Orbán Viktor: az IMF-fel a napokban kezdődnek a tárgyalások, 4-5 milliárd dollár elegendő lenne

A következő napokban a Nemzetközi Valutalappal (IMF) megkezdődnek a tárgyalások egy diszkrecionális (szabadon felhasználható) hitelkeretről – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján csütörtökön megjelent interjúban.

A kormányfő szerint “4-5 milliárd dollár elegendő” lenne, miután Magyarország képes magát a piacokról finanszírozni. 2010-ben is így volt ez, amikor a Valutaalappal való viszonyt lezárta.

A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal is magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, s a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezenkívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest – tette hozzá Orbán, aki az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán nyilatkozott a legjelentősebb francia gazdasági napilapnak.

A miniszterelnök szerint a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont – mint a miniszterelnök megjegyezte – az IMF nem osztja.

“Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?” – fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, s kizárólag az állam átszervezését támogatja. “Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához” – hangsúlyozta.

Orbán prioritásként jelölte meg azt, hogy a deficit ne haladja meg a GDP 2,8 százalékát. “Minden döntésünket, még a legvitatottabbakat is azért hoztuk meg, hogy elkerüljünk ezen plafon túllépését” – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Elmondta, hogy amennyiben a gazdaság lassulására vonatkozó előrejelzések beigazolódnak, az állami bürokráciát csökkenteni kell, s ennek következtében csökkenhet a munkahelyek száma a közszférában. A 700 ezer közalkalmazotti állásból idén több mint 10 ezer szűnt meg, de jövőre 200 ezer közmunkahely jön létre – mutatott rá a miniszterelnök.

A végtörlesztés kapcsán a kormányfő elismerte, hogy az intézkedésnek a “bankok nem örülnek”, s szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. “Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni” – mondta Orbán. “Történelmi tévedésnek” nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány.

A miniszterelnök szerint a jegybank és a kormány közötti együttműködés “lényeges, de soha nem könnyű”. Személy szerint ő soha nem ért egyet a kamatlábemeléssel, de véleménye szerint a jegybank egyedül felelős a döntéseiért, és ennek így is kell maradnia.

Orbán Viktor szerint “a magyarok mindig is európaiak voltak, szeretik Európát és a közös valuta mellett vannak”. Emlékeztetett arra, hogy 2003 óta Magyarország három határidőt is megjelölt az eurózónába való belépésre, de egyet sem tartott be. Ő ezért nem szeretne egy negyedik időpontot meghatározni, de a jelenlegi feltételek alapján úgy véli, hogy 2020 előtt “nehéz” lesz bevezetni az uniós pénzt Magyarországon.

A Jobbik megjelenése Magyarországon Orbán szerint megfelel “az Európában tapasztalható általános tendenciának”, amit a miniszterelnök azzal magyarázott, hogy “az emberek bizonytalanságba süllyedtek és nem elégedettek”. Meggyőződése szerint ez ellen a tendencia ellen csak úgy lehet küzdeni, ha az ember “nagyon közel marad a néphez”. Ezért választotta a kormányfő módszerül a nemzeti konzultációt. Megemlítette, hogy eddig ezt kétszer alkalmazták: az állampolgároknak kiküldött kérdőívekkel az alkotmánnyal kapcsolatos, illetve szociális témákban. “Minden alkalommal egymillió választ kaptam. Ezeket felhasználtam a reformokhoz. Egyébként az egyenruhás felvonulások be vannak tiltva” – hangsúlyozta a kormányfő.

Az elfogadásakor vitatott médiatörvényt a kormányfő szerint végül elfogadták Magyarországon. “Jelenleg a sajtóban megjelenő cikkek és a magyar audiovizuális médiában elhangzó politikai kommentárok többsége kormányellenes” – mondta a miniszterelnök.
(http://www.lesechos.fr/economie-politique/monde/interview/0201785823030-viktor-orban-aller-vers-l-union-budgetaire-en-reformant-les-traites-est-tres-trop-risque-260419.php)