Munka törvénykönyve – Szabadság, hálapénz, védett kor, felmondás, próbaidő

Az új Munka törvénykönyvéről szóló, az Országgyűléshez a héten benyújtott törvényjavaslat megtartja a védett kor intézményét, 20 nap marad az alapszabadság, és szerepel benne a rendkívüli felmondás jogintézményének megszüntetése is, ami helyett az azonnali hatályú felmondást vezetnék be.

Az új törvénykönyv 2012. július elsején léphet hatályba.

Az alapszabadság továbbra is 20 nap lenne, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkor szerint maximum 10 nap pótszabadság jár, a javaslat emellett megőrzi gyermekek után járó pótszabadságot, új elem, hogy ennek igénybevételére mindkét szülő jogosult. Új pótszabadságot állapítanának meg a nagyobb regenerációs igényre tekintettel az egészségkárosodást szenvedett munkavállalóknak is.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződésben lehet rendelkezni arról, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Az új törvénykönyvben szerepelne, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel. Az indoklás szerint a különféle anyagi juttatások, illetve borravaló vagy hálapénz elfogadása tilos, ez alól a tilalom alól a munkaadó felmentést adhat. “A felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató” – áll a javaslatban.

A javaslat fejleszti a „védett kor” intézményére vonatkozó szabályozást. A védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandóság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. A felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg munkáltatói felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt sem.

A javaslat megtartja a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmét, és úgy rendelkezik, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetnél választott tisztséget betöltő, és a szakszervezet által megjelölt munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

Az új Munka törvénykönyvében megszűnne a rendkívüli felmondás jogintézménye, helyette az azonnali hatályú felmondást vezetik be. Ezzel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így. Egyéb esetekben világosan meg kell indokolni a felmondást, az indoknak valósnak, okszerűnek világosnak kell lennie.

A munkaviszony emellett közös megegyezéssel vagy felmondással szüntethető meg. A munkáltató a felmondását indokolni köteles a felmondásból az intézkedés okának világosan ki kell tűnnie. A javaslat nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. E szerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetőleg a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles lenne megtéríteni az általa okozott kárt. Az úgynevezett elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt – olvasható a javaslatban.

Vasárnap, illetve a munkaszüneti napon rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges – olvasható a javaslatban.

A javaslat rögzíti, hogy a vasárnapi munkavégzésre csak akkor kell pótlékot fizetni, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. Nem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.

A mostani szabályozáshoz képest nőne a rendkívüli munkaidő éves korlátja: 250 órára emelkedne 200 óráról, a kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan maximum 300 órát lehet kikötni.

A próbaidő munkaszerződésben legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum 6 hónapos próbaidő köthető ki.