Az előző rendszer vezetőinek nyugdíjcsökkentéséről egyeztettek a frakciók

Az előző rendszer vezetőinek járó nyugdíjak csökkentéséről egyeztettek egymással kedden a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői a Parlamentben.

A csökkentés szükségességében egyetértettek a frakciók, a módjáról azonban egyelőre nem született megállapodás. A Fidesz korábban a jóvátételi adó lehetőségét vetette fel, a többi képviselőcsoport azonban nyugdíj-újramegállapítást tartana jónak. Vitás kérdés a személyi kör is.

A találkozót kezdeményező Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, szándékaik szerint azok nyugdíját érintené “pénzügyi következmény”, akiknek megélhetését az MSZMP-ben hivatásszerűen betöltött vezető tisztségük biztosította, és érdemi döntéshozók voltak. A politikus az egyedi elbírálást támogatja, a kollektív bűnösség kimondását nem. Emellett fontosnak tartja, hogy igazságos, méltányos és megvalósítható megoldás szülessen, és ne olyan, amelyről később kiderül, alig néhány embert érint. Kiindulópontjuk az – ismertette -, hogy a jogalkotó az új alaptörvényben az 1944. március 19. és az 1990. május 2. közötti időszakot illegitimnek, az MSZMP-t pedig illegitim tevékenységet folytató szervezetnek tekinti, így a párt vezető döntéshozóinak kifizetett pénzt is.

A nyugdíjcsökkentés technikai kivitelezéséről, így az adóztatásról vagy a nyugdíjak újbóli megállapításáról, kész egyeztetni a Fidesz – közölte.

A politikus szerint addig, amíg akár a rendszer vezetői, akár a túlélők vagy az áldozatok hozzátartozói közül egy ember is él, nem késő teljesíteni a jóvátételi “kötelezettséget”. Felidézte, hogy a jóvátételt ,56-os szervezetek kezdeményezték, majd – a keddi egyeztetésen is részt vevő – Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő terjesztette a kormánypárti képviselőcsoport elé. A befolyt, illetve megtakarított pénzt ,56-os szervezetek támogatására és ,56-os túlélők megsegítésére fordítanák. Wittner Mária egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009-ben megszüntették a börtönévek után járó nyugdíj emelését.

A KDNP-s Varga László azt mondta, az érintettek nyugdíjának újbóli megállapításával értene egyet, s nem az adóztatással. Kiemelte, nem azt akarják, hogy azok nyugdíjának egy részét vegyék el, akik bár párttagok voltak, de “tisztességesen dolgoztak”, hanem egy bizonyos körbe tartozókét, például a függetlenített párttitkárokét.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke arra emlékeztetett, hogy pártja már korábban a Ház elé terjesztett egy javaslatot a nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről, szerinte ahhoz kellene visszatérni, bár félnek, hogy a kormányoldal “felvizezné” azt. Hozzátette ugyanakkor, minden megoldás érdekli őket, de szerinte gyorsan kell lépni. Megjegyezte, becsléseik szerint évi több tízmilliárd forintos tételről lehet szó.

Úgy fogalmazott, az előző rendszer vezetőit érintő nyugdíjcsökkentés ötletgazdája valójában a Jobbik, és a párt nagyon örül annak, hogy a kormánypártok “kihátrálnak a kommunista luxusnyugdíjak védelme mögül”.

A Fidesz jóvátételi adóra vonatkozó elképzelését Novák Előd úgy kommentálta, hogy nem tartják jó megoldásnak a nyugdíjak megadóztatását, mert az “Pandóra szelencéjét nyithatja ki”.

A Jobbik javaslatára reagálva Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai nyugdíj-privilégiumot 1991-ben megszüntették, így jogi értelemben az ma már nem létezik, igaz, az érintettek nyugdíja így sem lett kevesebb. A felvetésre a Jobbik képviselője közölte, bár előterjesztésük címében a privilégium szó szerepel, valójában a rendes öregségi nyugdíj csökkentését szeretnék elérni.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta: egyetértenek azzal, hogy le kell dolgozni a “morális adósságot”, de csak olyan indítványt tudnak támogatni, amely alkotmányos. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, önmagában az új alaptörvény preambulumára való hivatkozást nem tartja szerencsésnek.

További feltételként fogalmazta meg, hogy a javaslatnak nem megtorlónak, hanem méltányosnak kell lennie, és nem okozhat újabb igazságtalanságokat. Emellett – a KDNP-hez és a Jobbikhoz hasonlóan – ellenezte a nyugdíjmegadóztatást, utóbbit ugyanis – mint fogalmazott – életveszélyesnek tartja.

Megítélése szerint meg kellene határozni a nómenklatúra listáján belül az érintettek körét, és az ő esetükben a nyugdíj-megállapítási szabályokhoz kellene hozzányúlni.

Schiffer András összességében úgy vélte, a fő sarokpontokat illetően létrejöhet megegyezés.

A pontos személyi körrel kapcsolatban számos felvetés elhangzott a keddi egyeztetésen. A Jobbik szerint a Fidesz javasolta kör szűkebb lenne, mint az ő kezdeményezésük. Erre reagálva Lázár János közölte, nem zárkóznak el a kiterjesztéstől, de rámutatott, hogy az időbeli határ kitolása igen kevés, még élő embert érintene. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy akár egyes ügyészeket és bírákat és be lehetne vonni a körbe. Schiffer András egyebek mellett azt jegyezte meg, hogy a második Magyar Köztársaság időszakát nem tekintené illegitimnek.

A másfél órás tárgyalást a fideszes Gulyás Gergely úgy összegezte, hogy két héten belül szeretnének egy olyan közös előterjesztést, amelyet valamennyi frakció, de legalább a keddi egyeztetésen részt vevők támogatnak. Egyetértés mutatkozott abban – értékelt -, hogy a javaslatnak végrehajthatónak kell lennie, az érintettek megmaradó nyugdíjának pedig – amelynek meghatározásakor a nyugdíjminimumból kellene kiindulni – méltányosnak. A legnehezebb kérdésnek a személyi kör meghatározását nevezte.

Az MSZP nem képviseltette magát az egyeztetésen. A párt elnök-frakcióvezetője, Mesterházy Attila hétfőn azt közölte: az MSZP szinte bármilyen kérdésben egyeztet a Fidesszel, ha legalább tudja, miről szól a megvitatni szánt törvényjavaslat.