Végtörlesztés – Orbán Viktor: nem lehet egymillió “adósrabszolga” az országban

A miniszterelnök szerint ki kell segíteni a magyar embereket az “adósrabszolgaságból”. Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a végtörlesztés lehetőségére utalva úgy fogalmazott: “nem fogok egy olyan országban élni (…), ahol egymillió ember adósrabszolgasággal kell, hogy szembenézzen”.

A kormányfő szerint meg kell osztani a terheket, mégpedig úgy, hogy a bankok viseljék azok kétharmadát, egyharmadát pedig a hitelfelvevők. “Ez Magyarország helyzetében történelmi tett” – mondta, arra biztatva a magyar családokat, hogy szabaduljanak meg ily módon devizahitelüktől.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a végtörlesztés miatt nagy bankok emelték fel a szavukat, ebben az “osztrák sógorok” járnak az élen, és komoly támadások érik Magyarországot. Megjegyezte azonban azt is: a végtörlesztés ügyében nem kérhetik a bankoktól, hogy azt “bólogatva, mosolyogva és tapsolva” vegyék tudomásul, ám szerinte a végén valahogyan megegyeznek velük, az egyezségig vezető út viszont komoly konfliktusokon keresztül vezet.

Arra a felvetésre, miszerint a tömeges végtörlesztés kockázataitól való félelem akadályozta meg, hogy a magyar tőzsde ugyanolyan jól reagáljon a pénzügyi mentőcsomagról hozott uniós döntésekre, mint a világ más tőzsdéi, Orbán Viktor úgy válaszolt: “ez így van”. Ám nem lehet elfelejteni – folytatta -, hogy az egyre javuló államadósság- és költségvetésihiány-mutató, valamint a szerkezeti reformok ellenére azért magasak továbbra is a Magyarországnak nyújtott hitelek kamatai, mert – ahogyan azt a londoni elemzők vélik – a magyar gazdaság devizának való kitettsége magas, és ez elsősorban azért van így, mert “elfutottak” a devizahitelek. Vagyis “ha nem a bankárok saját zsebérdekének szempontjából nézzük a végtörlesztést, hanem közgazdaságilag gondolkodunk róla, akkor abban mindenki egyetért, hogy Magyarország devizakitettségének a csökkentése jó gazdaságpolitika” – összegezte véleményét.

A magyar kormány “nem szokványos” gazdaságpolitikai lépéseit firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazott, az egyedi megoldások, a különös megközelítésmódra való képesség “nagy magyar erény”. Hozzátette, “az innovációban most Magyarország élen jár”, hiszen egyre több magyar intézkedést, megoldást vesz át több uniós ország. Példaként említette a bankadót, a szektorális válságadókat. A végtörlesztéssel kapcsolatban azt mondta, a bankárok nem attól tartanak, hogy ez Magyarországon bajba sodorja őket, hanem attól, hogy azt majd más országok is átveszik.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatról szólva Orbán Viktor a legfontosabbnak azt nevezte, hogy meg tudják védeni a tavalyi adócsökkentéseket. Megmarad a családi adózás, az arányos egykulcsos adórendszer és a vállalkozási nyereségadó-csökkentés is – sorolta a példákat. A 2012-es büdzsé fő szabályának a kormányfő azt tartja, hogy egyetlen olyan forintot sem lehet elkölteni, amelyet nem kerestek meg. Az adótörvényekkel kapcsolatban kiemelte, még vár rá egy “nehéz mérkőzés” pártja parlamenti képviselőivel, amikor végleges formájába kell önteni az adórendszert, mielőtt a módosító indítványokról határozatot hoznának.

A brüsszeli uniós csúcstalálkozón hozott döntésekre utalva a miniszterelnök azt mondta, Magyarország azért volt könnyű helyzetben a bankok kisegítésének vitájában, mert az egyetlen európai súlyú magyar bank, az OTP kiváló állapotban van, jól áll a lábán.

A görög adósság egy részének elengedésével kapcsolatban azt mondta: Görögország “térden áll”, nem szabad irigyelni az országot azért, mert az egyébként visszafizethetetlen méretű államadósságuk felét most leírták, hiszen még így is annyi maradt, amit sosem fognak tudni visszafizetni, ráadásul majd “megszabadítják őket az értékes állami vagyontárgyaiktól, úgy, hogy nekik ebben a befolyásuk rendkívül csekély”.