A világ legkönnyebb anyaga

Több területen is alkalmazhatják a világ legkönnyebb anyagát, amelyet a kaliforniai HRL Laboratories tudósai állítottak elő – hangsúlyozta Bársony István akadémikus, az MTA Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) igazgatója hétfőn az MTI-nek.

A HRL Laboratories kutatói a Kaliforniai Egyetem, Irvine (UCI) és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósaival közösen fejlesztették ki az ultrakönnyű anyagot, amely köbcentiméterként mindössze 0,9 mikrogrammos fajsúlyával százszor könnyebb, mint a Styrofoam polisztirolhab. Ultrakönnyű voltát az anyag egyedülálló rácsos nanoszerkezetének köszönheti, amelynek révén 99,99 százalékban levegőből, s mindössze 0,01 százalék fémből áll – olvasható a Science Daily (http://www.sciencedaily.com) tudományos hírportálon, valamint a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk).

“A dolog nyitja, hogy egymással összekapcsolódó üreges csövek rácsozatát hoztuk létre, a csövek falvastagsága ezerszer vékonyabb, mint az emberi haj átmérője” – hangsúlyozta Tobias Schaedler, a Science legutóbbi számában megjelent tanulmány vezető szerzője.

Az új anyag szerkezete unikális mechanikus tulajdonságokat biztosít a fémnek. Amikor felére préselték össze a mikrorácsozatot, a nyomás megszűnte után a szerkezet visszanyerte alakját, s eredeti vastagságának 98 százalékát.

“A nanoszerkezetű anyagok hihetetlen szilárdsággal és rugalmassággal bírnak. Amennyiben ez a mikrorácsozat szabad alakításának lehetőségével párosul, egyedülálló celluláris anyagot nyerünk” – fogalmazott Lorenzo Valdevit, a projekt vezető tudósa a UCI részéről.

William Carter, a HRL Laboratories kutatója az új anyagot jellemezve elmondta, hogy az Eiffel-torony és a San Franciscó-i Golden Gate híd ultrakönnyű szerkezetét próbálták nanoméretben megvalósítani.

Mint Bársony István akadémikus rámutatott, mivel valójában egy habosított fémről van szó, az anyag  rendkívül jó energiaelnyelő.

“Gépkocsik ütközésénél tehet nagyon jó szolgálatot egy ilyen anyag, alkalmazást nyerhet tömítőanyagként, vagy nagyon nagy kapacitású töltéstárolóként, de a katalízisnél is szerepet játszhat” – hangsúlyozta Bársony István.