Most sem született megállapodás a román és a bolgár Schengen-csatlakozásról

Az EU-országok belügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozásán sem született megállapodás arról, hogy Románia és Bulgária csatlakozhat a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezethez, mert Hollandia – egyedüli országként – ettől továbbra is elzárkózik.

Mint a tanácskozás közben Pintér Sándor magyar belügyminiszter újságíróknak elmondta, a román és a bolgár Schengen-csatlakozás gyakorlatilag nem is került napirendre, mert a hollandok előre jelezték, hogy nem változtattak elutasító álláspontjukon.

A két balkáni EU-tagról ez év első felében, a magyar EU-elnökség alatt már megállapította az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács, hogy eleget tettek azoknak a feltételeknek, amelyek a rendszerhez való csatlakozáshoz szükségesek, így megfelelően kiépítették a külső határvédelmet. Több nyugat-európai tagállam azonban – a romániai, illetve bulgáriai korrupciós viszonyokra hivatkozva – idő előttinek tartotta a csatlakozáshoz való hozzájárulást. A mostani belügyminiszteri ülésen már csak a hollandok tartottak ki az elutasítás mellett, de schengeni övezet bővítése csak teljes egyetértés mellett lehetséges.

Egyhangúlag megszavazták viszont a belügyminiszterek Liechtenstein Schengen-csatlakozását, amit a jövő héten nagyszabású rendezvénnyel ünnepelnek meg az Ausztria és Svájc közé ékelődő kicsiny alpesi országban.

Pintér Sándor tájékoztatta az újságírókat arról, hogy továbbra is erős migrációs nyomás nehezedik Magyarországra Szerbia irányából. Mint mondta, ebben az évben november 30-ig összesen 11 ezer olyan ügy keletkezett Magyarországon, ami az illegális migrációhoz kötődik, és ebből mintegy 5500 a szerb határ átlépését jelentette.

“A szerb kollégákkal jó az együttműködésünk. Nem tudják teljesen megakadályozni ezt az illegális migrációs nyomást” – állapította meg a miniszter. A Frontextől, az EU határvédelmet segítő ügynökségétől 25 fős segítség érkezett, főleg osztrák, de emellett svéd, német és spanyol határőrtisztek személyében – tette hozzá. Ezt Magyarország elvi támogatásnak tekinti, hiszen a magyar rendőrség közel ezer főt vezényelt a határ védelmére – közölte.

Pintér Sándor szerint ennek a gondnak a gyökere a török-görög határon keresendő.

“A szerb kollégám mondja azt, hogy ő az Európai Uniótól kapja az illegális migránsokat, és az Európai Uniónak adja át őket, amennyiben Magyarország és Ausztria irányába távoznak Szerbiából” – jegyezte meg a magyar miniszter.

Az uniós belügyminiszterek ülésén megvitatták az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak azokat az indítványait, amelyek szerint a schengeni belső határokon az ellenőrzés kivételes és átmeneti visszaállításának eshetőségét alapvetően a Bizottság mérlegelné, a végrehajtó testület konstatálná adott esetben valamely határ olyan fokú veszélyeztetettségét, ami ilyen lépést indokolna.

Pintér Sándor tájékoztatása értelmében a miniszterek többsége amellett foglalt állást, hogy ezt a döntési jogot tagállami kézben kell hagyni, hiszen minden ország esetében “eltérő az ingerküszöb” a határok veszélyeztetettségi mértékét illetően.