EU-csúcs – reakciók – ÖSSZEFOGLALÓ

Egybehangzóan üdvözölték az uniós és az euróövezeti csúcson született döntéseket csütörtökön az uniós államok vezetői, a sajtó és az elemzők.

A brüsszeli repülőtéren szerda este rögzített nyilatkozatában az EU-csúcs kapcsán a magyar kormányfő kifejtette: rendezték az európai bankok megsegítésének kérdését, és a jó hír az, hogy Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kelljen költeni. A közösség vezetői ugyanis azt a szabályt állították fel – mondta Orbán Viktor -, hogy ha egy pénzintézet bajba jut, akkor első helyen a tulajdonosainak, részvényeseinek kell helyt állniuk a veszteségekért. Ha ez nem elegendő, akkor a fennmaradó rész erejéig belép az adott nemzetállami költségvetés, ha pedig ez sem elég, akkor egy európai pénzügyi alapból kaphatnak segítséget, de abba az alapba az eurózónán kívüli tagállamoknak nem kell befizetniük. A megállapodásnak része az is, hogy ha egy bank feltőkésítésre szorul, akkor nemcsak az anyabankot, hanem a leánybankjait is el kell látni pénzügyi forrásokkal.

Óvatos derűlátással fogadták a csütörtök reggeli, első német kommentárok a hajnal befejeződött uniós csúcstalálkozó eredményeit. Az értékelések szerint az adósságválság rendezése érdekében fontos lépés történt előre, de az út neheze még hátravan. A kommentárok többsége kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár a csúcs egyik főszereplője volt, és sikerrel érvényesítette a csaknem teljes parlamenti konszenzus nyomán megfogalmazott német törekvéseket. Elismerően szóltak a német kancellár személyes közreműködéséről,  különös tekintettel a bankok meggyőzésére.

Az értékelések szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Görögország jövőjének alakulása, a görög vállalások betartása. Az ország megmentésének  kilátásaival kapcsolatosan ugyanakkor a kommentárokból erőteljesebb optimizmus csendült ki mint a korábbi uniós csúcsok után. Ennek kapcsán az elemzők arra mutattak rá: az adósságok 50 százalékának leírásával reális esély nyílt arra, hogy a görög államadósságokat 2020-ra a bruttó hazai termék 120 százalékára csökkentsék. Ez – mint fogalmaztak – még mindig különlegesen magas ugyan, de jobb kiindulópont az ország talpra állásához. Németország, illetve a német adófizetők szempontjából sikernek könyvelték el azt is, hogy az euróövezeti támogatási alap  kibővített alkalmazásával kapcsolatos megállapodás ellenére a 211 milliárd eurós német garanciavállalás nem emelkedik.

Angela Merkel kancellár Brüsszelből sugárzott kora reggeli rádiónyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy “rendkívül elégedett” a csúcs eredményeivel. Elismerte, hogy a válságot nem lehet egy csapásra megoldani, de úgy értékelte, hogy Brüsszelben fontos csomagtervet fogadtak el a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében.

Helyes irányú, de “fájdalmasan lassú” lépéseknek minősítették csütörtöki értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők az euróövezeti adósságválság rendezéséről tartott EU-csúcs eredményeit. Az első londoni elemzések kiemelik, hogy az értekezlet valójában nem döntött a bankok feltőkésítéséről, hanem csak előírta számukra a tőkemegfelelési ráta emelését.

A City egyik legnagyobb befektetési csoportja, a Barclays Capital közgazdászainak kommentárja szerint az uniós vezetők a bankokra hagyták, hogy miként érik el az előírt 9 százalékos alapszintű – úgynevezett Tier 1 – tőkemegfelelési rátát a jövő júniusi határidőig.

Ugyanezt emelték ki csütörtöki értékelésükben az egyik vezető londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői is. A ház szerint az euróövezeti bankok ténylegesen nem kaptak pénzügyi segítséget, csak “megmondták nekik”, hogy emeljék tőkemegfelelési mutatóikat 9 százalékra, vagyis a Bázel III. kockázatfedezeti előírásokban szereplő 7 százalékos minimumcél fölé. Az ehhez szükséges tőkét a bankoknak kell megtalálniuk, és ez a gyakorlatban csak a hitelezés visszafogásával – és így a növekedés további lassulásával -, vagy külső befektetők bevonásával lehetséges.

Teljesíthető kihívást jelent az érintett osztrák bankok számára a feltőkésítés – írta csütörtökön kiadott közös közleményében az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB). A három érintett osztrák bankra – Erste Bank, Raiffeisen Zentralbank (RZB) és Österreichische Volksbanken (ÖVAG) – összesen 2,9 milliárd euró jut az EBA számításai szerint.

A szlovák reakciók elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy Szlovákia az euróövezet egyetlen országaként nem fogja növelni hozzájárulását az  Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF). Szlovákia a szerdai brüsszeli csúcstalálkozón felmentést kapott – közölte Iveta Radicová szlovák miniszterelnök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Hozzátette: Szlovákia az euróövezet egyetlen országa, amely mentességet harcolt ki magának ezen a téren.

Üdvözölte az euróövezeti válságkezelő csomag elfogadását csütörtökön a kínai külügyminisztérium is, és közölte, hogy Peking támogatja az uniós intézkedéseket. A minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette: reményeik szerint a csúcson született megállapodások növelik a piac bizalmát.