Toró T. Tibor: 2004. december 5-e a magyarság „önkéntes Trianonja” volt

A 2004. december 5-én megtartott kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás a magyarság “önkéntes Trianonja” volt – jelentette ki Toró T. Tibor hétfőn Szegeden.

Az eredménytelen népszavazás a határon túl élő és az anyaországi magyaroknak egyaránt komoly sebet, traumát okozott – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a referendum hetedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Ahogy Trianon gyógyítása is elkezdődött, és jó úton halad a Kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés nagy ívű programjával, úgy a december 5-i népszavazás okozta sebekre is valódi gyógyírt jelentenek az elmúlt másfél évben meghozott intézkedések – fogalmazott a politikus.

Elsősorban az új magyar alaptörvény az, amely világosan utat mutat a nemzetegyesítésben, jóval magasabb szintre emelve a nemzeti összetartozás gondolatát, de ugyanilyen fontos a Nemzeti Összetartozás Napjának kinyilvánítása is – hangsúlyozta a politikus. Hozzátéve: azonban még sokat kell tenni közösen azért, hogy június 4-e ne “Trianon-megemlékezésről”, hanem a nemzeti összetartozásról szóljon.

Toró T. Tibor rámutatott, a kedvezményes honosításról és visszahonosításról szóló törvény valódi forradalmat indított el a Kárpát-medencében. Ez az a jogszabály, amely markánsan megteremti az egységes magyar nemzet közjogi kereteit.

Immár százezer fölé emelkedett azok száma, akik le is tették az állampolgári esküt. A folyamat azonban nem zökkenőmentes például a Felvidéken, ahol szlovák állampolgárságuktól akarnak megfosztani olyanokat, akik magyar állampolgárságot kaptak.

“Kamarillaintézkedésekkel” és egyezkedésekkel az ilyen kérdéseket nem lehet megoldani, a válasz a magyar szolidaritás lehet – mondta a politikus.