordináló szerepet töltene be a Magyarországon aktív külföldi bankok körében, és ezzel elejét lehetne venni az olyan “súlyos mértékű” tőkekivonásoknak, amelyekre az utóbbi hónapokban már volt példa.
A City egyik legnagyobb gazdasági elemzőcége, a Capital Economics csütörtökön a magyarországi fejlemények térségi “járványkockázatáról” állított össze befektetők számára értékelést, és ebben azt írta, hogy a magas államadósság és a külföldi kötvénybefektetők aránya alapján Lengyelország tűnik a legsebezhetőbbnek. Mindazonáltal ha a magyar válság eszkalálódna is, az csak korlátozott hatással lenne Lengyelországra és más térségi piacokra. Magyarország problémáinak kulcstényezője ugyanis “a gazdaságpolitikai döntéshozatal véletlenszerű jellege, amely elriasztja a befektetőket” – vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a felzárkózó európai térségben sehol máshol nem alakult ki ilyen mértékű “hitelességi deficit” a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. A megítélésbeli különbséget jelzi, hogy szeptember óta a forint 13 százalékkal, a lengyel zloty csak 7 százalékkal gyengült az euróval szemben, és a lengyel kötvényhozamok is jórészt stabilak – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.
