Az alvás-ébrenlét ciklusok befolyásolják a kamaszkori agyfejlődést

Kiegyensúlyozatlanná vált az idegsejtek kommunikációját biztosító agyi kapcsolatok (szinapszisok) kialakulásának és megszűnésének folyamata azoknál a serdülőkorú egereknél, amelyeket csak rövid ideig engedtek aludni a kutatók.

“Az eredményeink egyik lehetséges olvasata szerint a kamaszkori alváshiánynak – különösen, ha az krónikus eredetű – hosszútávú következményei lehetnek az agy fejlődésére nézve” – mondta Chiara Cirelli, a kutatást végző Wisconsin-Madison Egyetem orvostudományi és közegészségügyi tanszékének pszichiátriai társprofesszora

A szkizofréniához hasonló mentális betegségek a kamaszkor idején kezdenek kialakulni, ám ennek pontos okát egyelőre nem tudni. “A serdülőkor nagyon érzékeny fejlődési szakasz, amelynek során jelentős átalakulások mennek végbe az agyban” – idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál (http://www.sciencedaily.com). Mint hozzátette: “Az ideghálózatok átrendeződnek és megannyi új szinapszis keletkezik, majd pusztul el”.

A Nature Neuroscience című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy az alvás-ébrenlét ciklusokban bekövetkező változtatások miként befolyásolják a kamaszkori agy anatómiáját. A korábbi molekuláris és elektrofiziológiai kutatások azt mutatták, hogy alvás közben a felnőtt rágcsálók és legyek szinapszisai gyengébbekké és kisebbekké váltak, feltehetőleg, hogy felkészüljenek az újabb ébrenléti periódusra, amikor az idegsejtkapcsolatok ismét megerősödnek a tanulási folyamat hatására. A szakemberek ezt az alvás funkcióját magyarázó “szinaptikus homeosztázis elméletének” nevezték.

A kutatók most az idegsejtek “párbeszédének” nyomon követésére alkalmas kétdimenziós mikroszkóp révén – a szinapszisokban szerepet játszó dendrittüskék számolásával – követték nyomon az idegsejtkapcsolatok erősödését és gyengülését. Olyan kamaszkorú egereket hasonlítottak össze, amelyeket 8-10 órás időintervallumban véletlenszerűen felébresztettek, majd hagytak visszaaludni vagy ébren tartottak. A dendrittüskék sűrűsége csökkent az alvás és növekedett a spontán, vagy kényszerű ébrenlét ideje alatt.

“A manipulált időtartamra vonatkozó eredmények szerint az ébren, illetve az alvással töltött periódusok befolyásolják, hogy mennyi szinapszis keletkezik és pusztul el a serdülő agyban” – mondta Cirelli, aki jelenleg azt vizsgálja, hogy mindezek fényében milyen következményei lehetnek a kamaszokat gyakran sújtó krónikus alvászavarnak. “Lehet, hogy a változások időlegesek és visszafordíthatóak, de lehet, hogy hosszútávú következményekkel járnak az agy fejlődésére és működésére nézve” – mondta.