Történész: Wittner Mária nem vett részt lincselésben 1956-ban

Tételesen cáfolta Eörsi László történész az MTI-nek csütörtökön Dániel Péter ügyvéd Facebookon közzétett, Wittner Mária fideszes képviselőt, egykori ’56-os halálraítéltet érintő állításait. Dániel Péter a többi között azzal vádolta meg a politikust, hogy a forradalom idején lincselésben vett részt.

Az 1956-os szabadságharcos tevékenységéért halálra ítélt Wittner Mária nem vett részt lincselésben a forradalom idején a kutatások adatai szerint – közölte Eörsi László történész csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva.

A szakértő rámutatott: az a fénykép, amelyre az ügyvéd hivatkozik, nem Wittner Máriát, hanem Nagy Dezsőné Markos Máriát (alvilági nevén “Mocsok”) ábrázolja, miközben leköpi Papp József honvéd ezredes holttestét 1956. október 30-án a budapesti Köztársaság téri pártszékház ostroma után. A prostituált Markos Máriát jogerősen 8 évre ítélték később.

Wittner Mária 1956. október 30-án a X. kerületi rendőrkapitányságot sikerrel ostromló csapat tagja volt, és mire odaért a Köztársaság téri pártszékházhoz, a felkelők már bevették azt – tette hozzá.

Eörsi László kiemelte: Wittner Máriáról is készültek képek 1956. október 30-án, miközben társaival, mások mellett “Szöszivel”, azokat a feltételezett földalatti bunkereket kereste, amelyekről a szabadságharcosok azt hitték, hogy ott az államvédelmisek foglyokat tartanak.

A történész mindezek alapján butaságnak nevezte az ügyvéd Wittner Máriát érintő állításait. Elmondása szerint levelet is írt Dániel Péternek, akit viszont a fenti észérvekkel nem tudott meggyőzni.

Ezek a vádaskodások “semmiképpen nem tesznek jót a közéletnek”- fogalmazott.

Wittner Mária forradalmi tevékenysége vállalható. Október 23-án késő este a Magyar Rádió épületét ostromlóknak “fegyvereket adogatott”. A forradalom első napjaiban a Corvin-köz környékén vett részt az eseményekben, majd a Vajdahunyad utcai felkelő csoportnak lett “oszlopos tagja”. Itt nemzetőrségi feladatokat látott el, segített “begyűjteni” az Államvédelmi Hatóság ottani embereit – mondta Eörsi László.

November 4-én fegyvert fogott a szovjet támadókkal szemben, de egy aknától több helyen megsebesült, kórházba került, november 9-én jött ki a Péterfy Sándor utcai kórházból, majd disszidált, de a gyermeke miatt visszatért Magyarországra, ahol 1957-ben letartóztatták. Első fokon halálra ítélték, jogerősen pedig, fiatal korára – 1956-ban 20 éves volt – való tekintettel 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetést kapott – mutatott rá.

Eörsi László hozzátette: Wittner Mária 1970-ben szabadult, ugyanis a kádári hatóságok rá nem alkalmazták az 1963-as általános amnesztiarendeletet, mivel ő abba a körbe került, akiknek a cselekedeteit “átminősítették gyilkossággá vagy köztörvényes bűntetté, ami abszurd”.